Büszkeség ​és balítélet meg a zombik 193 csillagozás

A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének átdolgozása.

A Bennet-lányok igazi kardforgatók, és Mr. Darcy sem csak egy jó parti, hanem rengeteg élőhalott eltakarítása fűződik a nevéhez. Jól nevelt és kifogástalan modorú hamvas úrinők és fess úriemberek két bál és házassági ajánlat között gyilkolják a zombikat.
Hiszen köztudomású, hogy „a zombi, ha agyvelőre tett szert, okvetlenül még több agyvelőt szomjaz.”

Eredeti mű: Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Pride and Prejudice and Zombies

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Athenaeum, Budapest, 2009
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632930329 · Fordította: Berta Ádám · Illusztrálta: Philip Smiley

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Mr. Fitzwilliam Darcy · Elizabeth Bennet · Jane Bennet · Lydia Bennet


Kedvencelte 9

Most olvassa 9

Várólistára tette 120

Kívánságlistára tette 71

Kölcsönkérné 9


Kiemelt értékelések

>!
Aigi
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Azt gondolom némi magyarázatra szorul, hogy az ember miért kezd el olvasni egy olyan könyvet aminek az a címe, hogy Büszkeség és balítélet meg a zombik. Mivel vitára illetve beszélgetésre, bár mindkettőben szívesen részt vennék, egy internetes fórum nem a legideálisabb, sőt, ezért csak pár szóban vázolnám az okokat. Remélem, senkit nem bántok meg a véleményemmel, mert nem az a szándékom és nyilván benne van az is, hogy én tévedek, és a nézeteim felszínesek vagy nem elegendő információból születtek. Azt gondolom Austen egy kissé túlértékelt író. A ráakasztott kritikai realizmus erős túlzás és az elmúlt idők szépítik meg a műveit. Tagadhatatlan hogy volt valami báj a történeteiben és néhány valóban szerethető karakter, de ez az én szememben nem ellensúlyozza a nagyon soványka konfliktusokat, ami saját korábban talán jelentett valamit, de az örökérvényűséghez, melyet mindenképpen próbálnak ráaggatni, kevés.
A lényeg, nem gondolom rossznak Austen regényeit, tehát nem önmaga okán haragszom azokra inkább a következményeik miatt. Járványügyi kifejezéssel élve, a Büszkeség és balítélet volt a nulladik betege az azóta járványként terjedő semmilyen romantikus regényeknek.
Ez volt a kiindulópont és szép lefelé tartó ívvel mára elérkeztünk a szürke 50 árnyalatáig, zuhanás közben folyamatosan devalválva az eredeti mű minden valós értékét.
Szerintem a mai romantikus történetek nagy része visszavezethető erre a műre. Pechünkre, ami megmaradt belőle, csak annyi hogy a nő legyen szegény és buta(hol van már Elizabeth Bennet talpraesett, eszes és jó humorú karaktere) a férfi gazdag. Az sem baj, ha a férfi herceg vagy éppen szociopata. A legjobb ha egy gazdag szociopata herceg. Ami szomorú, hogy ma már egyáltalán nem kell jó karaktereket írni egy szerelmes történethez, hogy azok sikeresek legyenek. Ez egészen furcsa helyzeteket tud kialakítani. Mintha az olvasókban kikapcsolna a kritikai érzék és ehhez elég leírni a szót, szeretlek.
Kis példa. Egy nő ismerősöm, aki szíve mélyéből megveti, lenézi az utcalányokat (ebből több vitánk is volt, de ez nem témája az értekezésnek:), ezt alkalmanként szóvá is teszi, könnybe lábadt szemmel képes visszaemlékezni egy filmre amiben Julia Roberst űzi ezt a rút szakmát és történetet mind ismerjük. A prostituált szegény, a férfi gazdag és jóképű, a nő mégis beleszeretett. Romantikus és főleg hihető. Nem. És ebben a történetben még volt humor. A szürkében már az sincs.
Szerintem ezen történetek iparszerű gyártása mélységes lenézése a nőknek. Mondhatnám helyettük is haragszom. Vagy még inkább értük :) Főleg, hogy annyi sokkal jobb, bátrabb írónő létezett és létezik. Nem is méltó hozzájuk, hogy Jane Austen lett a mérce.
Mondjuk az is igaz, álszentségem példájaként, hogy szívesen olvasnék egy fordított történetet. Vagyis a nagyon szerény képességű és szegény kőműves beleszeret egy gazdag gyönyörű nőbe, aki egy összegöngyölt jogszabály gyűjteménnyel fenekeli el vakolás közben.
Azt is leszögezném, hogy a végletekig elcsépelt és kiüresedett klisékkel sincs semmi bajom. Ha ügyesen mixelik egész kellemes kikapcsolódást nyújthatnak. Csak ne tűnjön el a kritika és merjük felemelni a mutatóujjunkat. Ejnye-bejnye te történet, tudom mit csinálsz és figyellek. Nem adok neked százcsillagos értékelést, mert bár jól szórakoztam, tudom hogy talmi a te csillogásod. Ma megpróbálnak meggyőzni arról, főleg nő ismerősök, hogy a szürke 50 árnyalata romantikus. De ha az romantikus akkor mi a Cyrano de Bergerac?
Tehát a könyv címét meglátva, azt gondoltam, de jó, ennek a vérszegény történetnek úgy kellenek a zombik mint iparosodásra vágyó kisvakondnak a zsebes nadrág és a lapát. Azt vártam, hogy a zombik behozatalával egy erősen szatirikus ábrázolásmód következik és kifigurázza mindazt ami klisévé vált az sok év alatt. Sajnos nem ezt történt. A humora inkább kínos feszengésre késztetett mint nevetésre. Sebaj gondoltam akkor talán más módon próbálja elevenebbé tenni a sztorit. A közvetlen életveszély felnagyítja az emberi jellemeket, amitől sokkal átélhetőbb és izgalmasabb lehet az egyébként szerény konfliktus és az emberi kapcsolatok is kiélesednek. (lásd Walking Dead első pár évada.)
De ez sem történt meg. A zombik díszletek amivel megpróbálják elterelni a figyelmet a mérhetetlen unalomról és érdektelenségről. A vége tehát egy semmilyen regény, ami bármi lehetett volna. Csalódott vagyok.

