Emma 1220 csillagozás

Jane Austen: Emma Jane Austen: Emma Jane Austen: Emma Jane Austen: Emma Jane Austen: Emma Jane Austen: Emma Jane Austen: Emma Jane Austen: Emma Jane Austen: Emma Jane Austen: Emma

Emma Woodhouse szellemes és gyönyörű hajadon, aki előszeretettel játsza a kerítő szerepét, ő maga azonban elszántan szembeszegül a házassággal. S bár apjának megfogadja, hogy felhagy a házasságszerzéssel, szeleburdi természete nem engedi, hogy lemondjon erről a kitűnő társasági szórakozásról. Ám ahogy egyre újabb délceg ifjak legyeskednek körülötte, mintha a minden lében kanál lányban is felcsapna a vágy – de vajon kihez vonzódik leginkább: a romantikus Mr. Eltonhoz? Netán a kalandor Mr. Churchillhez? És vajon a környékbeli lányokon kívül Emma számára is tartogat a sors szerelmet?

A Büszkeség és balítélet és megannyi világraszóló sikerkönyv írónője ebben a máig friss és humoros regényben ismét bebizonyítja, hogy a női lélek rejtelmeinek, és a társasági élet praktikáinak legjobb ismerője.

Eredeti megjelenés éve: 1815

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Lazi Könyvkiadó klasszikusai Lazi · Jane Austen regényei Európa · Örök Kedvencek Menő Könyvek

>!
Menő Könyvek, Budapest, 2023
582 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635842858 · Fordította: Tomori Gábor
>!
Lazi, Szeged, 2022
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632675480 · Fordította: Csanak Dóra
>!
Lazi, Szeged, 2020
428 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632670157 · Fordította: Csanak Dóra

13 további kiadás


Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

George Knightley · Emma Woodhouse · Jane Fairfax · Harriet Smith · Mr. Woodhouse · Frank Churchill · Miss Bates · Mr. John Knightley


Kedvencelte 190

Most olvassa 86

Várólistára tette 596

Kívánságlistára tette 439

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

Evelena P>!
Jane Austen: Emma

Jane Austen csodálatosan ír. Hiába láttam már számtalanszor a könyvből készült számos adaptációt, így is nagyon élveztem az olvasását.
Talán csak a mi rohanó világunk az oka annak, hogy néha lankadt a figyelmem az olvasás során.
Emma Woodhouse az egyik kedvenc Austen-főhősnőm. Mikor a megérzései tévútra vezetik, akkor sem hátrál meg, hanem mindig keres egy újabb megoldást, egy újabb lehetőséget. Szeretem, ahogy ilyen nagy szeretettel bánik az édesapjával és ahogy mindenkihez megpróbálja megtalálni a megfelelő társat.
Tudom, sokak kedvence Mr. Darcy (akárcsak nekem). De Mr. Knightley a szívem csücske. Olyan drága, figyelmes, és nagyon szeretem, hogy ő az egyetlen, aki mindig megmondja Emmának, mikor a lány helytelenül cselekszik. Hogy olyan jól ráérez a háttérben zajló eseményekre, és ahogy finoman kezeli őket. Édes, drága Mr. Knightley. :)
Vannak persze sokszor ismétlődő, kissé komikus szereplői megnyilvánulások, mint például Mr. Woodhouse örökös aggódása mindenki egészségéért és Miss Bates folytonos hálálkodása. De nekem inkább csak mosolygásra adtak okot, mikor már a történet során tizedszerre fordult elő az ilyesmi. :)
Bevallom, egyik nagy szerelmem ez a korszak, mikor az emberek mindennapjait főként a séták, a látogatások, a piknikek, kisebb utazások, hosszas beszélgetések és a táncra csábító bálok töltötték ki.
Mindig elragadó élmény visszacsöppenni ebbe a nyugodt, kellemes világba, ahol egy apróbb pletyka is sok-sok galibát okozhat, ahol egy félreértés a környék összes lakójának az életét felbolydítja .
No és a romantika, ami oly lágy, kedves és szívet melengető ebben a könyvben.
Jane Austen megunhatatlan. :)

5 hozzászólás
Linszyy P>!
Jane Austen: Emma

Mindenkit megértek, aki nem bírta végigolvasni ezt a könyvet és unalmasnak tartja. Ez még nekem is nehezebben csúszott, mint Austen általában. De én most is azt mondom, hogy a hosszúsággal van a baj. Történtek itt dolgok, csak főleg a karaktereink kapcsolataiban és nem cselekményben, szóval 150-200 oldallal meg kellene rövidíteni ezt a könyvet és akkor öt csillag lenne.

