A ​férjem felesége 442 csillagozás

Jane Corry: A férjem felesége

Mi van, ha az egész életed hazugságra épült?
Amikor Lily, a fiatal ügyvéd férjhez megy Edhez, elhatározza, hogy elölről kezd mindent, a múlt titkait pedig maga mögött hagyja.
De amikor első ügyébe belekezd, valahogy furcsa vonzódást érez ügyfeléhez.
A férfihoz, akit gyilkossággal vádolnak.
A férfihoz, akiért hamarosan mindent kockára tesz majd…
De valóban ártatlan?
És ki ő, hogy megítélje?

Jane Corry ismert angol újságíró, az Oxford University kreatív írás tanára. Bemutatkozó regényének megírásakor hosszú időt töltött egy nagy biztonságú fegyházban, hogy tanulmányozza a foglyok viselkedését.
A férjem felesége fordulatos pszichológiai thriller, amely gyorsan nemzetközi bestseller lett.

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
XXI. Század, Budapest, 2017
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155638565 · Fordította: Borbély Judit Bernadett
>!
XXI. Század, Budapest, 2017
432 oldal · ISBN: 9786155638572 · Fordította: Borbély Judit Bernadett

Kedvencelte 17

Most olvassa 22

Várólistára tette 231

Kívánságlistára tette 167

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Jane Corry: A férjem felesége

A könyv címe adott némi gondolkodnivalót az olvasás megkezdése előtt, voltak ötleteim, amiből az egyik be is jött, ám ami a történetben várt rám, messze felülmúlta a várakozásaimat.

Ez a könyv egyrészt egy lassú folyású pszichothriller, amelyben több könyvre való bonyodalom és fordulat történik, a történet nem áll meg a gyilkosságnál és a bírósági ítélethirdetésnél, hanem az ügy szorosan összefonódik a főszereplő fiatal ügyvédnő, Lily életével, akinek ez az első gyilkossági ügye.

Másrészt pedig egy családregény, egy házasság története, amibe évtizedekre elnyújtva tekinthetünk be. Akár így nézem, akár úgy, nekem nagyon tetszett. Szeretem az olyan könyveket, amelyekben egy percre nem csitulnak a kedélyek, egészen a regény végéig történnek váratlan fordulatok.

Egy feszült, nyomasztó történet, izgalmas karakterekkel és sötét titkokkal, amely elejétől a végéig teljesen lebilincselt, a befejezés pedig tökéletes volt. Nagyon jó első regény volt, ismét egy írónő, akinek kíváncsian várom a következő regényét.

Bővebben: https://konyvutca.blogspot.hu/2017/10/jane-corry-ferjem…

Zsófi is elolvasta a könyvet, az ő véleményét itt olvashatjátok:

http://konyvutca.blogspot.hu/2018/03/thriller-csutortok…

Szami81>!
Jane Corry: A férjem felesége

Történet arról, hogyan mosódik el a határ jó és rossz között, hogy csúszunk bele észrevétlenül az apró füllentésekből az óriási hazugságokba.

Nagyon lassan, már-már vontatottan halad a történet, mégsem unalmas. Részletes karakterábrázolást kapunk, bár egyik szereplő sem igazán szeretnivaló, mind hús vér és eleven.
Az írónő a végén még a csavar csavarját is megtekeri, abszolút nem erre a végre számítottam.

Látom, miért ennyire vegyes mégis a fogadtatása – főleg annak lehet idegtépő kivárni, hogy történjen már valami, aki hosszabb ideig szokott olvasni egy könyvet, de engem lekötött.

Zanit >!
Jane Corry: A férjem felesége

Aztamindenségit! Ez nagyon jó volt!
Ennyi csavar egy történetben, szinte hihetetlen! Nagyon gyorsan kivégeztem a könyvet, nem engedte magát letenni.
A borító gyönyörű.
Ajánlom! :)

1 hozzászólás
Milli88 P>!
Jane Corry: A férjem felesége

”Szeretem azt hinni magamról, hogy a jók közé tartozom. De tagadhatatlan, hogy én is tettem már rosszat.”