5 hozzászólás
>!
Algernon +SP
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

A zombik rendben vannak.
A Büszkeség és balítélet naggyooonnn rendben van.
Zombik + Büszkeség és balítélet -> naggyoooon NINCS rendben.
Alapjáraton kínosan kritikusan válogatok könyvet, alaposan mérlegelek előtte, de itt hatalmas volt a kíváncsiság, lévén, az „eredeti” egyik kedvencem, és mit ad Isten, pont szembejött velem a könyvtár polcán.
Dióhéjban: Máglyára vele, illetve egy hajszál választja el tőle. Mert figyelemfelkeltő borítóval és címmel rendelkezik. Ezen kívül vállalhatatlan, mint regény(paródia) – vagy csak nekem nincs ilyen irányú humorérzékem.
Itt sincs értelme csillagozni, mert nem fejeztem be, így nem látom egészében.

Az értékelés szerzője 82 oldalon át harcolt a zombikkal, végül megadta magát, mert félt, hogy ő is zombi lesz.

13 hozzászólás
>!
kovklau
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Hát ez.. Érdekes volt.
Muszáj volt elolvasnám, mert érdekelt, hogy milyen lehet a régi sokak által kedvelt büszkeség és balítélet zombikkal fűszerezve.
Bevallom nagyon szeretem az eredeti művet és a zombikat is. De ha eddig nem is tudtam volna, most rájöttem, hogy csak külön külön jók együtt nem.
Az eredeti történetből átvett részeket imádtam, jó volt felidézni a régi cselekményeket teljes egészében és igazából a zombis részek se voltak rosszak, ha nem lett volna a büszkeség és balítélet az alapja, hanem egy különálló történet egész jó is lehetett volna. A leírások megfelelőek voltak, bár eléggé részlethiányosnak éreztem.
Kíváncsi lennék, hogy vajon ez a mű hogyan született meg. Miért gondolta az író, hogy ez jó ötlet lesz? Paródiának nem jó, horrornak gyenge, az illusztrációkat benne viszont nagyon jó ötletnek tartom. Szépek és igényesek, talán részben ez mentette meg a könyvet a teljes lehúzástól.
Amit viszont nem értek, az ez a mondat: „A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással” Kihagytam volna részeket? Sehol semmi „durván erőszakos” zombitámadást nem találtam.
Egy könyvnek azért elment és nem bántam meg, hogy elolvastam, de azért nem ajánlanám senkinek.