Tudom, hogy sokan ki nem állhatják Emmát, de nekem tetszett, hogy ilyen. Itt van egy olyan hősnő, aki NEM akar megházasodni. Hát milyen már ez egy Austen-regényben? :D Nem ellenzi ő a házasság intézményét, de inkább összeboronál másokat, mert neki úgysem üti meg senki a mércéjét. Én ezt imádtam, főleg, mert gondoltam, hogy a végén valaki úgyis megdolgoztatja majd Emma kemény szívét.

Szerintem nagyon szövevényes volt ez a sok szerelmi kapcsolat a karakterek között, nem mondom, hogy nem láttam át Emmánál hamarabb a dolgokat, de azért volt egy pillanat a vége felé, amikor már én is elvesztem, hogy akkor mégis ki kivel lesz.

De aztán minden úgy történt, ahogy történnie kellett, és szerintem Emma sokat fejlődött a könyv végére. Egy férfire volt szükség hozzá és arra, hogy Emmát érdekelje a férfi véleménye, és máris kétszer átgondolta, hogy kimondja-e a beszólást, ami a nyelve hegyén van, vagy hogy újabb játszmába kezdjen-e mások érzéseivel.

Leginkább Mr. Woodhouse idegesített, Harriet pedig sajnálnivaló volt, de aztán hamar rájöttem, hogy a legjobbtól tanult és igazából túlteszi ő magát mindenen. Nagyon érdekes szereplők vonulnak itt fel, szóval rájuk figyeljetek olvasás közben, ne a cselekményre. :)
https://youtu.be/5MidHy5iTlY…

3 hozzászólás
Nono_ P>!
Jane Austen: Emma

Jane Austen hűen hozta a tőle megszokott írói stílusát az Emma című könyvében is.
Tudniillik a szereplők és az akkori társadalom több oldalon keresztüli aprólékos, tűpontos bemutatása az írónő jellegzetes szarkasztikus hangnemében. Nagyon tetszett, hogy a modoros beszédstílus ellenére roppant olvasmányos és lendületes volt. Jókat mosolyogtam, de legfőképp forgattam a szemeimet főhősnőnk, Emma baklövésein, amelyeket , mint kerítőnő követett el.
Ugyanakkor ebből kifolyólag csalódás is ért a lány személyében, hisz jellemhibái abszolút a Büszkeség és Balítélet két főhősének karaktergyengeségeit idézte, ezért a könyv vége számomra nem tartogatott nagy meglepetést.
Ennek ellenére is tudom ajánlani ezt a humoros, ármányokban és szerelemekben gazdag klasszikus művet.

7 hozzászólás
Porcsinrózsa>!
Jane Austen: Emma

Most, hogy a végére értem az olvasásnak, már egészen elfogadható könyvnek tartom. De 3,5 csillagnál többet nem ér nekem, mivel a regénynek csaknem kétharmad részéig bosszankodtam, s csak az utolsó egyharmada nyújtott valódi szórakozást.
Közben megállapítottam, hogy Jane Austen kétségkívül nagyon tehetséges író, hiszen ha valaki a semmit négyszáz oldalnyi terjedelemben így tudja gömbölyíteni, ahogy ő, az minden elismerést megérdemel. Ennyi dologtalan, léhűtő, semmirekellő arisztokratát összegereblyézni, belőlük ennyire rideg, a sznob látásmódtól torzított jellemeket alkotni nem kis teljesítmény. A történetben épp azok beszélnek szellemi tartalékokról, akik mindenféle szellemnek és tartaléknak erősen híjával vannak. De a főhősnő üresfejű egoizmusa, úrhatnámsága is kihozott a béketűrésből.
Mivel a jócskán összegubancolódott szálak csak a befejezés felé simulnak ki, a jellemfejlődés ívéről nem lehet beszélni. Halvérű, sótlan, akaratgyenge hímnemű lények (
A férfi megnevezés mellőzhető, mivel más jellemvonásokat feltételez. ) viszont ugyanúgy szép számmal akadnak, mint szürke tollukat felborzolva káráló, valóban tyúkeszű, szűk látókörű tyúkok. Persze, vannak határozott egyéniségek is a regényben, de igen kevesen, s ezért Jane Austen nem tudott olyan egyensúlyt teremteni, mely megnyugtató hatással lehetett volna erősen felborzolt olvasói kedélyemre.

