Állatok ​maszkabálja 96 csillagozás

Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

Újabb brutálisan meggyilkolt, bundájától megfosztott állat hullájára lelnek a rendőrök.

Cesar Darlington németjuhász nyomozó tehetetlen az ügyben – egyetlen segítsége a megcsonkított szfinx macska, Dr. Lex Siegfried lenne, akit ő juttatott rácsok mögé. De vajon hihet-e a doktor őrült meséinek?
Mindeközben egy nem mindennapi páros (Arthur, a róka és Christie, a fekete párduc) szórakozni készül a barátaikkal, de a város felé tartó viharfelhők a halloweeni maszkabált véres rémálommá változtatják mindenki számára.

Jandácsik Pál első regénye egy sötét, ismeretlen, mégis hátborzongatóan ismerős univerzumot fest le. Karakterei civilizált állatok, akik még soha nem tűntek ennél emberibbnek, a gyilkos után folytatott hajsza pedig soha nem volt ennél idegtépőbb.
Ez a furry krimi nem szűkölködik sem vérben, sem erőszakban; az olvasóban felmerülő kérdések pedig az utolsó oldalakig váratnak a válasszal.

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Athenaeum, Budapest, 2016
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632931555
>!
Athenaeum, Budapest, 2016
224 oldal · ISBN: 9789632935522

Enciklopédia 9


Kedvencelte 9

Most olvassa 1

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 61

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Cicu>!
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

"– Min gondolkozol?
– Csak a jövőn. Szerinted mit hozhat?
– Különlegességet. A jövő tele van meglepetésekkel, mint egy kibontatlan ajándék. Tudod, hogy mit szeretek egy ajándékban, amikor megkapom? Kibontani. A kibontás öröme, a várakozás feszültsége, ez a varázsa."

Ez valami állati jó volt, I.M.Á.D.T.A.M! ♡
Bevallom nem vagyok nagy krimi rajongó, főleg erotikusokat, bizarro fictiont és horrort olvasok. Fogalmam se volt, hogy mi az a furry ezért, jó sokáig szemeztem a könyvvel, de mivel oltári klassz volt a borítója, így megvettem, mondván ha nem tetszik, akkor is jól fog mutatni a polcomon :D
És milyen jól tettem!
Kedvenc könyvet és írót is avathattam.
De kezdjük az elején:
A könyv szokványos krimiként indul, végy egy bűntényt, jelen esetben egy gyilkosságot és indulhat a móka! Eddig még semmi különös leszámítva, hogy a szereplőink antropomorfizált állatok (emberi gondolatokkal, viselkedéssel és fizikummal, emberi felsőtesttel, de állati fejjel, mancsokkal és farokkal)
Na de amikor beindul a cselekmény és krimiből átvált kőkemény thrillerbe, onnantól egyszerűen letehetetlen és körömrágós lesz az egész. Az író remekül ért hozzá, hogy hogy játsszon az olvasó idegeivel. Imádtam a nyers szexualitást és hogy néha tocsoghattunk a vérben. A könyv atmoszférája magával ragadó, és az ember csak pupillázik, amikor kiderül az igazság.
Szerettem, hogy két szálon fut a cselekmény egyrészt a jelen történései másrészt a nyomozás, és nagyon szerettem az emlékeket olvasni. És külön piros pont a sorok közt megbújó társadalomkritikáért.
Abszolút kedvenc Arthur és Christi párosa lett :)
Egy bajom van csupán: Miért nincs kezemben a folytatás??? Tudni akarom, hogy folytatódik a történet!
AKAROM! MOST!

11 hozzászólás
Niitaa P>!
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

– A legkönnyebb megoldás, ha másokat hibáztatunk. Mindig is könnyebb volt a túlvilág felé fordulni, és arról győzködni magunkat, hogy létezik a gonosz ezen a világon, és a világunkon túl. Létezik a gonosz, egy csupasz, undok lény, aki valamennyi szerencsétlenségünkért felelős. A valóság az, hogy a gonosz nem létezik függetlenül önmagában. A gonosz ott lakozik mindenkiben, és csak rajtunk múlik, hogy mennyire engedünk a duruzsolásának."

Egy borzasztóan érdekes könyvet tartottam a kezemben. Borzasztó, mert még most is úgy ver a szívem, mintha lefutottam volna a maratont és érdekes, mert egy olyan hihetetlen világot ábrázol, amire nincsenek egyelőre szavaim.
(…)

Elsősorban ezt a könyvet azoknak ajánlanám, akik képesek teljesen nyitottan állni egy másik világhoz. Akik nem riadnak vissza az emberi állatoktól, sem az erős szexuális töltettől. Emellett kell hozzá egy erős gyomor és egy még erősebb szív, mert hihetetlenül izgalmas. Vigyázat! Ha kézbe veszed, biztos le nem rakod addig, míg a végére nem érsz!