>!
AniTiger MP
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Először is – NEM Jane Austen modorában!
Másodszor zombiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiik!

És ezzel össze is foglaltam a két nagy gondomat… Bevallottan zombi rajongó vagyok, legyen az film, könyv, játék, sorozat, izébigyó a kisboltban vagy akármi egyéb. Viszont imádom a Büszkeség és balítélet című könyvet is, azon belül pedig Elizabethet, Mr. Darcyt, Mr. Bennetet és Mrs. Gardinert.

A korhűség teljes hiánya, a hűtlenség és szabadosság irritáló jelenléte bántottak, viszont az ötlet és a zombik elleni megoldás alapötlete, az illusztrációk zsenialitása és a kiadás igényessége lenyűgözött. So-so, picit jobb, mint 3 csillag. Paródiának épp megfelelő! (Bár még így is idegesített a „hogyan feszül a nadrágja a legangolabb testrészén” és a „hét vágást ejtek magamon és kifolyatom a véremet” szófordulatok… Borzalom!)

P.S.: A borító haláli!

http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2014/10/buszkeseg-e…

>!
Olympia_Chavez P
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Nagy reményeket fűztem a könyvhöz és szándékosan nem olvastam róla értékeléseket, kritikákat. Tudom, hogy néha fura az ízlésem, és a legelborultabb dolgokat is képes vagyok imádni, ezért aztán szinte bármilyen megoldást elfogadtam volna arra az ötletre, hogy egyesítsük Jane Austen klasszikusát a zombikkal. Rengeteg variáció végigfutott az agyamon még a könyv olvasása előtt persze, hogy milyen is lesz, és mit is várok ettől a történettől. Még azt sem bántam volna, ha egy igazi mindfuck történet kerekedik belőle, sőt, valahol mélyen ilyesmiben reménykedtem leginkább. Ezt sikerült is egy pillanatra megközelíteni, az idomított zombik vonta hintóval, valamint Lizzy zombihentelő magánszámával, spoiler, de a végeredmény csak egy felfújt zombis lufi lett, annak is gyengusz.

Állítólag ez a könyv az eredeti történet paródiájának készült. S még ha a szerzőnek voltak is reményei eleinte arra, hogy ebből tényleg tud majd bármi ilyesmit kerekíteni, azokat a történet felénél már teljesen elveszítette. Austen kisasszony szépen átvette a gyeplőt saját története felett. Egy idő után pedig kimondottan kínos volt az az enervált próbálkozás, amivel Seth Grahame-Smith megpróbált a felszínen maradni, és kínjában már csak közzé hinti a soroknak a zombi, harcos és gyilkolászás szavakat…

Valahol félúton erős volt a késztetés, hogy összecsukjam a könyvet, de a remény hal meg utoljára és a végsőkig bíztam, legalább egy jó zárásban, egy jó csattanóban. Ez is elmaradt. Ez a könyv maga egy orbitális elpuskázott lehetőség. Egyetlen pozitívuma, hogy az eredeti mű igen nagy részét érintetlenül hagyta* és egy az egyben átemelte, így újra végigizgulhattam főhőseink formálódó kapcsolatát és jókat derülhettem Mr. Bennet megunhatatlan megjegyzésein. Tetszetős a borító, trendi a gondolat (klasszikus irodalom+popkultúra), de kurázsi és inspiráció híján az egész csak maszatolás.

* Én még ehhez sem ragaszkodtam volna, bátrabban is hozzányúlhatott volna a történethez, mint ahogy a belőle készül film tette. Igen, igen, vannak néha mazochista pillanataim, a filmet is megnéztem, azt is kár volt. Abból még a könyv legjobb jelenetei is kimaradtak, habár vannak benne eredeti gondolatok. Talán a kettőből már össze lehetett volna gyúrni egy közepes történetet.