18 hozzászólás
Klodette >!
Jane Austen: Emma

Bajban vagyok ezzel az Austen kötettel, mert vagy nagyon tetszett vagy egyáltalán nem. Hirtelen változtak az érzéseim olvasás közben, de ez talán pont így volt jó. Az biztos, hogy számomra megosztó lett.
Emma karaktere szintén zenész. Őt is valahol kifejezetten kedveltem, máskor meg sikítani tudtam volna a kotnyelességétől, a vakságától és a bolondságaitól. Gazdag kislány unatkozik…
Mr. Knightley viszont roppant szimpatikus Austen férfi főhős, az egyik kedvencem lett. Az ő jelenléte és az ő viselkedése kiválóan ellesúlyozta Emma ballépéseit és a többit.
Finom humorú kötet, de ezt már megszoktam Austentól. :)
A befejezés sokat javított a megítélésemen, de attól meg nem tudok elvonatkoztatni, hogy sokszor túlírtnak éreztem.

Kelemen_Hanna>!
Jane Austen: Emma

Imádom minden sorát, még akkor is, ha ez egy olyan könyv, ahol a főhős egy hülye liba, a pasi pedig, akibe beleszeret spoiler.

bambali>!
Jane Austen: Emma

Nagyon szeretem Jane Austen könyveit.

Mindig imádok elmerülni a korban, a hangulatban. Szívesen belecsöppennék egy hétre az egyik regényébe.

Emma cseppet sem hibátlan, de rendkívül jól ellensúlyozza őt a férfi főhős, Mr. Knightley.

Kellő humor, báj, romantika, minden együtt van ebben a könyvben, hogy az ember szeresse.

csillagka>!
Jane Austen: Emma

Sóhaj, megkönnyebbülés, szabadság és lelki béke.
Végre vége, ha fellehet állítani egy skálát ahol a világirodalomban elismert könyvek távolsága látható csillagkához viszonyítva, akkor az egyenes mínuszos végén valahol a távolban található ez a rettenet, messze távolabb minden olyan könyvtől amelyeket értékelek, de nem szeretek.
Austen nem a kedvenc íróm, Darcyt viszont álompasinak tartom és nem is értem George Knightleyt hogy merik egyesek hozzá hasonlítani, még egy lapon se szabadna említeni a két nevet :) Az egész könyv egy nagy társas unaloműzés, komolyan ennél jobb a magány, mert akkor legalább magaddal őszinte lehetsz, egyik szereplő sem végez egy perc hasznos tevékenységet, csak borzolják egymás idegeit és ítélkeznek a másik viselkedésének árnyalatain. Nincs a könyvben egy őszinte cselekedet, érzelem, gondolat minden csak képmutatás és látszat amivel elfedjük a valódi természetünket. Hányinger keltő és iszonyúan fárasztó.
Túl vagyok rajta, karantén kellett hozzá, hiszen lassan 2,5 éve nem olvastam szépirodalmat, ez a hazug borzalom volt az akadálya, és a makacs természetem amely addig engedett más komoly irodalmit művet kézbe venni, amíg becsülettel meg nem bűntett. Tényleg nem tudom hányszor kezdtem neki az elmúlt években (legalább 5X) most volt idő, akarat. Jelentem visszatértem, tele sebbekkel, talpig sárosan, átverekedtem magam a kétszáz éves csapdán, amit nekem készített a molyok kegyetlen papírdémona.

