Pozitív ​fegyelmezés 36 csillagozás

Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

Jane ​Nelsen pozitív fegyelmezésről szóló könyve szokatlan hangot üt meg a magyar gyereknevelési irodalomhoz szokott olvasó számára. A szerző leleplezi, hogy a hagyományos büntetőeszközök a gyerek megalázására épülnek, amire ép lelkű gyerek csak ellenállással vagy önfeladással reagálhat. A könyv célja, hogy segítsen a bevett fegyelmezési eszköztárunkat olyan eszközökkel leváltani, amelyek határozott korlátokat állítanak, de egyben jellemformálóan hatnak, a felelősség és az életismeret irányába terelik a gyereket, miközben mentesek a megalázástól és az öncélú, rejtett bosszúvágytól hajtott büntetéstől. Nem kell ezt szégyellni: Nelsen fegyelmezni akar, de pozitív, azaz a személyiségfejlődést és a kapcsolatokat előrevivő formában. A Pozitív fegyelmezés hasznos tippeket, eszközöket adhat azoknak, akik az egyensúlyt keresik szabadon engedés és korlátozás között. A könyv egyaránt szól szülőknek és tanároknak – mindenkinek, aki a hagyományos eszközöket valóban hatékonyakkal szeretné… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1986

>!
Reneszánsz, 2014
ISBN: 9786155336119
>!
Reneszánsz, Budapest, 2013
316 oldal · ISBN: 9786155336096

Kedvencelte 4

Most olvassa 48

Várólistára tette 84

Kívánságlistára tette 66

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Nyctea>!
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

A könyv egy olyan szemléletmódot mutat be, melynek célja nem a rosszalkodó gyerek megbüntetése, hanem szeretetteljes légkörben, a kölcsönös tisztelet jegyében arra ösztönözni őt, hogy együttműködjön velünk a felmerülő problémák megoldásában. Ebbe a szemléletbe nem fér bele a fájdalomokozás, a megszégyenítés, a prédikálás; fontos szerepe van viszont a türelemnek, az empátiának és az őszinte érdeklődésnek. Célja, hogy olyan gyereket neveljünk, aki fontosnak érzi magát, aktívan részt vesz az őt érintő döntésekben, tudatában van a képességeinek, önállóan gondolkodik, és meg tudja oldani a problémáit.
Amellett, hogy hasznos gyakorlati tippeket is kapunk, jobban megérthetjük a gyerekek viselkedésének mozgatórugóit, és önmagunkról is sokat tanulhatunk.
A stílusa ugyan kissé szájbarágós és sokat ismétel, de azt hiszem, ennek a témának ez nem válik hátrányára, hiszen a gyermekneveléssel kapcsolatban mindenkinek van mit tanulnia. Mindig van hová feljődni. Azoknak pedig, akik a tekintélyelvű nevelés szellemiségében nőttek fel, igen mélyen rögzült viselkedésmintákat kell megváltoztatniuk.
Azt hiszem, ezt a könyvet minden szülőnek és minden tanárnak el kellene olvasnia.

pepita_ofelia>!
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

Ezt a könyvet most anyaként vettem a kezembe, de a tanító énem fogja a fejét, miért nem olvastam már sokkal hamarabb. Őszintén hiszem, hogy a szülést megelőző két igen megterhelő évemet megkönnyítette volna. Persze, tisztában voltam vele, hogy nem jók a módszereim, és teljesen padlón voltam, amiért „kiabálós” tanító lettem. (Előtte három évig nem voltam az.) Kerestem más lehetőségeket, minden reggel eldöntöttem, hogy én ma nem fogok kiabálni. Volt, hogy sikerült, de másnap már nem feltétlenül váltak be ugyanazok az ötletek. Vigasztalhatna, hogy még mindig sikerült pozitívabban fegyelmeznem, mint néhány kolléga, de belegondolva… nem, nem vigasztal. Jó nagy pofon volt most ez, de örülök, hogy a) azelőtt olvastam, hogy igazi nevelési „feladataim” lettek volna a kisfiammal, b) csak 5 év telt el úgy a pályafutásomból, hogy nem a pozitív fegyelmezés eszközeit alkalmaztam a tanítás során. (Amúgy olyan gondolatokkal jöttem el, hogy én ezt tutira nem fogom tudni csinálni a nyugdíjig… :D)
Szerintem nagyon fontos lenne, hogy a tanítóképzésben helyet kapjon a pozitív fegyelmezés tantárgy, legyenek továbbképzések Magyarországon is, mert – pláne manapság – nagy szükség lenne rá, hogy a pedagógusok ilyen szemlélettel tudjanak tekinteni e gyerekekre.

