Álarcosbál 3 csillagozás

Janet Dailey: Álarcosbál

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Titokzatos támadás a francia Riviérán. Az emlékezetvesztés sötét útvesztőiben bolyongó Remy Jadin keresi önmagát, a szerelmét, a családját valamint egy titokzatos hajótörést körbelengő titok nyitját.
Az indulatokkal, szenvedélyekkel, titkokkal és halálos veszélyekkel teli világban mindenki álarcot visel körülötte. Titkok, szerelem, szenvedély és kétségek, kétségek és kétségek… Az álarcok fokozatosan lehullanak, a fény eloszlatja a homályt s az álarc nélküli világban minden megváltozik.

>!
JLX, 1994
528 oldal · ISBN: 963782264X · Fordította: Fazekas István

Kiemelt értékelések

Szabóné_Erdős_Gyöngyi>!
Janet Dailey: Álarcosbál

A koponyasérülést követő amnéziát központi helyen tárgyaló regényekhez hasonlóan itt is sok bosszantóan ködös, félig felmerült, nehezen elhelyezhető kép, és a hirtelen hatalmas veszteségként megélt állapot ezernyi szorongása, rengeteg kínos érzés adja a körítést, amellett, hogy a főszereplő nő végig úgy érzi valami sokkal fontosabbra kellene emlékeznie, mielőtt a „katasztrófa” bekövetkezik. Előbb a magány, aztán a közvetlen családja „túl segítőkésznek” ható hozzáállása kínozza, miközben megpróbálja helyreállítani emlékezetében a megtámadásához vezető eseményeket, kétségbeesetten keresve, kutakodva a családja múltjában, mit is tudhatott meg, amiért most meg akarnák ölni. Kicsoda üldözi, kiben bízhatna egyáltalán, és különösen fontos kérdésként, valóban megbízhat-e az érzéseiben, a szerelmében?
A szöveget helyenként nehezen élvezhetővé, esetenként majdnem érthetetlenné tette a fordítás, és a szövegszerkesztés, amiben valahogy benne maradtak olyan nyilvánvalóan hibás mondatok, összevissza ragozások és szófordulatok is szép számmal, amiket mintha mondjuk a gugli elengedett kézzel maga fordított volna.


Népszerű idézetek

Szabóné_Erdős_Gyöngyi>!

– Adrienne jár az eszemben, hogy mennyire kedvelte annak idején a társasági életet…és hogy mennyire sajnálta Zizi nagynénjét…és ő is hasonlóképpen végezte, mint egy öreglány…egyedül. Azon csodálkozom, hogy vajon honnan vette mindehhez az erőt.
– Édesem – válaszolta Nattie újra azzal a szomorú mosollyal az arcán – a nők olyanok, mint a filteres tea…soha nem tudhatod, hogy milyen erős, amíg bele nem kerül a forró vízbe.

335. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

J.D. Barker: A hatodik éjszaka
Helena Silence: Ezüsthíd
Stephen King: 11.22.63
Stephen King: 11/22/63
S. J. Watson: Amnézia
Robert Ludlum: A Fantom
Duncan Shelley: Fagypont
E. Lockhart: A hazudósok
Blake Crouch: Wayward Pines
S. J. Watson: Mielőtt elalszom