A teljes értékelést itt érhetitek el: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/03/jandacsik-pal-all…

Lorelei>!
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

Egy autószerelő oroszlánt meggyilkolnak. A nyomozás azonnal kezdetét veszi, az események láncolata pedig csak úgy sodort magával. Eleinte furcsa volt fejben elképzelni a szereplőket állatokként, sőt néha inkább emberként láttam őket magam előtt, de végül teljes mértékben megbékéltem a helyzettel. A másik érdekesség a számomra, hogy nem sejtettem, hogy a furry könyvek ennyire túlfűtöttek a brutalitástól és szexualitástól. Bár, ha jobban belegondolok, az állati ösztönök minderre választ adhatnak.
Maga a könyv nem hosszú, így lendületesen lehet vele haladni. Éppen emiatt nem volt teletűzdelve felesleges drámával vagy párbeszédekkel. Helyette végig fenntartotta a figyelmemet. A meghökkentő események folyamatosan értek, nem pedig az volt, hogy minden egyszerre a legvégén zúdult a nyakamba. Szerintem az állandó izgalom az egyik legnagyobb erőssége az Állatok maszkabáljának. A végjátékra is bőven jutott idő, éppen ezért nagyon szépen ki volt dolgozva, nem pedig egy összecsapott és elkapkodott 20 oldalnyi felfűtöttséget kaptam csupán.
Tudván, hogy ez egy önálló kötet, végig rettegtem, hogy melyik szereplő lesz a következő áldozat. A karakterek közül sokan a szívemhez nőttek, vagy ha nem is ásták mélyre magukat, de a szimpátiámat mindenképpen kiváltották. Nem tudom pontosan, de talán az utolsó 100 oldalt zakatoló szívvel olvastam végig. Olyan volt, mintha egy horror filmet néznék. Tudjátok, amikor próbálod eltakarni a szemeidet, hogy csupán a hangok alapján kelljen következtetni az adott jelenetre, de nekem itt esélyem sem volt elbújni vagy elmenekülni.

A teljes értékeléshez kattints ide: http://maybeitisaboutthestory.blogspot.hu/2016/07/janda…

BeliczaiMKata P>!
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

Nagyon szeretni akartam ezt a történetet, az első pillanattól kezdve tudtam, hogy tetszeni fog. Szinte a legutolsó oldalakig azt gondoltam, kedvencem lesz, de sajnos a vége nekem nem tetszett. Lehet, hogy emiatt érzek így, úgy fogalmaznék, hogy mostanában sok olyan történetet olvastam, aminek a vége lehetett volna kedvezőbb. Ugyanakkor még ez is jól lett megoldva, annak ellenére, hogy nem ezt akartam, emiatt vegyesek az érzéseim. Nagyon remélem, hogy van folytatás, mert nem akarom elhinni, hogy ez történt. Nagyon kérem, valaki világosítson fel, hogy lezárjam-e magamban így vagy reménykedjek?
Nagyon megszerettem Christie-t és Arthurt… :(
Szuper világ volt, szuper szereplőkkel, üdítően kiemelkedik ezzel a különlegességével a krimik világában. Tetszettek a rejtett vagy nem is annyira rejtett utalások, hogy mi emberek milyen szörnyetegek vagyunk, jelen történetben szimbolikusan a mumusok. Ugyanakkor a spoiler furcsa volt kicsit, de valamiféle magyarázat kellett. Sajnos meg tudom érteni, hogy miért lett az a vége, ami, de szomorú vagyok miatta…

1 hozzászólás
julcseee P>!
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

Ha már Halloween, gondoltam akkor olvassunk Halloween címkés könyvet, és ha még magyar írótól az még jobb :)
Először mikor elkezdtem olvasni bevallom nagyon fura volt, állat főszereplők, ahol ők gondolkodó, emberszerű lények. Nehezen tudtam beleelni magam, pedig egyébkent volt benne bűntény, szex, intrika, minden ami egy izgi regényhez kell, és mégse tudtam igazán élvezni az olvasást. Na de a vége, a vége kérem szépen az olyan volt hogy mindenért kárpótolt. Huh de jó volt. Még sok ilyet :)