Különleges, néhol dühítő, néhol érthetetlen történet, amit olvastatta magát és letehetetlen volt.
Nagyon kíváncsi voltam, mert szinte tényleg az utolsó fejezetekben derült fény mindennek a miértjére. Addig én csak a zavarosban halásztam.
Nagyon összetett a történet, minden elejtett kis utalásnak, fél mondatnak értéke van, és rejtély húzódik mögötte.
Teljes lezárást kaptam egy kerek történethez. Számomra tipikusan az olyan könyvek közé tartozik, mint például a Tíz kicsi néger és hasonló társaik. Ahol végig van egy fajta sejtésed, de nem vagy biztos benne, hogy valóban ki a rossz, a bűnös, az elkövető.
Egyik szereplő sem nőtt nagyon a szívemhez. Carla már az első oldalaktól fogva nem volt szimpatikus, az anyukájáról nem is beszélve. Lily nálam már az albumos résznél megbukott, Ed pedig a letétes ügynél. Mindannyiuknak megvannak a gyarló, emberi hibáik. Azért remélem nem csak ilyen emberek szaladgálnak kicsiny világunkban.

Bleeding_Bride IP>!
Jane Corry: A férjem felesége

Finom mesterség, finom, finom – éccsapámat idézve.
Lassú folyású sztori, nagy akciókra és teljesen kiszámíthatatlan fordulatokra nem kell számítani, de valahogy mindezt nem is igényli.
Lily kicsit modoros, nem szeretem szereplő, viszont a karaktere illik a képbe. Enyhén, de nagyon enyhén hasonlítottam „Csak egy árnyék” főhősére, talán egy fokkal kevésbé volt antipatikus.
Amolyan családregényes- thrillerecske, nem nyomja fel a vérnyomást, de végig fenntartotta a kíváncsiságom.

mate55>!
Jane Corry: A férjem felesége

Alig hiszem el, hogy ez egy debütáló írónő regénye! A meséje, olyan provokatív, mint a címe. A könyvet a pasztellszínű burkolatával, (amely bátran hirdeti: jön a szerelem), úgy néz ki, mint egy „csirkefényű romantika”, egy harmonikus család érzelgős szagával. Mint a következő nagy pszichológiai thrillert, harangozták be, én nem vagyok biztos benne, hogy ennek a kategóriának része lenne. Minden bizonnyal inkább dráma, egy „családi dráma”. Valaki (már nem tudom hol olvastam) úgy írta le, mint egy"irodalmi fikció", de ha teljesen őszinte vagyok, akkor nem is tudom, hogy ez mit is jelent. Nem hasonlítom össze a nők által írt legutóbbi bestsellerek valamelyikével, mert tényleg nem hasonlítható össze egyikével sem. J. Corry a hazugságok és a megtévesztés veszélyeiről szóló történetét, számos bonyolult karakter egymásba ágyazott „hűvös” és nyugtalanító életén át mutatja be. A sztori egyes részei kiszámíthatóak voltak, vagy legalábbis voltak megérzéseim, mégis élveztem. Ha egy metaforával jellemezhetném, azt mondanám, a könyv egy „lassú égés”. A szereplők komplexumának motivációi, gyakran erkölcsileg visszataszítóak, de hihetőek. A karakterek mellett egy meggyőző és szimpatikus portrét rajzol egy Asperger-szindrómával született gyerekről és persze a szüleikről, akiknek türelme, szeretete létfontosságú ahhoz, hogy a gyermek boldog életet élhessen. A könyvbeli változatosság határozottan (a II. rész) az életkorváltás és a személyiségek átfordulásaiban vannak. Mindegyikük saját démonjaival küzd: hűtlenség, alkoholizmus, bűntudat, vágy és persze gyilkosság. „A férjem felesége” egy olyan óvatos mese, amely valóban emlékeztet minket arra, hogy a karma olyan állat, aki nem akar táncolni. spoiler