5 hozzászólás
Erzsebeth P>!
Jane Austen: Emma

A Meggyőző érvek után nem igazán gondoltam, hogy újra otthonosan és kellemesen eltudok merülni Jane Austen világában. De most ismét sikerült.

A szívemhez nőttek Highbury lakói és ügyei, új kedvencet avattam a történettel.

Pedig próbára volt téve többször a türelmem olvasás közben: az unalmas belső monológok, a regény túlírtsága, a társadalmi különbségek kiélezése, a rigolyás szereplők, a modorosság (az őszinte, nyílt, szívbéli kommunikáció szinte teljes hiánya), Emma kezdeti önhittsége és lelki vaksága…

Szóval jogosnak találom az eddig olvasott kritikákat, mégis megmagyarázhatatlanul szerettem.

Az a vidéki báj, lelassultság, közösségi programok, ráérős pletykálkodások, piknikek, tea és borókasör, Hartfield tágas szobái és zöld mezői, a Főhősnő fejlődése, Mr. Knigthly csendes rajongó szerelme…mind – mind olyan jó, derűs hatással voltak rám.

Na igen, a Főhős Mr. Knigthly. A kedvenc szereplőm. (És most még nem is kellett olyan megállapítást tennem, hogy nem, nem, így egy férfi nem viselkedhet.)
Szerettem az Emmával való szellemes párbeszédeikben elmerülni, jó lett volna ebből több adag is.

Vissza vágyom most teljes szívből a békés Hartfield-be Emmához, apró-cseprő szívügyekkel foglalkozni, bált szervezni, epret szedni, kitalálni, ki kihez vonzódhat titokban és fittyet hányni a zord és zsarnok jelenlegi világra.

off

6 hozzászólás
csakegyluca>!
Jane Austen: Emma

A könyvet legelőször nagymamám polcán láttam, vettem észre. Nagyon felkeltette az érdeklődésemet, ugyanis a húgomat is Emmának hívják. Kicsiként mindig azt gondoltam, hogy a húgom életét írják le benne, ezért vette meg a nagymamám. Aztán ez elfelejtődött, ez az olvasási vágy iránta. Majd aztán jöttek olyan napok, amikor szinte csak Gwyneth Paltrow-s filmeket néztünk, és amikor snitten kutattam a többi szerepei között, kiderült, hogy ő játszik az Emmában. Mindig nézegettem a borítót, amin ő szerepel, de akkor még nem tudtam, hogy valójában mára már kedvenc színésznőm az rajta. Nos, egyik nap aztán elkértem szeretett nagymamámtól a könyvet, és nekem is adta örökbe.
Emma Woodhouse unalmában elkezd összeboronálni nemes személyeket. Ha már nevelőnőjénél egyszer bevált, gondolja másoknál is sikerülhet. Apja látja ám a dolgok nyitját, és azonnal lebeszéli róla a lányát, Emma mégis hajthatatlan, kinézi a leendő szerelmes párt, és elkezdi őket egymásba bolondítani. Csak azt nem veszi észre, hogy az alanyok közül az egyik Emmába szeret bele, emellett még sok titokzatos udvarló is előfordul.
Mindig is szerettem Austen könyveit forgatni a kezembe, mert úgy tud fogalmazni, mint senki más. Nyomába érni képtelenség. Az 1800-as évek egyik legnagyobb női alakja. Megfigyeltem, hogy egyes részeknél úgy tudta belecsempészni a kor különböző nézeteit, a politikát, hogy azt észre lehetett venni, a kiadók mégsem szólhattak érte. Írásai mindig visszarepítenek a kosztümös időkbe.
Az Emmát pont egy eléggé régi helyen kezdtem el olvasni, Gödöllőn a kastély kertben, és ez az érzet végig kísért az egész regényen.
Eddig csak 2 könyvet olvastam az írónőtől, és ez volt a harmadik. Az első kettőt imádtam. Itt viszont azt éreztem, hogy nekem ez valamiért nem elég. Nagyobb durranásra vágytam. Olyan élményre, amit átélhettem az Értelem és érzelemnél. De lehet, hogy csak a romantikus részeket hiányoltam belőle, ugyanis azt fedeztem fel, hogy az Emmában nem voltak olyan nagyok, mint a többiben. A helyszínek és a cselekmények is kisebb jelentőségűek voltak. Ezzel azt akarom kifejezni, hogy a szereplők nem nagyon feszegették a határaikat, mindig ugyanazon a helyszínen maradtak.
Nem is kell említenem, annyi név röpködött a levegőben, hogy sokszor belefutottam a fekete erdőbe. Néha bosszankodtam rajta, viszont a sok paprika mellett mosoly is jutott.
Előre szeretném közölni, hogy nem egy könnyed olvasmány, de ha igazán a mélyére ásunk, ha mindvégig próbáljuk megtartani a reményt, és kellő pozitivitással próbáljuk olvasni, akkor megfigyelhetjük, hogy egy remek könyvecske. Igen, egy kicsit lefaraghatnának a hosszából, az azért sokat dobna az olvasóknak. Emészthetőbb lenne, és talán még fiatalabbak is a kezükbe vennék.
Emmát úgy tudnám bemutatni, mint a Kisasszonyok Jo-ját butuskább kiadásban. Egy személy, akit mindenki imád, szeret, művelt, de még ő sem látja a teljes igazságot. Vagyis azt, hogy tevékenységeinek mi lesz a végkimenetele. Egy nő, aki nem akar férjhez menni, pedig azt az etikett megköveteli. Ellenálló, makacs, önfejű. Szerintem nagyon jól illik karakteréhez Gwyneth Paltrow, és igazán jól alakította a filmben. Még nem láttam a legújabb feldolgozást, de most már nagyon kíváncsi vagyok rá.
Összeségében nem volt vele különösebb bajom, csak az, hogy túl hosszú, és kevés a cselekmény. Viszont más szempontokból igazán szeretni való. Mondjuk sose fog felérni az Értelem és érzelem, vagy a Meggyőző érvek színvonalához, sikeréhez.
További: https://csakegyluca.blogspot.com/2021/06/jane-austen-em…


