Felnőtteknek ​írtam 172 csillagozás

Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

"Az én nevemről a kedves olvasónak – ha egyáltalán valami – hát a gyerekkönyvek jutnak az eszébe. Kinek az, amit írtam, kinek az, amit ugyan nem én írtam, de nagyon tetszett neki. Előfordult gyakran, hogy aranyos gyerekverseimhez gratuláltak, sőt az is, hogy remek rajzaimat dicsérték. (Ez utóbbit továbbítottam Réber Lászlónak.) De hogy mindannak, amit életem során csináltam, valami köze van a gyerekekhez, nos, ezt mindenki tudja, aki egy jó szóval illetett.
Ezt a könyvet viszont felnőtteknek írtam. Az itt-ott megjelent, felnőtteknek szóló írásaim kedves olvasóinak ösztönzésére. Valóban érdekli Önöket, hogy mit írtam felnőtteknek? Én összegyűjtöttem, fogadják szeretettel."

Eredeti megjelenés éve: 1997

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Budapest, 2012
170 oldal · ISBN: 9789631191820 · Illusztrálta: Réber László
>!
Móra, Budapest, 2008
ISBN: 9789631184877 · Felolvasta: Schütz Ila
>!
Móra, Budapest, 2008
170 oldal · ISBN: 9789631184426 · Illusztrálta: Réber László

8 további kiadás


Enciklopédia 21

Szereplők népszerűség szerint

bőrgyógyász


Kedvencelte 9

Most olvassa 4

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Suba_Csaba P>!
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

Néha nagy szükség van az ilyen olvasmányokra. Bölcsesség, derű és önirónia süt minden sorából. Talán nem árulok el nagy titkot, hogy végig mosolyogva olvastam ezt a könyvet. A gyerekeken túl JÉ (mert ő is így hívta magát a könyvben) nagyon könnyen teremt kapcsolatot a felnőttekkel is. Ennek a könyvnek a történetei arról tanúskodnak, hogy nem akármilyen társadalmi életet élt. Ez a könyve legalább akkora örömöt okozott most nekem, mint gyerekkoromban a Kire ütött ez a gyerek?

2 hozzászólás
robinson P>!
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

Humoros, kedves életpillanatok, sok tanulsággal, rólunk emberekről.

gyuszi64>!
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

2020/53. munkahelyi könyvtár

Janikovszky Évát a gyerekkönyveivel ismertem meg, ezekben sorra írta a kategória kiemelkedő műveit. Ez a könyve más, ezért különleges: a felnőtteknek szól.

Novella-, vagy inkább karcolatválogatásokat kapunk, időrendben és tartalmilag is csoportosítva. Legjobban az eleje tetszett, a „lemez két oldala” novellái nagyon jók. De persze később is örülhettem, pl. a gyerekkönyves nemzetközi találkozók írásának hangulata is mennyire igazi!

A könyv a vége felé a nosztalgiából inkább a mélabú irányába hajlott el, a középkor után az öregedés következik, és életrajzi elemekkel tűzdelt záróregényt kapunk.

Kár, hogy már nincs közöttünk az írónő, a legnagyobbak közé tartozott.

clarisssa P>!
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

Némelyik írás már ismerős volt, mivel ezek szerepeltek Janikovszky Éva korábban megjelent köteteiben is, de ez nem okozott problémát, hiszen ezúttal is üdítően hatottak rám. Az évtizedenkénti elrendezés, csoportosítás új volt, de egyben remek ötlet is.
Mint az írónő minden könyvénél, ennél is le kell írnom, hogy nagyon-nagyon szeretem a stílusát, humorát, hangját és világlátását, szeretettel tekint kicsikre és nagyokra egyaránt. Micsoda szerencsénk van, hogy nemcsak gyerekkönyveket írt, hanem felnőttekhez is szólt, felnőtt-gyerekek számára is volt mesélni-, mondani- és tanítani valója!

