Aranyeső 477 csillagozás

Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső Janikovszky Éva: Aranyeső

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy érettségi előtt álló lány rendszerint már jó ideje eldöntötte, milyen pályát válasszon magának. De ha az érettségi után akadályra bukkan? Ha kiderül, hogy sem tehetsége, sem lehetősége nincs a sokszor megálmodott szakképesítés megszerzésére? Aki erős akaratú és tehetséges, az előbb-utóbb megtalálja méltó hivatását, akin pedig hangulatai uralkodnak, könnyen elveszti fejét és kapkodni kezd… Ez történik Burián Ágnessel, a vékony, szőke csillaghegyi kislánnyal is, aki első kudarca után dacból és elkeseredésből választ szakmát; szinte menekül szülei elől, szakít szerelmével. Sikerül-e ennek a bájos, mély érzésű, de szeszélyes lánynak sebzetlen szívvel kikerülni a saját maga kavarta örvényből? Erre ad választ a Szalmaláng tehetséges fiatal írójának új regénye, mely a mai lányok nagy kérdéseit veti fel, és a könnyből és mosolyből szőtt történeten keresztül felejthetetlen fiatal arcokkal ismerteti meg olvasóit.

Eredeti megjelenés éve: 1962

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 2014
288 oldal · ISBN: 9789631197310
>!
Móra, Budapest, 2009
288 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631186574
>!
Móra, Budapest, 2007
288 oldal · ISBN: 9789631182828

10 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Burián Ágnes


Kedvencelte 109

Most olvassa 14

Várólistára tette 129

Kívánságlistára tette 74

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

meseanyu P>!
Janikovszky Éva: Aranyeső

Bár tudom, hogy nem volt az ötvenes-hatvanas évek Magyarországa olyan szép világ, mint ahogy ebben a könyvben megjelenik, mégis sok szempontból egyszerűbb, átláthatóbb, védettebb volt, mint a mai kor, és nekem ezért mindig kellemes, otthonos érzést kelt az ebben a korban játszódó ifjúsági regények olvasása. Jó volt ez a történet is, még ha kissé didaktikus is, ami ezekre a regényekre mindig jellemző, de engem nem zavar, nem vesz el az élményből semmit, sőt kissé megmosolyogtatóan hozzátesz. Bár egyáltalán nem vetődött fel soha bennem, hogy az egészségügyben, kórházban dolgozzak, sőt mindig kifejezetten idegenkedtem tőle, ez a könyv most megértette velem, hogy mi lehet ebben a jó, mitől lehet ez egy életre szóló hivatás. Szerintem nem volt annyira szépen felépített, annyira kerek, mint mondjuk Szabó Magda Születésnapja, az örök etalon ebben a műfajban, de csak egy kicsivel maradt el mögötte. Szép, szerethető történet, örülök, hogy végre elolvastam. (Nem is tudom, hogyan maradhatott ki eddig.)

Kelemen_Hanna>!
Janikovszky Éva: Aranyeső

Tetszett, pedig minden sorában éreztem, hogy ez egy szocialista propaganda. Hogy kizárólag azért írták, hogy a válaszút előtt álló, fiatal lányokat a szocialista erkölcs szerinti legjobb döntésekre sarkallják. És mégis, ez a könyv bejött. És nem értem magamat, hogy amikor egy mai könyv akarja ugyanezt tenni velem, akkor attól meg miért viszolygok (pl. Csendes Nóra Zápor utca című regénye, amit 2016-ban adtak ki, mégis folyamatosan erkölcsileg helyes válaszokra noszogatja az olvasókat). Talán mert azt érzem, hogy egy ötven évvel ezelőtt íródott könyv már nem engem akar megváltani, hanem a nagyanyámat akarta, úgyhogy én már nyugodtan élvezhetem a hangulatát, a világát, a történetét, míg egy mai könyvnél azt érzem, hogy engem akar megváltoztatni és befolyásolni? Nem tudom, komolyan.

2 hozzászólás
B_Tünde P>!
Janikovszky Éva: Aranyeső

Az Aranyesőt egy kihívás kedvéért olvastam újra, lehet hogy enélkül soha nem kerül rá sor. Az, hogy egy kissé már eljárt fölötte az idő – velem együtt – eleinte egy kissé zavaró volt, de arra jutottam, hogy ez nem a könyv hibája, és végül ugyanúgy visszakaptam azt az érzést, ami miatt kedvencnek jelöltem a régi emlékeim alapján, még amikor molyolni kezdtem.
A témája most is aktuális – mondhatni, örökzöld: a fiatalok útkeresése, az első pofonok az élettől, majd – szerencsés esetben – a kezdeti sikerek, és természetesen nem maradhatott ki a történetből a legfontosabb sem: az első szerelem. Az események jellemformáló erejét Burián Ágnes cselekedetein és gondolatain keresztül mutatja be Janikovszky Éva, aki végül „magára talál”, és a kezdeti csetlés-botlások után, a lázadó kamaszok makacsságát és önfejűségét feladva érik komoly, felelősségteljes felnőtté. Szóval még ennyi idő után is „átjött” a könyv üzenete, és jól esett újra olvasni.

Zsuzsanna_Makai>!
Janikovszky Éva: Aranyeső

Kezdjük azzal, h nem én vagyok a könyv célközönsége.
Nekem nem tetszett. Nem tudtam megkedvelni a szereplőket, kifejezetten idegesített a szereplők modora, és ahhoz képest, h elvileg egy fejlődésregény, inkább feladásregény, vagy elengedésregény volt. A küzdelem helyett mindig a könnyebbik utat választotta Ágnes, vagy azt akarta h valaki döntsön helyette, és intézze is el neki. Csak azért mert a végén meggondolta magát, és maradt, még nem érzem azt, h fejlődött volna.
Jó, majd adok neki még egy esélyt, akkor lehet, h átírom a véleményem.

konyvolvaso>!
Janikovszky Éva: Aranyeső

Burián Ágnes útkeresése miután ápolónőként tanult és elhelyezkedett a kórházban gyakorlatra.Akkor még az ápolónői pálya vonzóbb volt, mikor a regény játszódik.
Egy kicsit furcsán viselkedett Ágnes de lehet csak amiatt, hogy még akkor más dolgok voltak fontosak és sok minden nem volt még elérhető, ami napjainkban már szinte használati eszköz.
Egy szerelem története, a szomorú és vidám dolgaival együtt megtalálható benne.

cseri>!
Janikovszky Éva: Aranyeső

Hát ezt anno rongyosra olvastam, megvolt nekem, és kívülről tudtam, de bárakárhányszor is olvastam, gyanítom, hogy még az utolsó olvasásnál is fiatalabb voltam Burián Ágnesnél. Most pedig átkerültem a másik oldalra (annyi idős vagyok, mint a regényben a rettenetesen öreg Schenk Antal! bakker), és hát amíg kiskamasz koromban Ágnes mégiscsak egy olyan felnőttes nagylánynak tűnt, aki persze csinál hülyeségeket, de mégis, most látom csak, hogy milyen kis liba volt valójában, és mennyire agyára mehetett a felnőtteknek.
Arra is viszont nem annyira kellemes rájönni, hogy tulajdonképpen eléggé ilyen kis hülye voltam én is.

2 hozzászólás
Szamღca>!
Janikovszky Éva: Aranyeső

Nem tudom, miért maradt ki nekem ez a könyv pedig szerettem a csíkos-pöttyös könyveket ….
Nagyon aranyos, szívemelengető történet egy fiatal, frissen érettségizett kislány felnőtté válásáról …. Amikor bekerül az életbe – kikerülve az iskolapadból. Ez sem akkor nem volt egyszerű sem ma nem az… különösen ha az ember lánya nem tudja, hogy mit is akar csinálni … és ahogy a könyv nagyon jól bemutatja, hiába felnőttek … a szívük mélyén gyerekek még …. Tele félelemmel, bizonytalansággal.
A regeny főhőse, Burian Ágnes egy nagyon jó lelkű kislány, rendkívül érzékeny csak elég sokszor az érzelmei irányítják ami nem a legjobb tanácsadó – ebből kifolyólag kap néhány pofont az élettől, mig – talán azt kell mondanom, hogy szerencsés is mert viszonylag kevés csetlés-botlás árán – rátalál élete hivatására és élete szerelmére….

Sipor P>!
Janikovszky Éva: Aranyeső

Nagyon élveztem ezt a könyvet, habár már nem vagyok tizenéves, sőt huszonéves sem. A kamaszkoromból kimaradt, és most jó volt újra átélni Ágnessel a pályaválasztás nehéz kérdését off és az első szerelmi csalódást. spoiler Tény, hogy Ágnes többször elhamarkodottan döntött, de melyikünk nem hozott fura döntéseket fiatal korában?

Kicsit Abigéles hangulata volt számomra a könyvnek a több évtizeddel ezelőtti Magyarországon, az iskolával meg a csajos hangulattal, lányos beszélgetésekkel.