Népszerű idézetek

baroness>!

Az emberiség egyik fele nem érti meg, amiben a másik fele örömét leli.

73. oldal (Lazi, 2010)

Cheril>!

[…] ha a nő nem bizonyos benne, igent mondjon-e egy férfinek, feltétlenül utasítsa vissza. Ha habozik igent mondani, mondjon bátran nemet. A házasság nem olyan állapot, amibe csak úgy kétes érzelmekkel, fél szívvel be lehet lépni.

48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: házasság
Enola87 P>!

Ha habozik igent mondani, mondjon bátran nemet.

50. oldal

VNoémi>!

[…] létezhet harmadik út a tétlenség és a minden lében kanál törekvés között.

18. oldal - 1. fejezet (Ulpius, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Emma Woodhouse
2 hozzászólás
Amonitas>!

Egy nő ne menjen férjhez csak azért, mert megkérik, vagy mert az illetőnek nagyon tetszik, és meg tud írni egy tűrhető levelet.

SwissLiechShipper>!

– De igazán – kiáltotta Emma –, hát egyetlen férfi sem képes megérteni, hogy akadhat nő, aki visszautasít egy házassági ajánlatot? Azt képzelik a férfiak, hogy a nőknek bárki jó, aki megkéri őket?

54. oldal

inka0507>!

Jobb, ha nincs esze valakinek, mint ha ilyen rosszul használja, mint maga!

57. oldal Lazi Könyvkiadó, 2006

minialoe>!

Minden utálatos dolog közül a búcsúzkodás a legutálatosabb.

353. oldal

2 hozzászólás
minialoe>!

Egy nőnek nem szabad csak azért hozzámennie egy férfihoz, mert az megkéri a kezét, vagy mert az szereti, és meg tud írni egy elfogadható levelet.

74. oldal

2 hozzászólás
Enola87 P>!

Épp eléggé szerelmes vagyok. Kár lenne szerelmesebbnek lennem.

254. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

William Makepeace Thackeray: Hiúság vására
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Gustave Flaubert: Madame Bovary
Thomas Hardy: Távol a világ zajától
John Fowles: A francia hadnagy szeretője
Ken Follett: A katedrális
Mary Westmacott: Befejezetlen portré
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Virginia Woolf: Clarissa
Jósika Júlia: Éva