>!
Móra, Budapest, 1998
170 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631174271 · Illusztrálta: Réber László
2 hozzászólás
konyvolvaso>!
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

Ebbe a kötetben van összegyűjtve azon írása az írónének amit felnőtteknek írt. Némely részt már olvastam, ismerős volt, találkoztam már korábban ezen történetekkel. Hűen ábrázolja adott kor jelllegzetességét, kedvenceit. Ezért is jó egy kicsit megállni és visszaemlékezni. Több korszakot megfigyelünk. Vannak a 70-es, 80-as és 90-es évek. Lassan jöhetne a folyatása 00-ás, 10-es évek

dianna76 P>!
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

Úgy érzem, ez a könyv kevésbé kötött le, mint az eddig olvasottak. Először is meglepett az ismétlés: az első harmadban egy másik – általam már ismert, és kedvelt – könyvből vett részeket olvashatunk. Ez a 70-es éveket tükrözi, majd fejezetenként haladunk előre az időben. A 80-as évekből a Mosoly országa tetszett, mert annyira igaz. Tényleg elég egy kedves gesztus mások felé, hogy szebbé tegyük a napjukat. Kár, hogy erről elfeledkezünk.
Országunk külfölddel való összehasonlítása – ami a mentalitást illeti – elgondolkodtatott. A külföldi kongresszus emlékei, és a nyaralós novella kevésbé kötött le.
Érdekesek, és humorosak voltak viszont a következő fejezetben az étkezéssel kapcsolatos sorok. A szerző arra is kitért pár oldalnyi gondolatban, hogyan is tudunk spórolni. Ez a rész nem mellőzi az iróniát. A legjobban a Levonulóban címet kapott fejezet történetei, gondolatai tetszettek. Janikovszky öregedéssel, az idő múlásával kapcsolatos történetei közel állnak a szívemhez. Ezeket szeretem olvasni, s ebben a könyvében is voltak ilyenek. Elszomorító, hogy egy élet emlékeinek gyűjtögetése egy dobozban, egy idő után, valaki másnak már csak kacat lesz. Vagy mégsem? Én szívesen nézegetném ilyen dobozok tartalmát, ha lenne a családunkban. Sajnos nincsen…
S a végére egy leszűrt mondani való, gondolat Janikovszkytól, ami nagyon tetszik: A boldogság az összefércelt örömökből születik.

>!
Móra, Budapest, 1998
170 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631174271 · Illusztrálta: Réber László
krlany IP>!
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

Csokorba szedett írások a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évekből. Igazából egy fejezet tetszett maradéktalanul, az pedig a nyolcvanas évek és az útitörténetek. Ezeket nagyon érdekes volt olvasni, milyen egy nemzetközi gyermekkönyv kongresszuson kelet-európainak lenni ésatöbbi. A Világgá megyek a kedvenc.
A hetvenes években írtak tetszettek a legkevésbé. Túlzásokra épültek, de valahogy nem találta el a megfelelő mennyiséget. A többi írása is kicsit hullámzott, ám tele volt gyöngyszem mondatokkal, pl. mikor a patchworköt az összefércelt örömökhöz hasonlítja, amely tán boldogságot is kitesz.
Hangulatuk van az írásainak, ami hamar körbeölel. És bár ez a kötet nem szippantott maradéktalanul be, mégis jó érzés, hogy olvastam.

1 hozzászólás
Virágszépe>!
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

Kedves, humoros történetek témák szerinti csoportosításban, utánozhatatlan Janikovszky-stílusban.Tükröt tart elénk és önmaga elé is: vegyük észre, hogy néha nevetségesen viselkedünk. Mindezt kedvesen teszi! Derűsen szemléli a körülötte zajló mindennapokat. Végig nagyon jól szórakoztam hol vidáman, hol szomorkásan, de hát ilyenek vagyunk. Janikovszky Éva derűsen őszinte könyve. Réber László rajzai igazán jól kiegészítik a szöveget.

M_Titi>!
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

Előre szólók, aki utál nevetni az semmiképpen se olvassa. Aki képtelen az öniróniára az meg pláne ne.
Nagyon jókat mosolyogtam ezeken a történeteken, bevallom néha azért meg is könnyeztem őket. Ilyen hát az élet és mi emberek is ilyenek vagyunk.
Őszinte és bájos, csak ajánlani tudom.

Paulina_Sándorné P>!
Janikovszky Éva: Felnőtteknek írtam

Annyira jókat lehetett mosolyogni, nevetni olvasás közben. Humoros, könnyed és találó írásokat alkotott az írónő. Imádtam a munkahelyi étkezést, meg a nem megyünk anyósékhoz nyaralni monológot (inkább irány Olaszország). Nagyszerűnek találtam, ahogy visszaadta az emberi viselkedéseket különféle helyzetekben.


Népszerű idézetek

Miamona>!