Ibanez P>!
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

Nem is tudom vegyes érzelmeim vannak ezzel a könyvvel. Nem ismertem ezt a stílust, nem figyeltem, hogy még valamikor az erotikus címke is felkerült rá, de a borító meg a történet megfogott. Aztán az első oldalaknál csak lestem ki a fejemből, mikor az állatok „kezet fogtak” (később következetesen mancs szerepelt, úgy már jobb volt)… az első harmadánál igazából azzal volt bajom, hogy nehezen tudtam elképzelni ezt az állatseregletet, amely két lábra állva úgy viselkedik, mint az emberek. Zavartak az utalások is, a Bárányok hallgatnaktól kezdve az Alienen át a többiig, nem értem, miért kellett ennyire másolni az emberi világot. Aztán a második haláleset után egy kicsit izgalmasabb kezdett lenni a dolog, főleg, mikor a csapat a vidéki házba vonult, ott már érezhető lesz, hogy átmegyünk trancsírozós, Péntek 13/Sikoly-os hangulatba majd, így is lett, kezdett érdekelni, hogy ki a fene lehet a gyilkos spoiler. Voltak nagyon-nagyon furcsa dolog, egyes állatpárok „együttléte” hmmmm.. bár ugye voltak utalások rá később, hogy a kisebb állatok is nagyobbak, szóval úgy kellett gondolom elképzelni, hogy az összes állat kb. egy limiten belüli méretet ért el, ugyanúgy mint az emberek, szóval a róka se a párduclány térdéig ért fel ugye… A vége egyrészt jó volt, mert meglepő spoiler zárást kapott a főszereplő páros, de ugyanakkor érthetetlen volt, hogy spoiler. Igazából én úgy-ahogy kihagytam volna az emberes dolgot az egészből… és még valami: spoiler

ggizi P>!
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

Nagyon kíváncsi voltam, hogy ez a furry világ hogyan fog lecsapódni bennem, mert még ilyen formában nem találkoztam vele, és tessék!, azonnal beszippantott!! :) Bár ha jobban belegondolok, ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az alakváltók is gyengéim, még ha más műfajról is van szó. Nagyon tetszett az író stílusa, csak úgy gerjesztette a feszültséget, ahogy haladtunk előre a történésekben, miközben vált egyre erőszakosabbá, sötétebbé és nyersebbé a közeg. Ez az egész világkép nagyon érdekes volt, mint ahogy a jól kidolgozott karakterek ugyanazon problémái is, amik a mi dimenziónkban is léteznek.
Egyetlen bajom volt csak a történettel. Meg lett ugyan említve a végén, és nem tudom, hogy ez a furry világ általános sajátossága-e vagy csak jelen esetben az íróé, de engem enyhén zavart bizonyos jelenetek ennyire pontos adaptálása. Sokkal jobban tetszett volna a történet, ha saját ötleten alapszik, vagy legalábbis nem ennyire egyértelmű az inspiráció forrása. De ettől függetlenül, nekem ez az egész ezzel a különös végkifejlettel együtt, nagyon bejött.

chhaya P>!
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

Érdekes regény. Furry volta miatt érdekelt elsősorban… Ugyanis emberi tulajdonságokkal felruházott, civilizált, antropomorf állatok a szereplők.

A történet maga egy közepesnek mondható horror-krimi, néhol előre kiszámítható elemekkel, máshol filmszerűen pörgő, fordulatos csavarokkal – a vége például totális meglepetést okozott, még ha nem is igazán vagyok vele megelégedve és összecsapottnak tartom… ötletes, folytatásért kiált! A stílusa klassz, olvastatja magát, és feldobja a rengeteg popkulturális utalás, a furry világra átírva… Nagyon jót szórakoztam rajtuk, pedig biztos nem ismertem fel az összeset. Erőszak és szexualitás van benne dögivel, néha talán sok is, de szerencsére nem csak ennyiből áll. A horror álarc mögé nézve akad ott némi társadalomkritika, szó esik például a faji előítéletekről és a rasszizmusról (itt ne felejtsük el, hogy különböző állatfajokról van szó, így jobban kirajzolódnak az eltérések és érdekesebbé válik a probléma), ezen kívül mítoszokról, babonákról, alapvető állati félelmekről (és hogy mi testesíti meg az állatok számára a mumust! Nagyon jó).

Jól kigondolt és fantáziadús világ ez. Ha kevésbé lett volna durva és brutális horror, helyette inkább cselekményesebb vagy filozofálósabb, nagyobb hangsúlyt fektetve az univerzum felépítésére (és a befejezés rendesen ki lenne dolgozva), akkor simán 5 csillagot adtam volna rá.

Juca P>!
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

„A jövő tele van meglepetésekkel, mint egy kibontatlan ajándék. Tudod, hogy mit szeretek egy ajándékban, amikor megkapom? Kibontani. A kibontás öröme, a várakozás feszültsége, ez a varázsa.”