8 hozzászólás
>!
Black_Dawn
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Ez a könyv annyira gáz volt, hogy az már robban! Én viszont nem pukkadtam rajta ki a nevetéstől.
Az a baj, hogy az eredeti sztorit csak elrontotta az író, újat pedig érdemben szerintem nem sokat tett hozzá.
A vicces része nem volt elég vicces, a horror része meg nem volt sem ijesztő, sem darkos, sem izgalmas.
Ja, azt említettem már, hogy nem tetszett?! :)
Magyar író művét biztos nem húznám azért le ennyire. Erre mégis megadom a fél csillagot, mert:
1- Ez amúgy is már olyan híres, hogy film is készült belőle. Nem oszt, nem szoroz az én véleményem.
2- Tényleg nem értek egyet azzal, hogy egy régi, nagy klasszikussal keressen pénzt valaki úgy, hogy alig tett hozzá valamit saját magától. Az a kevés pedig szerintem nem színvonalas és nem is igazán vicces.

2 hozzászólás
>!
gybarbii
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Ha @Sylvie23 nem választja ki nekem a TVK-s kihívásra, biztosan nem olvasom végig… Nem hiszem, hogy „pályafutásom” alatt került már rosszabb könyv a kezembe! Amikor feltettem a várólistámra, azt hittem, hogy majd valami kellemes borzongásban lesz részem, esetleg lámpafénynél töltöm az első éjszakát, vagy megijedek a szél hangjaitól. Ugyanis ezt vártam volna egy horror és zombi címkével ellátott könyvtől… De nem, semmi ilyesmit nem éreztem. Az első pár fejezet alatt még mosolyogtam a zombis részeken, később azonban már ez sem ment, csak sajnálni tudtam magamat (és persze mindenki mást is) az elvesztegetett időért…
Ami a könyvet minimálisan megmenti, az az alaptörténet… Imádtam a Büszkeség és balítéletet (mármint az eredetit), és most olvasás közben jó volt felidézni Jane Austen klasszikusát. Azért Lydiának még mindig járna az atyai nyakleves, teljesen mindegy, milyen jó kardforgató…

4 hozzászólás
>!
Eta IP
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Nos, 30%-nál: nagyon rosszul lett átírva, rossz a fordítás, és emiatt nagyon-nagyon idegesítő olvasni.

100%: ígérem, soha többet olyan könyvet nem veszek a kezembe, amit a molyok nem ítéltek legalább 80%-osra. Gyenge. A fordítás elégtelen, a megírás dettó. Paródiának nem humoros, szatírának nem okos, történetnek primitív, rossz, rossz, rossz.
NE olvasd el – kategória.

10 hozzászólás
>!
VNoémi
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Amit adott nekem ez a könyv, az egy újabb, élvezhető Jane Austen élmény, mert eredeti minőségéből nem veszített lényegeset a történet, gyakran visszatérő nevetés, pár „Na ne, ez hülyeség” élmény és egy nagy adag kíváncsiság a film iránt. A mai zombi ingerküszöbünknek kicsit visszafogott lesz, viszont tudni kell, hogy ez nem egy megborzongató horror sztori, hanem egy klasszikus újraértelmezése szórakoztató formában. :)

Voltak az alapműből egy az egyben átvett részek, továbbá rövidítések is. Több helyen is meg kell csonkítani a történetet ahhoz, hogy átvehessék új jelenetek a helyét. Ebből kevés akadt. Gyakoribb volt egy rész átdolgozása, mint új beékelése. Ezek beszédmódja néhol egészen mai nyelvezetűre sikerült, sok esetben nem maradt az író korhű.

http://egyszervolt-konyvsarok.blogspot.hu/2015/10/jane-…

>!
swa_z
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

Szeretek mindenféle zombis dolgot,így ez a könyv sem maradhatott ki. Az eredetit még nem olvastam,de tervben van az is. Eléggé le van húzva ez a könyv,szinte csak negatív értékeléseket látok róla,pedig szerintem nem rossz,nekem tetszett,néhol vicces is volt,az illusztrációk benne pedig nagyon jók. A borítót meg imádom :D Sajnos mivel nem olvastam az eredetit,viszonyítani nem tudok mennyire maradt hű az eredeti történethez,de lehet,hogy emiatt is tetszett,mert nem lebegett előttem a sztori. Kíváncsi vagyok filmben mit tudtak ebből kihozni,úgyhogy mindenképp megfogom nézni azt is.