Vajon az összefércelt örömöket lehet-e boldogságnak nevezni? Miért ne…

170. oldal, Másfél flekk a boldogságról

5 hozzászólás
mezei P>!

Van az árubőségnek és a választéknak egy olyan skálája, amit már nem tudok elviselni, amit képtelen vagyok befogadni. Tízezer különböző szoknya közül már nem lehet kiválasztani az igazit. Tízezer blúz közül már egyik sem mosolyog a vevőre.

75. oldal, Ösztöndíjas hétvége

Kek P>!

Mert a boldogságot nem lehet bespájzolni. A boldogságot (no, adjuk alább: az örömöt) újra meg kell keresni, és meg kell találni.

170. oldal, Másfél flekk a boldogságról

Zzss>!

Mert valljuk be: egyre feledékenyebbek vagyunk. És ebből következik a legfontosabb tanács:
ha már elfelejtjük, hogy bevettük-e az orvosságot,
hogy hol hagytuk a szemüvegünket,
hogy megsóztuk-e a húst,
és miért nyitottuk ki a frizsidert, akkor
felejtsük el sérelmeinket is!
Bőrünk ugyan ettől sem lesz feszes és fiatalos, hajunk sem lesz dús és selymesen csillogó, de még mindig miénk a döntés, hogy néhány év múlva derűs idős hölgy, vagy házsártos öregasszony válik-e belőlünk.

168. oldal (Helyzetgyakorlatok kezdő öregeknek)

Beja>!

Más népek reggeliző szokásaitól eltérően, a gyümölcslé fogyasztását párlat formájában jobban kedveljük, mint dzsúzként.

107. oldal - Mit és hol eszünk-iszunk?

1 hozzászólás
krlany IP>!

Az úti előkészületeknél az volt a munkamegosztás, hogy én vettem meg az útikönyveket, szótárakat, az élelmiszert, és én szorongtam. A többit a férjem intézte.

58. oldal, Világgá megyek

Zzss>!

Míg az ember boldog, nem elmélkedik a boldogság mibenlétéről. Nevet, a párjába karol, és megy. Vagy mérgelődik, dühöng, kibékül és megöleli. Szóval él. Amikor boldogtalan, akkor elméleteket gyárt. Például olyasmit, hogy más talán egész életében öt percig sem volt boldog, akkor mit akarok én, aki harminc évet szerelemben, boldogságban éltem? Jól hangzik, csak sajnos nem igaz. Mert a boldogságot nem lehet bespájzolni. A boldogságot (no, adjuk alább: az örömöt) újra meg kell keresni, és meg kell találni. A visszahozhatatlan boldogság emlékképei fájnak. Én rájuk csuktam a kamraajtót. Tíz évig nem nyitottam ki a fényképekkel, levelekkel, úti emlékekkel teli fiókokat.

169-170. oldal (Másfél flekk a boldogságról)

Aurore>!

Marci azt mondta, hogy ő jobban örülne, hanem szimbolikust kapna karácsonyra, hanem videojátékot, amivel le lehet lőni a repülőt meg az ufót, és fel lehet robbantani a csillagokat, mert a karácsony a szeretet ünnepe, és akkor örömet kell szerezni a gyerekeknek.

137. oldal (Szimbolikus karácsony)

Kek P>!

Az ember hozzánő a konvenciókhoz, a barátságoshoz éppúgy, mint a barátságtalanhoz.

65. oldal, A mosoly országa

Kapcsolódó szócikkek: konvenció
Mariann_Czenema P>!

… szinte szünet nélkül eszünk-iszunk, csipegetünk, rágcsálunk, bekapunk, felhajtunk valamit. (Különösen jellemző ez a felnőtt lakosság 57,33 százalékát kitevő fogyókúrázókra, azoknak 49,72 százaléka ugyanis a komoly fogyókúrát másnap szándékozik elkezdeni.)

109. oldal, Mit és hol eszünk-iszunk?


Hasonló könyvek címkék alapján

Tóth Edu: Kutatás az ébrenlétben
Békés Pál: Csikágó
Nagy Lajos: Képtelen természetrajz
Goda Gábor: Családi kör
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Moldova György: A beszélő disznó
Szobotka Tibor: A tenger és az eb
Bajor Andor: Április bolondja
Rejtő Jenő (P. Howard): Az utolsó szó jogán
Gyurkovics Tibor: Üdv a tolvajnak!