The ​Traveling Man (Traveling 1.) 4 csillagozás

Talán tavaly nyáron lehetett, hogy az egyik fiókban rátaláltam egy régi naplómra. Azt hiszem, minden kislány kipróbálja magát egyszer a naplóírás rögös útján, van aki csupán egy nap erejéig, vannak kitartóbbak, akik hónapokig esetleg évekig csinálják. Bizonyára az enyéimből sem fognak memoárt kiadni, mert ez a karrierem elég hamar derékba tört olyan 10-11 évesen , de azért jó néhány hónapig irkáltam a nem túl érdekfeszítő mindennapjaimról. :) Azonban egy bejegyzés felkeltette a figyelmemet, mert sokkal hosszabb és színesebb volt, mint az összes többi. Egy nagyon különleges napról írtam, amikor is egy cirkusz érkezett a városba. Nagyon mosolyogtam az akkori önmagamon, ahogy mindent elmeséltem, hogy mit láttunk, milyen állatok jöttek, mit csináltak az artisták, és főleg azon, hogy bár csak egy kis szedett-vedett vándorcirkusz volt, én mégis milyen hatalmasnak és varázslatosnak találtam. Ott akkor 10 évesen bűbájra és mágiára találtam, és most évekkel később annyira imádtam olvasni arról, ahogy mérföldekkel, évtizedekkel, oldalakkal messzebb egy másik világban egy Aimee nevű kislány még az enyéimnél is sokkal varázslatosabb kalandokat élt át.

Soha nem tudhatjuk, hogy mikor vesz igazán nagy fordulatot az addigi életünk. A kis Aimeevel ez 10 éves korában történt meg, amikor a születésnapján egy vándor produkció (vidámpark és cirkusz) érkezett a városba. Amieet teljesen elvarázsolta a forgatag, a színek, a csodák, de leginkább egy kisfiú, Kes, aki egy igazi kalandra szöktette el a kislányt néhány óra erejéig.

Kes mióta az eszét tudta a karneválhoz tartozott és ott is nevelkedett nagyapja szárnyai alatt. Ő egy nyughatatlan fiú, aki kicsi kora óta nyaktörő gyakorlataival kápráztatja el a közönséget, és aki soha nem érez félelmet. A néhány együtt töltött óra után Aimeenek haza kellett térnie, de ezt követően minden nap visszatért Keshez amíg a vidámpark a városban volt. Aimee ezután a hikori fa tetején minden évben csak azt a pillanatot várta, amikor az utak megremegnek, és a színek és a hangok két rövid hétre elárasztják a városkát, és ő ismét találkozhat legjobb barátjával. Azonban amikor 16 évesek lesznek minden megváltozik, és mindkettejük életében új fejezet kezdődik…

Csodálatos volt ez a könyv, és ez egy olyan történet volt, amit soha nem fogok elfelejtetni. Egy gyönyörű történet két világ találkozásáról, egy örökké tartó barátságról és feltétel nélküli szerelemről. Egy lányról, aki biztos otthonra vágyik, és egy fiúról, aki örökké szabad akar lenni a világban. A történet által bepillantást nyerhetünk egy vidámpark színkavalkádja mögé, a vándorélet szépségeibe és nehézségeibe, a mutatványok csodáiba és az véget nem érő utazás kalandjaiba.

Sajnálom, hogy a borítók ennyire gyengére sikerültek, valószínűleg ha nem a The Law of Moses-nál ajánlja a Goodreads, tovább is siklott volna rajta a szemem, és mekkora hiba lett volna! Valóban egy varázslatos történet, és aki ezek után sem hisz a csodákban, olvassa el a második kötet végén található utószót. ;) A legőszintébben ajánlom. ❤

P.S: Pénteken kimentem egyet fotózni a városba, és teljesen véletlenül megcsináltam az egyik eddigi kedvenc könyves képemet (az első a 2 közül. :)) --> https://www.instagram.com/p/BW0fHZYAeWh/

Ez a könyv nagyon rég a várólistámon van, de valamiért a borító végett nem akaródzott elolvasnom. Bánja is szegény fejem, mert ez a könyv gyönyörű volt. Köszönöm @pveronika, mert ha te nem mondod, hogy milyen jó, biztos, hogy még egy darabig a polcomon maradt volna. Elvarázsoltak a szereplők, az utazó karnevál, egyszerűen minden ebbe a könyvbe. A történet roppant olvastatja magát, alig vártam mindig, amikor nem olvashattam, hogy legyen bár egy öt percem elmerülni ebbe a csodálatos, varázslatos világba. Őszintén ajánlom.

Ez a könyv egyszerűen varázslatos volt, pedig nem fantasy. Örülök, hogy részese lehettem egy csodálatos kapcsolatnak, amely barátságnak indult, végül sokkal több lett belőle. Nincs is szebb érzés az első szerelemnél, és ezt a könyv nagyon szépen bemutatta. Nem volt hosszú, túlírt történet, sem párbeszédekből álló elcsépelt sztori. Éppen ezért, vagyis inkább ennek ellenére a szerző kiváló munkát végzett. Közben mindenre ügyelt. Nagyon ritka, amikor egy író, akitől először olvasok, rögtön kedvencemmé váljon, de JHB-kel ez történt.
A történetre, a cselekményre, de még a karakterekre és azok jellemére a különböző életszakaszokban. Ez az olvasmány biztosan velem marad egy jó darabig.
Talán életem végéig, mert emlékezetes lesz. Aimee és Kes kapcsolata nem volt tökéletes, hiszen minden kapcsolatban vannak nehéz, nem várt fordulatok, mégis varázslatos volt. Tapsikoltam, ujjongtam, végül beigazolódott, amire @pveronika figyelmeztetett; kell a folytatás! Akkor is, egy élmény volt. Kedvenc lett.

Varázslatos volt. :)
Aimee minden évben várja, hogy megérkezzen a karnevál. Mert a mutatványosok között ott van Kes. A fiú, aki szabad mint a madár, nem jár iskolába, de tud tüzet nyelni és olyan mutatványokat művel a lovak hátán, aminek csodájára járnak. Minden évben együtt vannak két hétig. Nappal a karneválban, éjjel Aimee szobájában.
Kes alig várja, hogy megérkezzenek Aimee városába. Mert az alatt a két hét alatt a legjobb barátjával lehet, aki hisz benne, akitől azt hallja, hogy nem ostoba mert nem tud rendesen írni és olvasni, csak diszlexiás. Mert igazi házban alhat, mert valaki örömmel várja.
Mindkettő gyerek számára az a két hét maga a csoda. Csakhogy nőnek és másfajta érzések is fellángolnak. A barátságból szerelem lesz, ezt pedig nem az a fajta kapcsolat, amit a szülők és a környezet tolerálna… sem tinédzserként, sem évekkel később.