(Egyébként semmilyen fegyelmezéssel kapcsolatos tantárgy sincsen. Nem fura ez kicsit? Jó, konfliktuskezelés pl. volt, de sejthetitek, mennyire hasznos ismeretekre tettünk szert. Inkább el se mesélem, mit csináltunk. De hála az égnek, volt filozófia, meg ismeretelmélet és logika, igazán nagy hasznát veszem a tanítói-nevelői munkám során.)

dtk8>!
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

Sutba vágunk itt mindent, ami a fegyelmezés szóról az ember eszébe jut.
Az első alapfeltevés: miért kell a gyereknek először rosszul éreznie magát, hogy aztán jól viselkedjen? A legtöbbször úgyis azért viselkedik rosszul, mert valamit közölni akar (figyelem kell, szeretet), de ehhez nincsenek meg a megfelelő eszközei.
Leegyszerűsítve a pozitív fegyelmezés lényege az, hogy közösen keres a szülő és gyerek megoldást egyes problémákra. Ezt segíti elő a család- vagy osztálygyűlés, ahol mindenki felvetheti a problémáját, amit közösen megvitatnak. Az elfogadott megoldásért az érintett felelősséget vállal, és így egyenrangú partnerként szerepel a gyerek a családban/osztályban.
Vannak példapárbeszédek, megtörtént esetek alapján, de némelyik egészen hihetetlenül rózsaszín. Ezt kicsit árnyalja, hogy a szerző nagyon őszintén beszél a saját tapasztalatairól, és főképp kudarcairól, ami nagyon szimpatikus.
Ami nem tetszett, hogy kicsit túl amerikai, mindenre instant modellt akar adni, pl. a hatékony osztálygyűlés nyolc építőköve (hemzseg ilyenektől), de az külön nagyon sok piros pont (ó, micsoda maradiság!), hogy gyakorlati tanácsokat, órarendet ad támogató szülőcsoport létrehozásához. Nálunk még nem aktuális, kb. 3,5 év múlva próbálkozhatok ezzel, akkor majd elgondolkodom ezen a szülőcsoportdolgon.
Most először sajnálom, hogy ezt a könyvet e-book readeren olvastam, mert kicsit összefolytak így a fejezetek, a tagolás jobban segítette volna a megértést.
Még egy fontos tanulság számomra: nem azt kell elhatározni, hogy a másik mit csináljon, hanem hogy saját magunk mit csinálunk. Pl. ezentúl csak azokat a ruhákat fogom kimosni, amik a szennyestartóban vannak. Második hete tart a kísérlet itthon. Eddig eredményes.

Röfipingvin P>!
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

Az biztos, hogy időről időre érdemes újra elővenni, fejezetek átrágni. Sok okosság van benne, de azért tömény tud lenni.
De a legfontosabb: hibázni lehet, tanulni kell belőle, és aztán újrapróbálni!

Darolyn>!
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

Kicsit korán olvastam, leginkább általános-középiskolás korú gyerekek a „célcsoport”. Sok jó technika van benne, de a folyószövegből kell majd kijegyzetelnem, amikor legközelebb olvasom.

Anton_Gorogyeckij P>!
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

Vannak benne nagyon jó tippek és itt a különböző sztorik se zavartak, sőt, lehetett volna még több gyakorlati példa. A tudományos háttér is nagyon mély, néhol már túlságosan is, amin nem segített a jó amerikai szokás szerinti hatszor ismétlés sem.
Igazából jól jönne egy külön kis füzetecske, amiben a lényeg benne van, meg egy külön füzetecske példa esetekkel. Mert oké, hogy a könyv végén megjegyzi a szerző, hogy érdemes még egyszer elolvasni és akkor még teljesebb lesz a kép, de egyszerűen annyira unalmas néhol, hogy rendesen végigolvasni még egyszer tuti nem fogom. Majd valahogy kikeresem a lényeget.