>!
Athenaeum, Budapest, 2009
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632930329 · Fordította: Berta Ádám · Illusztrálta: Philip Smiley

Népszerű idézetek

>!
Volk

– A golyói, Mr. Darcy! – adta át őket, a férfi pedig átfogta a lány kezét.
– Legyenek az önéi, Miss Bennet – felelte.
Mindketten elpirultak, és el kellett kapniuk egymásról a tekintetüket, nehogy elnevessék magukat.
[megj.: puskagolyókról volt szó]

200. oldal

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

>!
AniTiger MP

Széles körben elismert igazság, hogy a zombi, ha belekóstolt az agyvelőbe, okvetlenül még több agyvelőt szomjaz.

(első mondat)

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

>!
VNoémi

Nem szabad elhamarkodottan azt képzelnünk, hogy a sértések mögött szándékosság van. Igen gyakran éppen saját hiúságunk csal meg bennünket.

102. oldal

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

>!
VNoémi

Meggondolatlanság semmibe venni mások érzéseit vagy akaraterő híján cselekedni: mindkettő komoly támadás a személy méltósága ellen!

102. oldal

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

>!
Liliane

– Mit akarhat ez a Darcy? – kérdezte Charlotte-tól. – Folyton fülelt, mialatt Forster ezredessel beszélgettem.
– Erre a kérdésre csak ő maga tudna válaszolni.
– Ha továbbra is így viselkedik, okvetlenül tudomására hozom, hogy hallgatózása nem kerülte el figyelmemet. Még nem bocsátottam meg neki, hogy a becsületembe gázolt, és nem kizárt, hogy kiteszem a fejét dísznek a komódra.

21. oldal, 6. fejezet

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

2 hozzászólás
>!
Liliane

Ezt a fegyvert ismerte Elizabeth legkevésbé az összes közül: nem tudta, hogyan bánjon a szerelemmel, márpedig a világ minden fegyvere közül ez a legveszedelmesebb.

207. oldal, 44. fejezet

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

>!
Bellatrissa

– Milyen gyorsan tud maga írni!
– És kegyed milyen sokat tud locsogni!
– Hány levelet kell megírnia egy év alatt! Üzleti leveleket is! Borzasztó lehet!
– Valójában az a borzasztó, hogy milyen gyakran kell ezt a kegyed társaságában tennem.
– Kérem, írja meg a húgának, hogy nagyon szeretném viszontlátni.
– Egyszer már megírtam neki, mert úgy kívánta.
– Hogy tud ilyen egyenletesen írni? Írja meg a húgának, hogy örömmel hallottam, milyen szépen halad a hárfajátékban; kérem, tudassa azt is vele, mennyire el vagyok ragadtatva attól, amit festett.
– Miss Bingley! Száz kimondhatatlan jajveszékelése kellemesebb zene volna füleimnek most, mint ha kegyed még egyszer kinyitja a száját. Ha másképp nem tudom jobb belátásra bírni, muszáj lesz kivágnom a nyelvét a szablyámmal.

42. oldal

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

>!
Volk

– Szerencsétlen döntés előtt állsz, Elizabeth. Mától kezdve egyik szülőd kitagad. Az anyád nem akar többé látni, ha nem mégy feleségül Mr. Collinshoz, nekem pedig akkor ne kerülj a szemem elé, ha hozzámégy; ugyanis nem engedhetem, hogy legjobb harcosom olyasvalaki szolgálatába álljon, aki kövérebb, mint Buddha és tompább agyú, mint a gyakorlókard.

86. oldal

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

>!
VNoémi

Minél jobban megismerem a világot, annál elégedetlenebb vagyok vele, s minden egyes zombi megerősít a hitemben, hogy Isten elhagyott bennünket, büntetésképp az olyanok gaztettei miatt, mint Miss Bingley.

102. oldal

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással

>!
Szanya

– Tíz közül kilenc esetben a nő okosabban teszi, ha több érzelmet mutat, mint amennyit érez.

20. oldal, 6. fejezet

Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik A klasszikus tizenkilencedik század eleji románc – most durván erőszakos zombidúlással


Hasonló könyvek címkék alapján

William Goldman: A herceg menyasszonya
Stephen King: A Setét Torony – Varázsló és üveg
Mark Lawrence: Tövisek Királya
M. R. Carey: Kiéhezettek
Max Brooks: World War Z – Zombiháború
Stephen King: A mobil
Stephen King: Carrie
Stephen King: A boszorkánylány
Julia Quinn: A herceg és én
Sophie Kinsella: Tripla koktél