A regény egy – anyagiakban és a sors csapásai okán is szegény – proletárcsalád története, három testvér életútjának költői szépségű, megrázó és megtisztító erejű ábrázolása. A család nincstelen, a falra szögezve számlák sorakoznak. S míg a gyerekek kincskeresésről álmodoznak a szeméttelepen, mindennapos megaláztatásaik közé tartozik, hogy az iskolaorvos megvizsgálja és piszkosnak találja őket, elnyűttnek a ruháikat, amit aztán egyéb megszégyenítő vizsgálatok követnek. Toby, az egyetlen, betegeskedő fiú ezért sem szeret iskolába járni. Daphne, a lánytestvér fél Tobytól, nem akar a közelében lenni, mert nem tudja, hogy ha rohama lesz, nem fullad-e meg. Toby ellátása az epilepszia kitörésének idején az idősebbik nővér, Francie dolga. Francie-é, aki „felnőve”, vagyis tizenhárom évesen kimarad az iskolából, mert a családnak szüksége van a keresetére.
Éjjel, ha bagoly huhog 13 csillagozás
Enciklopédia 4
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Van a nyomorúságnak egy olyan bugyra, amikor a nélkülözés, a mindennapi fizikai gyötrelem a szükséglethierarchia legalján nem erősíti a jellemet, nem csiszolja a lelket, hanem egy szorongással teli ösztönlénnyé alakítja az embert. Kikerülvén a gödör legaljáról sem tudja levetkőzni a fal mentén osonást, a pénz számolgatását, a felfelé tartozni vágyást, az érdemtelenekhez törleszkedést. A legmeglepőbb, hogy ebben az életben abszolút helye van a hitnek, de sajnos csak a legmerevebb, szeretetlen fajtájának, amelynek egyetlen bizodalma az ígért jutalom a túlvilágon.
Addig amíg le nem ragadt a szemem. De még annál is tovább. Nem bírtam becsukni a könyvet, csak még egy oldal, aztán még egy… végig. Különleges. Fejbekólintós. Egy iszonyúan csóró család bemutatása együtt, egyenként, majd évek múltán szereplőkre lebontva.
Az írónő prózaversbetéteit Virginia Woolféhoz hasonlítják, na, ez jóval több nála, mint versbetét, hosszan olvasható, komoly, komor, össze-vissza mondatok, ami nem szívlelendő a lelkemnek, nem értem, nem bírom. De ha az egészet nézem, megérte.
Fejbekólintó könyv. Mentális és fizikai betegségről, halálról, az emberi természet sötét oldalairól beszél kíméletlenül. Nem néztem utána, de nem lepődnék meg, ha az írónő maga is küzdene valamilyen mentális betegséggel. A könyv hangulata sötét, néhol felcsillan azért a humor. Tetszett? Igen! Újraolvasnám? Nem hiszem, túlságosan lélekfacsaró.
Népszerű idézetek
– Szerintem a felnőttek ostobák.
Egyetértettek abban, hogy a felnőttek ostobák.
– De mégis fel kell nőni. Ma, holnap vagy holnapután.
43. oldal Európa, Bp. 1999
Noha éjszakánként a bizalmas közlések idején, amikor még a rózsalábú egér sem fél, a sündisznó meg széthengeredik és a fűben szimatolva kimegy a kapun, s bent meleg van, a világ egyetlen hurrikánja sem fenyegeti a ház falait; Daphne és Francie egymás mellett ültek az öreg díványon Francie szobájában, és mindenféléről beszélgettek: a világról, arról, hogy ha felnőnek, férjük lesz és gyerekeik, házuk, ahol a küszöböt sikálják és kimossák a csipkefüggönyt; a kertjükben nyílegyenesen húzódik majd a zöldségek sora, a káposzták térd fölé hajlott bugyija meg olyan, mint a baromfiudvarban a fiatal kakasok csüdje; míg a sárgarépák csipkésen, sziámi-selymesen nőnek; a sövény magas, nehogy a szomszédok belássanak; s jönnek a kisbabák, a mamák meg átszólnak a kerítésen a szomszédokhoz és hasonlítgatnak, hasonlítgatnak –
és minden,
és minden.
42. oldal Európa, Bp. 1999
Aztán a mesékről beszéltek, amelyek senkinek sem kellettek, hát a hamuba szórták őket elégetni. Volt egy kis ember, igazán olyan kicsi, mint a hüvelykujjam. Úgy szokta hajtani a lovát, hogy a fülében ült, s közben Hóhá-t vagy Gyí te-t súgott neki. Meg volt egy király, aki üveghegyen élt és hetven különböző tükörben látta az arcát egyetlen pillantással.
15. oldal
Nem, meg kell ennetek a káposztát, mert kaptárak függnek a falon, ezeken át lehet törni a káposztát, hogy a zöld lé kifolyjon; de ha cukorbetegek vagytok, meg kell innotok a zöld folyadékot, vagy, mint a nagyanyátok, még elvesztitek mindkét lábotok, aztán új falábakat kaptok a helyükbe, melyeket az ajtó mögött tarthattok a sötétben, s nem lesz térdetek, hogy behajlítsátok, lábujjatok, hogy mozdítsátok.