smetalin>!
Jane Corry: A férjem felesége

Gondban vagyok mit is írjak, elolvastam, nyugtáztam mi történt és ennyi. Semmit nem mozdított meg bennem, nem volt nagy rácsodálkozás, hiányoztak a „hű-ha” érzések amit egy igazán jó könyvtől elvár az ember. A szereplők…..tyű, hát, na, azok igen idegesítőek voltak, nem igazán került közel hozzám egyik sem. Kicsi Carlát rendesen megpofoztam volna, de Ednek is odacsuktam volna az ujját az ajtóval, és még Lilyről nem is beszéltem, ő egy szemellenzőt viselt, olyat amit a lovaknak is adnak.
Fel is soroltam a történet főszereplőit, az Ő szemükön keresztül ismerjük meg egy 10-15 éves házasság csínját-bínját-kínját. Persze nem egyszerű ez a történet, sok titkot takar, de számomra nem voltak olyan nagy titkok ezek, rá lehet jönni. Sajnos nem kiemelkedő a többi ilyen témájú könyv közül, épp ezért úgy érzem, hogy hamarosan a feledés homályába fog veszni nálam.

1 hozzászólás
Kókuszka>!
Jane Corry: A férjem felesége

A történetet két szereplő szemszögéből látjuk. Lily, aki nászútját követően, elkezdi ügyvédi tevékenységét egy gyilkossági ügyben. Carla, az apa nélküli, osztálytársai által kiközösített kislány. Lassan indul be a történet, de aztán egyre inkább magával sodor. Minden karakter a saját nyűgével együtt nagyszerűen illeszkedik be a történetbe. Látjuk hova vezet az eltitkolt múlt, a titkolódzás, a másik átverése, a bűntudat, az alkoholizmus, a féltékenység, a házasság látszat fenntartása, a beteg gyermek a családban. Mindez megspékelve gyilkossággal.

gabiica P>!
Jane Corry: A férjem felesége

Számomra kicsit lassan bontakozott ki a történet, és igazából egyáltalán nem azt kaptam, amire a fülszöveg alapján számítottam. Ez nem feltétlenül negatívum, mert egyáltalán nem volt rossz a könyv, csupán nem az lett kiemelve, amiről ténylegesen szól.
Kicsit úgy éreztem, hogy a tény, hogy elnyújtottnak éreztem a történet elejét, csupán felkészített arra, amit a vége tartogatott. Számomra meglepő volt a lezárás és érdekesnek találtam a csattanót, váratlan volt.


Népszerű idézetek

mate55>!

Amire vágyunk, és amire szükségünk van az életben, az két különböző dolog.

288. oldal

mate55>!

Ha hozzá van szokva az ember a kudarcokhoz, sokként éri egy-egy sikerélmény.

48. oldal

Szelén>!

– Mindenki máshogy mutatja ki az érzelmeit. Ki állíthatná, hogy a leghangosabban jajveszékelő van a legjobban megrázva?

Kókuszka>!

Pici lakásban kompromisszumokat köt az ember.

13. oldal

Kókuszka>!

Ez a gond a hazugságokkal. Kicsiben kezdődnek, aztán megsokasodnak, és a legártatlanabb füllentéseknek is óriási súlyuk lesz.

419. oldal, 64.fejezet

Kókuszka>!

Meddig lehet színlelni? Mennyi haladékot kap az ember, mielőtt előtoppan valaki a múltjából, hogy felkavarja az állóvizet?

244. oldal, 31.fejezet

mate55>!

A házasságoknak is megvannak a hullámvölgyei, de attól még működhetnek.

310. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Paula Hawkins: A lány a vonaton
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Ker Dukey – K. Webster: Pretty New Doll – Csinos új babácska
B. A. Paris: Zárt ajtók mögött
Alice Feeney: Időnként hazudok
Lucy Foley: Lakás Párizsban
J. P. Delaney: The Girl Before – A lány a múltból
Sabine Durrant: Így emlékezz rám
Paula Hawkins: Lassan izzó tűz
Lisa Jewell: A föld nyelte el