eeszter>!
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

Ez megint egy olyan könyv, amire ránézek, és azt gondolom, hogy „jaj, csak nehogy elfelejtsem alkalmazni a benne olvasottakat, amikor majd épp ott tartok a nevelésben”… Ahogy olvastam, szerintem családban valószínűleg jól megvalósíthatóak lehetnek a benne leírtak, na de iskolai osztályban? Ezt viszont eléggé elképzelhetetlennek tartom… :-o

VMCsilla>!
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

Nagyon szuper segítség és nagyon jó az irány. Amikor mély pontra kerültem a gyereknevelésben, és elővettem mindig új lendületet adott. Egy jó része nagyon kicsiken még nem alkalmazható, legalábbis addig amíg nem tudja rendesen kifejezni a gondolatait, érzéseit. Így majd újraolvasom amikor már nagycsoportos ovis vagy sulit kezd a nagyobb lányom. Jó lenne, ha az új generáció már így nevelkedne, kevesebb lenne a lelkisérült, és az agresszív ember.

Emmus>!
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

Egy csillagot azért vontam le mert az első ötven oldal nem kapcsolódik szorosan a könyv témájához. Fél csillagot meg azért, mert egy gondolatot hosszú oldalakon keresztül magyaráz, valószínű nyomatékosítani akar az írónő, de nekem egy kicsit sok volt.
A könyv hasznos olvasmány, különféle nevelési tanácsokkal látja el az olvasót amik összességében jók, emberiek és teljes mértékben egy szép gyermekkor megélésére fókuszál.

nimphea>!
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés

Nagyon jó csak nem volt időm végigolvasni. Biztosan előveszem még.


Népszerű idézetek

stippistop P>!

Idézzük csak föl legutóbbi olyan élményünket, amikor úgy éreztük, hogy valaki megszégyenített vagy igazságtalanul bánt velünk! Milyen érzés volt? Éreztünk-e indíttatást arra, hogy együttműködjünk vele vagy jobban viselkedjünk? Kedves Olvasó, hunyd be egy percre a szemed és emlékezz vissza egy nem túl régi esetre (vagy akár olyanra, ami még gyermekkorodban történt), amikor valaki úgy próbált jobb viselkedésre kényszeríteni, hogy közben mindent megtett, hogy minél ramatyabbul érezd magad! Emlékezz vissza, pontosan mi történt! Idézd fel, mit éreztél! Tudatosítsd magadban, milyen elhatározás született meg benned önmagadra vonatkozóan, a másikra vonatkozóan, valamint arra nézve, hogy mit teszel majd a jövőben […]. Éreztél-e belső késztetést arra, hogy jobban viselkedj, hogy jobban teljesíts? Ha igen, akkor jó érzés volt, vagy olyan, amely rád és a másikra vonatkozó negatív érzéseken alapult? Késztetést éreztél-e arra, hogy feladd vagy hogy meghúzd magad, csak hogy elkerüld a későbbi megaláztatásokat?

36-37. oldal, Első fejezet - A pozitív megközelítés (Reneszánsz, 2013)

17 hozzászólás
stippistop P>!

Vajon honnan a csudából vettük azt az elképesztő gondolatot, hogy ahhoz, hogy egy gyerek jobban viselkedjék, először azt kell elérnünk, hogy rosszabbul érezze magát?

21. oldal (Reneszánsz, 2013)

eeszter>!

A gyerek akkor viselkedik jól, ha jól érzi magát.

3. függelék

2 hozzászólás
Emmus>!

Csak az együttműködés légkörében tudjuk fejleszteni a gyerek kommunikációs és problémamegoldó készségeit, amelyek a társadalmi felelősségvállalás szempontjából létfontosságúak. Ha a gyerek jó kommunikációs és problémamegoldó készségekkel rendelkezik, jelentősen javulnak a kapcsolatai és az életkörülményei. A legjobban úgy tudjuk átadni ezeket a készségeket, ha a saját viselkedésünkkel mutatunk példát, amikor gyerekekkel dolgozunk. A példa a legjobb tanítómester.

263. oldal

Emmus>!

A túlzott fölény gyakran az alkalmatlanság érzését kelti a másikban, nem pedig a nagyobb teljesítmény iránti vágyat.

222. oldal

eeszter>!

Ha jobban belegondolunk, a konstruktív kritika önellentmondás. Konstruktív – ez azt jelenti: építő. A kritika szó viszont azt jelenti: ledönteni.

7. fejezet

Evodia>!

Családban élni olyan, mintha az ember egy színdarabban játszana. Mindegyik pozíció a születési sorrendben olyan, mint egy-egy szerep a darabban, eltérő és önálló jellemvonásokkal. Így aztán, ha egy testvér már betöltött egy szerepet, mondjuk a „jó gyerek” szerepét, a többi testvér úgy érezheti, hogy nekik más szerepeket kell találniuk, mint mondjuk, a lázadó gyerekét, a tudós beállítottságú gyerekét, a sportos gyerekét, a társas természetű gyerekét, és így tovább.

71. oldal

1 hozzászólás
Kasztór_Polüdeukész >!

A hét legfontosabb megélés és készség

1. A személyes képességek határozott észlelése: „Képes vagyok rá.”

2. Fontosságtudat az elsődleges kapcsolatokban: „Jelentősen hozzájárulok a dolgokhoz, és valóban szükség van rám.”

3. Határozott érzés, hogy hatalma és befolyása van a saját életére: „Képes vagyok befolyásolni, hogy mi történik velem.”

4. Kiváló intraperszonális készségek: a saját érzések megértésének képessége, és ennek alkalmazásával
az önfegyelem és az önuralom fejlesztése.

5. Kiváló interperszonális készségek: képesség arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk, és
barátságokat alakítsunk ki, kommunikáció, együttműködés, tárgyalás, megosztás, empátia és
meghallgatás révén.

6. Kiváló rendszerező készség: képesség arra, hogy a mindennapi él5. Kiváló
interperszonális készségek: képesség arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk, és
barátságokat alakítsunk ki, kommunikáció, együttműködés, tárgyalás, megosztás, empátia és
meghallgatás révén.

6. Kiváló rendszerező készség: képesség arra, hogy a mindennapi élettel járó korlátokat és

következményeket felelősséggel, alkalmazkodóképességgel, rugalmasan és becsületesen kezelje.

7. Kiváló ítélőképesség: képesség arra, hogy bölcsen, helyes értékrenddel ítélje meg a helyzeteket
következményeket felelősséggel, alkalmazkodóképességgel, rugalmasan és becsületesen kezelje.

Kasztór_Polüdeukész >!

A fegyelmezettség sikeres tanításának négy kritériuma

1. Légy egyszersmind emberséges és határozott! (tisztelettudás és
ösztönzés)

2. Segíts a gyereknek, hogy azt érezhesse: tartozik valakihez és fontos személy! (kapcsolat)

3. Maradandó hatás. (A büntetés rövid távon működik, de maradandó, hosszú távú negatív hatásai
vannak.)

4. Harmonikus személyiséget eredményező, jellemformáló, értékes társas és életvezetési készségek
tanítása, (tisztelet, törődés másokkal, probléma – megoldás, felelősségre vonhatóság, közreműködés,
együttműködés

A büntetés ezen kritériumok egyikének sem felel meg. A pozitív fegyelmezésnek pedig minden egyes
módszere kiállja e feltételek próbáját. Az első kritérium, az emberséges határozottság a pozitív
fegyelmezés egyik sarkköve

EGYSZERRE LÉGY EMBERSÉGES ÉS HATÁROZOTT

eeszter>!

A szülők és a tanárok néha annyira el vannak foglalva a viselkedéssel, hogy magát a gyereket szem elől vesztik – és akkor a gyerek is szem elől veszti saját magát.

12. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Patty Wipfler – Tosha Schore: Hallgasd meg!
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak 1.
Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor
Kim John Payne: Melegszívű fegyelmezés
Alice Miller: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak – Kisgyerekkortól iskoláskorig
Michael Winterhoff: Miért válnak zsarnokká a gyerekeink?
Jo Frost: Szuperdada
Andrew Matthews: Legyél boldog tinédzser!
Kevin Leman: Születési sor(s)rend