Azt viszont nem értettem, miért erőltette mindenki, hogy Ágnes ápolónő legyen. Egy másik szakmában is végezhet az ember tisztességes munkát.

KBCsilla P>!
Janikovszky Éva: Aranyeső

Bár ez a könyv még tőlem is idősebb, de a társadalmi konvenciók nagyjából hasonlóak, mint az én fiatal koromban voltak.
Ennek és Janikovszky Éva stílusának köszönhetően nagyon élveztem a könyvet.
Különösen tetszett Burián Ágnes útkeresése, akinek kálváriája már születésekor megkezdődött, amikor elírták a nevét.
Jó és rossz is volt érzékelni, hogy mennyit változott a világ. Mennyivel kedvesebbek, udvariasabbak voltak anno a fiatalok, persze akkor is okoztak számtalan galibát, gondolok itt konkrétan a lányokkal való bánásmódra, a házibulik tisztaságára.
Majd, ahogy az életben nem mindig, itt szerencsére megnyugtató véget ér a történet.
A szerelem az persze örökérvényű.
Talán csak az és semmi más.

Párduc50 P>!
Janikovszky Éva: Aranyeső

Ismét egy lányregény :-) Janikovszky kevés olyan könyveinek egyike, amiket nem kisgyerekeknek írt. Bár a cselekmény jó volt, bevallom, ez most nekem nem jött be annyira. Igazi fejlődésregény, Ágnes jellemfejlődését írja le a régi rendszerben. Szerelem, tini lányok, ez most nem jó időpontban ért! De Janikovszky akkor is csillagos ötös :-)


Népszerű idézetek

Róka>!

[…] annyi mindent összetéveszt az ember a szerelemmel, amíg meg nem ismeri.

22. fejezet

Róka>!

Ugyan miért van az, hogy az ember akkor szégyelli magát, amikor jó, és nem akkor, amikor rossz?

79. oldal, 7. fejezet (Móra, 1986)

Dorabella>!

Van az úgy, hogy az ember végignéz egy filmet, s csak jóval később érti meg azt, amit látott. Jóval később döbben rá, hogy amin nevetett, az tulajdonképpen sírni való, és amin meghatódott, az inkább nevetséges, mint szomorú.

6. fejezet

Sallyanne>!

Bár maga előtt is titkolta, szerette volna, ha egyszer valaki felriad az ő nyikorgó forgolódására, s álomittas csodálkozással megkérdi: „Hát te nem alszol?”
Mert mit ér az olyan álmatlan virrasztás – legyen az a legőszintébb fájdalom szülöttje –, amelyről senki sem tud? Sírni is csak úgy lehet igazán, szívből jövő keserűséggel, ha tanúja van könnyeinknek; a magányos ember hamarabb belefárad.

105. oldal

psn>!

Mindegy, teljesen mindegy, hogy miről beszélnek, a szavak most csak arra valók, hogy körültopogják a váratlanul rájuk szakadt boldogságot.

Dorabella>!

Hányszor mondták neki, hogy „majd visszasírod te még az iskolát! Addig van jó dolgod, amíg tanulsz!” Nem, nem a tanulást sírta vissza. Az odatartozását. Azóta csak teng-leng. Úgy él, mint egy vasúti váróteremben, ahol minden csak átmeneti, még a várakozás is. Az egyetemet várta.

14. oldal, 3. fejezet (Móra, 1986)

G_H_Andrea >!

Olyanok az ő gondjai, mint a zajló jégtáblák. Egymásra tornyosulnak, aztán az egyik a víz alá nyomja a másikat.

83. oldal

Róka>!

A beszélgetés, mint egy sebzett madár, a földön verdes, elnehezülten.

15. fejezet

Róka>!

…suttogta Zsuzsa olyan harsányan, hogy a túloldalon is hallani lehetett.

17. fejezet

G_H_Andrea >!

Ha az ember előre eltervezi és kiszínezi magában azt, amit vár, akkor a valóság többnyire rácáfol.

42. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Laczkó Márta: Nádasdy Orsika
L. M. Montgomery: A kék kastély
Jean Webster: Nyakigláb Apó / Kedves Ellenségem!
L. M. Montgomery: Anne családja körében
L. M. Montgomery: Szerelmek
Louisa M. Alcott: Régimódi lány
Louisa May Alcott: Jó feleségek
Louisa May Alcott: Régimódi kisasszony
Eleanor H. Porter: Az öröm játéka örök