Nemzetközi ​szivarkalauz 6 csillagozás

A szivarozás művészete
Jane Resnick: Nemzetközi szivarkalauz Jane Resnick: Nemzetközi szivarkalauz

A szivarozás életstílus, amely a valódi gasztronómiai élményekhez mérhető élvezetet nyújt az ínyencek számára. E kézikönyv a kereskedelemben kapható legfontosabb márkák főbb változatait mutatja be – a legendás kubai havannák mellett más országok, elsősorban a Dominikai Köztársaság, Honduras és Nicaragua divatos szivarfajtáit.
A könyv a szivarozás rejtelmeibe is betekintést nyújt: megismerkedhetünk a szivarok történetével, a kézzel sodort szivarok gyártásának menetével, valamint azzal, hogy miről mesélnek a szivarosdobozok. Az olvasó a praktikus gyakorlati tanácsok mellett – miként kell helyesen levágni és meggyújtani a szivart, és hogyan kell szívni – a vásárlás szempontjairól és a tárolás módjáról is fontos információkat kap.
A könyvet kislexikon, valamint a világ leghíresebb és legfontosabb szivarüzleteinek jegyzéke egészíti ki. Mind a kezdő, mind a műértő szivarozóknak hasznos és érdekes kultúrtörténeti olvasmány.

Tartalomjegyzék

>!
Vince, Budapest, 2006
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 963955278X · Fordította: Szilágyi Katalin, Havas Lujza
>!
Vince, Budapest, 2000
174 oldal · ISBN: 9639192856 · Fordította: Szilágyi Katalin

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

egy_ember>!
Jane Resnick: Nemzetközi szivarkalauz

Jane Resnick: Nemzetközi szivarkalauz A szivarozás művészete

Nagyon klassz kis könyv. Szép is, informatív is. Nyújt némi bepillantást a dohányzás történetébe, ad praktikus tanácsokat a vásárláshoz. A legérdekesebb része azonban az, amiben végigvezet azon a többéves úton, amíg a dohánylevélből prémium szivar lesz. Kezdve a vetőmag és talaj kiválasztásánál, folytatva a levelek különböző időben történő leszedésével, és az azt követő fermentációs eljárással, érleléssel, ami egyes szivarfajtákhoz előkészített dohányoknál akár hat hónapig is tarthat. Ezek után a gondosan szétválogatott és csoportosított dohánylevelekre 1-5 éves pihenő vár mielőtt szivar lesz belőlük. Leírja a kézi gyártás folyamatát, (cáfolva azt a legendát, hogy a legjobb kubai szivarokat szűzlányok sodorják a combjaik között :) A gondos válogatást, amivel a mester összeállítja a szivarba/szivarra kerülő keveréket. A – kézzel készült – szivarokban egész hosszukon végigfutó töltelékleveleket, a borítóleveleket, amik a szivar esztétikai megjelenéséért is felelősek, valamint a két réteget egymáshoz kapcsoló összekötőleveleket. Végül egy szivar akár hat-, hét-, nyolcféle dohánylevélből is állhat. Többnyire hosszas kísérletezés előzi meg egy később sikeressé váló új márka, vagy típus piacra kerülését.
Ejt még néhány szót a könnyebben hozzáférhető és jóval olcsóbb gépi szivarokról, és az európai – főleg holland – szárazszivarokról, amik vágott dohányból készülnek, de szintén lehetnek kiváló (és állandó) minőségűek. A szerző Christian of Denmark, Schimmelpennick és a Villiger márkákat ajánlja, ez utóbbit én is meg tudom erősíteni. A kézi szivarok kiválasztása már nehezebb feladat, és mindig kaland. Az azért nagyjából megállapítható, hogy kubai, hondurasi, dominikai szivarral nem nagyon lehet melléfogni, de érdemes kísérletezni másokkal is, az utolsó szivarom pl. egy kiváló jamaikai Macanudo volt.
Na most jól meg is kívántam egyet, a fenébe! :) Még szerencse, hogy van még egy pár kubai Montecristo corona-m otthon, és bár nem humidorban tároltam őket, még nem száradtak ki reménytelenül, egy kis párásítás után majdnem tökéletesek lesznek…

4 hozzászólás
takacsot>!
Jane Resnick: Nemzetközi szivarkalauz

Jane Resnick: Nemzetközi szivarkalauz A szivarozás művészete

De mindez nem is lényeg, hisze maga a szivar a lényeg. Az aroma és íz élvezete. Elősre erős, sőt büdös illat. De amint ráérzel az első jó szivar ízére azonnal vágyni fogsz rá.

Nem luxus. Szivarozz hetente egyszer. Menj el egy kávézóba. Ülj le. Vedd elő a szivart. Ne furcsáld, ha megnéznek, hiszen nem mindennapi, a sok cigis között. Rendelj egy kávét és kérsz szivarhoz való hamutálat. Álltalában nincs. Szépen, komótosan gyújts rá és élvezd azt az egy órányi nyugalmat.

Ha buzgómócsing ember vagy, akkor nehéz lehet egy órát szivarozással töltened. Ha ilyen vagy, akkor nem neked való a szivar.

A szivar relaxációra, gondolkodásra serkent. Legjobb ötleteim ekkor keletkeznek.

A magyar kévázók többsége sajnos nem rendelkezik szivarozásra alkalmas hamutállal. Ez olyan hiányosság, amit nem értek. Tucatszám vannak cigarettához való hamutál, de sehol nem láttam és kaptam másik fajtát. Gondolom a pipázók is hasonló gondban vannak. Vágyom arra az élményre, amiben az isztambuli repülőtéren tapasztaltam. Leültem és rágyujtottam. A pincér azonnal hozott egy nagyon szép szizvartálat. Rajtam kívül ott sem szivarozott senki. De mégis volt, lehet, hogy csak egyetlen egy, amivel szép emléket okozott bennem az a hely. Ha legközelebb arra járok biztos, hogy betérek egy szivarra.

Hurku>!
Jane Resnick: Nemzetközi szivarkalauz

Jane Resnick: Nemzetközi szivarkalauz A szivarozás művészete

Beleszerettem ebbe a könyvbe…először persze a külsejébe, majd abba a sok érdekességbe, amit a szivarokról ír. Még sosem szivaroztam, de a könyv miatt kedvet kaptam a kipróbálásához. :-)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kovács Gábor – Manchin Róbert (szerk.): Dohányzás vagy egészséges életmód?
Pákozdi Lajos (szerk.): Orvosok a dohányzásról
Martin Baxendale: Búcsú a bagótól
Alfred Dunhill: Pipák könyve
Allen Carr: Leszokni a dohányzásról?
Kovács András – Kiss András – Landi Anna: Miért ne dohányozzunk?
Demi Lovato: Légy erős!
Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról
Eckhart Tolle: Új Föld
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban