A ​történelem rettegett asszonyai 14 csillagozás

Jan Stradling: A történelem rettegett asszonyai

Rettenthetetlen, ​vérszomjas hadvezér, erőskezű, könyörületet nem ismerő uralkodó, kegyetlen zsarnok, agyafúrt szélhámos, a társadalom szabályait felrúgó rablóvezér vagy terrorista, eszelős gyilkos: megannyi tipikus, kisebb-nagyobb emberi közösségek, de akár egész népek, nemzetek sorsát hosszú időkre meghatározó negatív figurái a történelemnek, akik valószínűleg férfiként jelennek meg képzeletünkben. Csak kevesen gondolnák, hogy bizony a gyengébb nem számos képviselőjét is megtalálhatjuk közöttük. Jan Stradling az ókortól napjainkig, valamennyi kontinenst bebarangolva, huszonkét híres-hírhedt, nem mindennapi asszony életét tárja elénk ebben az illusztrált kötetben. Egyesek bátorságuk, éles eszük révén borzongással vegyes csodálatunkat is kivívhatják, másokra némi szánalommal tekinthetünk, de akadnak köztük olyanok is, akiket valóban csak döbbenettel és viszolygással lehet szemlélni szerencsére már a múlt távlatából. Jan Stradling könyve egyszerre barangolja be az írott történelem… (tovább)

Eredeti mű: Jan Stradling: Bad Girls and Wicked Women

Tartalomjegyzék

>!
General Press, Budapest, 2011
278 oldal · ISBN: 9789636433352 · Fordította: Dézsi Tímea

Most olvassa 2

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
bonnie9 +P
Jan Stradling: A történelem rettegett asszonyai

A meglehetősen hatásvadász cím alapvetően elérte célját, elvégre mégiscsak kivettem a könyvtárból. A tartalomjegyzéket olvasgatva, meglehetősen széles névsor tárult elém, ami akkor még csak érdeklődésre, mintsem gyanakvásra adott okot. Nekiállva olvasni, a kezdeti lelkesedésből kezdtem kissé unott arcot felvenni, mert nem igazán éreztem az informatív jelleget. Olybá tűnt mintha az ókori Blikk hasábjait keverték volna a történelemkönyvek passzoló soraival. Amit tudtam, azt tudtam, amit meg nem, az akár „Jééé, de érdekes, na ok, haladjunk” kommenttel is kísérhettem volna. Majd elérkezvén Báthory fejezetéhez, a magyar kiadó egészében véve összefoglalta a bennem bújkáló kekec cinikus gondolatait, mely nemcsak erre a fejezetre, a de a könyv egészére általáos érvénnyel alkalmazható:
http://moly.hu/idezetek/463507
Érdekes, hogy a szerző Chacago May életrajzát így jellemzi: „Hosszú, szenzációhajhász és számos ponton a valóságtól eltérő, vaskos kötet.” Kissé olyan saját szemében a gerendát eset.
És valahol itt jött el az a pont, ahol már kifejezetten kárörvendve kezdtem keresgélni a tévedéseket. Ha eltekintünk a történelmi tényektől (igen, jogos a kérdés és minden történelmi témánál meg lehetne vitatni, mi is a hiteles, írva, látva, hallva, elferdítve és visszatekerve, stb.), még mindig akadnak olyan hibák, ahol az író a saját jegyzeteiről is megfeledkezvén cáfolja saját állítását.
Chichago May egyik partnere, Charlie életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, majd egy-két bekezdés múlva letöltve büntetését, visszatért hozzá. Ugyanez a nő az egyik oldalon még „A vörös hajú, kék szemű May”, egyet lapozva már „A ragyogó aranybarna hajú” May. Tífuszos Mary, szavakkal a „szőke kék szemű amazon”. Kár, hogy a fotók másról tesznek tanúbizonyságot. Érdekesek azok a részek is, ahol asszonyainkat élő jelenetbe helyezve próbálja valóságosabbá tenni: „Miközben anyja hangosan vajúdott” – ezt vajon a szemtanúk jegyezték le az akkor még ismeretlen, szegény sorsú csecsemő anyjáról, vagy leendő híres személyünknek voltak ilyen korai emlékei? A hasonlatait is meglehetősen furcsák voltak néha: Tífuszos Mary, akit úgy kezeltek, mint a leprást.
És akkor még nem említettem, a szerző pszichológiai hozzáértésének vitathatóságát, mikor szereplőink cselekedeteinek indítékait boncolgatja, degradáló, egyszerű, köznyelvi kifejezéseket használva. És túl sok a talán, a valaki gondolta, az azt beszélték, a minden bizonnyal úgy érezte, egyszval a „ha”. Például: „Azt sem nehéz elképzelnünk, hogy még halálos ágyán is Eddie-t látta Chaerley háta mögött, ahogy bosszúja beteljesítésére vár.„
A könyv valóban nem több, mint azt a Köszönetnyilvánításban a szerző is megfogalmazza: „elragadó ötlet”. Amolyan nesze semmi, fogd meg jól. Ami miatt hajlandó vagyok megadni a 3 csillagot az az, hogy olvasásra ösztönzött. Kár, hogy nem önmagáért, hanem más forrásokért. Fotókat böngésztem, cikkeket olvastam, hátha közelebb kerülök ezekhez a nőkhöz, akikre a rettegett helyett ezerféle más jelzőt lehetne keresni és találni. Más motivációkkal, különböző életutakat bejárva váltak azzá, akiknek ma ismerjük őket, sem időben, sem térben, sem tetteikben nem lehet őket csupán ennyivel leírni.