Voltak kétségeim, mennyire fog tetszeni a furry stílus, de nem is igazán kellett elvonatkoztatnom az emberszerű állatoktól, egy idő után természetesnek vettem, hogy egy németjuhász vezeti a nyomozást. Sok utalás is van benne létező dolgokra, mint például A hetedik utas utalás az Alienre.

Arthur, a róka cselekményszála is érdekelt. Hétköznapinak indult, de sejtettem, hogy nem véletlenül került bele a regénybe. Őt és Christie-t megkedveltem. Bár egy horror esetében ilyet nem szabad tenni.

Legutóbb V. E. Schwab könyvében bukkantam rá William Blake: Tigris című versére, örültem, hogy ismét felfedeztem egy könyvben.

Összességében nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekes lesz. Bár sok benne az erőszak és a káromkodás, ezért csak erős idegzetűeknek ajánlom.

Henczy005>!
Jandácsik Pál: Állatok maszkabálja

Megdöbbentő, kissé szomorú befejezéssel ért véget ez a kaland. Nagyon tetszett a könyv történetének a felépítése, és cselekménye. Izgalmas volt, és újszerű. Az elején kicsit nehezen rázódtam bele ebbe a világba, de az, hogy annyira eltért a megszokottól még izgalmasabbá tette az egészet. Végig nagyon szurkoltam. Az kicsit vicces volt, hogy az első adandó alkalommal rájöttem, hogy ki a gyilkos. Ettől függetlenül tetszett a könyv. Főleg a vége sokkolt. Nagyon élveztem az egész megfogalmazását és megmosolyogtatott, amikor felismerni véltem egy-egy más művészi alkotást, kicsit másképp, átformálva arra a világra. Nagyon értékeltem, hogy ilyen emléket állított a két kedvenc krimi írómnak. Nagyon várom, a fiatal író a további munkáit.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Cicu>!

– Mindenhol van irigység, mert mindenhol van megkülönböztetés.

208. oldal

1 hozzászólás
Cicu>!

Róka, párduc, tigris, oroszlán… Mind állatok voltak! Miért kellett volna neki vagy akárki másnak különbséget tenni köztük? Sajnos a történelem valamennyi hibája abból fakadt, hogy az egymás közti különbségeket nézték, és nem a közös vonásokat.

208. oldal

Cicu>!

– Min gondolkozol?
– Csak a jövőn. Szerinted mit hozhat?
– Különlegességet. A jövő tele van meglepetésekkel, mint egy kibontatlan ajándék. Tudod, hogy mit szeretek egy ajándékban, amikor megkapom? Kibontani. A kibontás öröme, a várakozás feszültsége, ez a varázsa.

245. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arthur · Christie
Cicu>!

– Önzőnek tartod magad, Artie? – kérdezte Christie.
– Teljes mértékben – vigyorogta a róka. – Csak magamért vagyok melletted, és csak egy kicsit miattad – szörcsögte a turmix szívószálával a szájában. – De ha belegondolsz, a szerelem mindig is egy kicsit önző dolog, nem?
– Elmennél, ha megkérnélek rá? – kérdezte incselkedő kíváncsisággal.
– Soha…

246. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arthur · Christie
1 hozzászólás
Cicu>!

– A létezésnek nincsenek határai. Bármi létezhet a megfelelő helyen és időben. Időből és helyből pedig végtelen van!

207. oldal

Cicu>!

Egyetlen egyszerű szabály mozgat mindent: ölsz vagy megölnek. Csak a legerősebb maradhat életben, ha pedig gyenge vagy… megérdemled, hogy eltűnj ebből a világból…

236. oldal

Cicu>!

– Nőstények… Mindig érzelgősködnek.

111. oldal

Cicu>!

(…) a tudás hatalom. A hatalom pedig sosem az egyenlőségről szólt.

152. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dr. Lex Siegfried
Cicu>!

A halál az élet természetes része, a születés ellenpólusa. Ugyanúgy a gyász is. A gyászt nem lehet eltüntetni, el lehet nyomni ideiglenesen, de bennünk marad. Csak azt érezzük olyankor, hogy valami nyomaszt minket, ami nem oldódott fel. Azt érezzük, hogy valami nincs rendben.

173. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Lauren Beukes: Tündöklő lányok
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Anne Rice: A múmia
Douglas Preston – Lincoln Child: Csendélet varjakkal
Thomas Harris: A bárányok hallgatnak
Stephen King: Mr. Mercedes
Stephen King: Joyland
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls – Ellopott babácskák
Stephen King: A halálsoron