8. oldal
Azután békéről és háborúról beszélt, ami úgy tűnik, sosem fordult elő egyazon időben a történelemben. Volt, mondjuk, hatévi béke, amikor a maorik s a fehér emberek éjt nappallá téve csak mosolyogtak egymásra, összedörgölték az orrukat, nefritet, kumarát, kaurit cseréltek, házasodtak, kirándulni jártak, begyújtották a teaforralót, teát ittak, halat ettek és nevettek; és senki, soha senki nem haragudott.
Amíg le nem telt a hat év. Talán szilvesztereste, amikor fehérek és színesek az újév kapujában ácsorogtak, szakasztott úgy, ahogy az emberek mozik és krikettpályák előtt álldigálnak, várva, hogy a film vagy a mérkőzés elkezdődjék, s az anyák így intették gyermekeiket:
– Vésd eszedbe! Ne nevess, ne játssz, ne csencselj! Hat évig ölni fogunk. Háború van.
Toby képtelen volt elképzelni a háború éveit, de Andy Reid mindenkinek elmagyarázta, s tudta, miről beszél. Azt is mondta, hogy volt egy százéves háború, amikor egyesek dühödt arccal jöttek a világra, és úgy is haltak meg, anélkül, hogy e két pillanat között egyszer is elmosolyodtak volna.
12-13. oldal
| → |
|---|
Az újságnak küldött levelek között néhányat Mrs. Withers írt, aki Tuinak, az őshonos madárnak nevezte magát, ezzel is hangsúlyozván, azt kívánja: maradjon az őserdő a dombokon. Néha pedig, ha az őserdőről írt, Miro, a kis piros bogyó nevét használta. A leveleket a gyerekeknek is megmutatta, és noha nem értették, érezték, hogy az anyjuk Valaki, így eldicsekedhetnek vele az iskolában, versengve a többiekkel, akik ilyeneket mondtak:
– A papámnak van autója.
– A nagybátyám mindenkinél gyorsabban vág fát.
– A mamám leveleket ír az újságnak.
– Igen – mondogatta Mrs. Withers, amikor megnyalta a borítékot, hogy lezárja. – Most megkapják a magukét!
Bob, a férje, ilyenkor goromba megjegyzésekkel illette.
– Igenis, megkapják! A sarkamra állok! Minket, asszonyokat nem lehet csak úgy eltaposni!
Néhanap, ahelyett, hogy Tuiként írta volna alá a levelet, Négygyermekes Családanya lett, vagy Miro, a kis piros bogyó helyett a Felháborodott Anyára váltott át, esetleg egyszerűen és egyetemes érvénnyel ezt írta: Egy Anya.
– Látom, hogy a Háromgyermekes Anya válaszolt – szokta mondani- – No, majd én elintézem!
Mintha a szelíd Amy Withers bárkit is el tudott volna intézni!
17-18. oldal
Gyakran betegeskedett, és kellett otthon maradnia az iskolából. Mikor beteg volt, a keze reszketett, mintha fázna, aztán Jézus vagy Isten sötét leple borult fejére, ő pedig ott küszködött a lepel alatt, a bársonyredőket markolászta, kézzel-lábbal hadonászott, míg a nap megkönyörült rajta, s vakító fénypászmában alászállt, hogy szétterítse s egyúttal megőrizze az égbolton – mint Toby ámulva látta – a visszatérő lidércálom köpenyét. Amikor kinyitotta a szemét, anyját látta maga mellett, nagy hasát, víz- és lisztfoltok térképét zsákkötényén.
Utána sírni szokott.
A bársonylepel újra meg újra fölé borult, úgyhogy valahányszor Toby túl hirtelen mozgatta a kezét vagy karját, az anyja odaszaladt, és megkérdezte:
– Jól vagy, Toby?
Vagy az iskolában Andy Reid azt mondta:
– Eredj és feküdj le, Toby Withers, akkor talán elmúlik.
13. oldal
– Igen, van nálam zsebkendő, és szólok, ha megint elkezdődik – azzal elrohant Daphne előtt. Daphne örült, mert félt a közelében lenni, ha rájön, nem akarta egyedül figyelni, amikor meghal, vagy azzal az iszonyatos eperszín arccal fuldoklik, a keze ráng, s kifordult szeme fehér, mint annak a döglött csirkének a lezárt szeme, amit Daphne a tyúkól mellett látott.
14. oldal
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nalini Singh: Szabadulás 94% ·
Összehasonlítás - Nalini Singh: Angyalháború 93% ·
Összehasonlítás - Louise Fein: Az elrejtett gyermek 92% ·
Összehasonlítás - Charity Norman: Luke Livingstone titkos élete 90% ·
Összehasonlítás - Graeme Simsion: A Rosie projekt 90% ·
Összehasonlítás - Adam Christopher: A Sithek árnyéka 91% ·
Összehasonlítás - Charity Norman: A lányunk férje 89% ·
Összehasonlítás - Shannon Mayer – Kelly St. Clare: Toll és csont trónja 89% ·
Összehasonlítás - Charity Norman: Zuhanás 88% ·
Összehasonlítás - Anthony McCarten: Zéró protokoll 87% ·
Összehasonlítás