>!
Olympia_Chavez P
Jan Stradling: A történelem rettegett asszonyai

A könyv egyetlen nagy érdeme, hogy a felsorolt 22 asszonyság „megismertetésével”, arra inspirálja az olvasót, hogy olvasson többet róluk és hitelesebb forrásokra támaszkodjon. Vannak nők, akiket erős túlzásnak vélek beválogatni ez alá a gyűjtőfogalom alá, ill. vannak rá érdemesebbek, akik viszont nem kerültek bele a könyvbe, még csak említés szintjén sem.

>!
Baba082 P
Jan Stradling: A történelem rettegett asszonyai

Érdekes kötet érdekes nőkről. Ez a könyv nagyon jó is lehetett volna, csak nem az. Nagyon elnagyolt, tele van ismétléssel, és ráadásul ha valaki dokumentumot akar írni, annak a fordításába miért írják bele, hogy téves? Ülni kellett volna még a kötet fölött, mielőtt kiadják.
De a hölgyek, akikről szól, igazán lebilincselőek.

>!
Bárónő
Jan Stradling: A történelem rettegett asszonyai

Nos, úgy mentem neki a könyvnek,hogy csak jobb lehet,mint az amerikai stílusú,butított dokumentum-filmek, ez félig-meddig csalódás volt.
Habár az elején hangsúlyozza a szerző,hogy ezek a nők többnyire be lettek sötétítve a történelem során, nem tagadható, sokan olyan emberiségellenes bűntetteket követtek el, amelyek nem lehetnek magyarázatok semmire, pláne nem igazolná ártatlanságukat. Ez addig-addig oké volt,amíg nem értem el azokig a részekig, amíg nem futott át „xy ezt gondolta” részekbe, aminél már rángatózott a szemem. Báthory Erzsébethez érve meglepődtem,miért szabadkozik a fordító, arra hivatkozva,hogy a szerző több helyen pontatlan…aztán rájöttem. Annyira felületes,és undorító az egész, érezhetően azt írta le,amit hallani akartak a grófnőről, tehát egy feslett,szépséges,ellenben már-már pornográf részletességgel lett leszbikus, elmebetegnek beállítva. Ott csuktam be a könyvet, és határoztam el,hogy lekeverek egyet az írónak, ennyi sületlenségért. Aki szeretne Báthory Erzsébetről anyagot,annak ajánlom a szlovák koprodukciós filmet,ami a koncepciós-per elméletét viszi végig,nem hibátlan,de nagyon szép,és árnyalt-sajnos bebukott a film, mert nem azt adta,amit elvártak. Akinek megvan ez a könyv, nyugodtan lapozza át a fejezetet, és olvassa el a Carmillát.

>!
mamono
Jan Stradling: A történelem rettegett asszonyai

Úgy kezdtem el olvasni, hogy előtte Eleanor Herman könyveket olvastam. És azok messze jobban tetszettek. Jobban kidolgozottak voltak, és zavart, hogy több helyen beleírták, hogy helytelen.
Nem bántam meg, hogy egyszer elolvastam, de hogy másodjára nekifutnék-e?

>!
Nibela I
Jan Stradling: A történelem rettegett asszonyai

Felületes, előítéletekkel és spekulációkkal teli mű. A könyvben bemutatott több nőről (Kleopátra, Boudica, Báthory Erzsébet, Phúlan Dévi…) olvastam már behatóbb művet és itt csak szőrmentén, esetenként tévesen mutatták be őket.

>!
Taina
Jan Stradling: A történelem rettegett asszonyai

Érdekesen induló, informatív kezdéssel elllentétben a lekesedsem később alábbhagyott, mivel a könyv néhol tankönyvszagúvá vált, és az író gyakran ismételgette önmagát, ez különösen a vége felé vált feltűnővé. Mégis elképesztő női sorsokat mutatott be, csak úgy éreztem, nagyon egyoldalúan. Persze érzékelhető volt a próbálkozás, hogy más szemszögből is bemutassa egy adott hölgy életét, de ha egy könyv három oldalon keresztül csak egy szemszögből világítja meg a problémát, úgy gondolom két mondat még nem elég kompenzáció, így a fejezetek végén szinte mindig egyértelműen érezhető volt az író személyes véleménye az adott személyről.


Népszerű idézetek

>!
bonnie9 +P

* Báthory Erzsébet magyar volta miatt szükségesnek érezzük, hogy az olvasók számára az alábbi megjegyzéssel éljünk: e fejezet a könyv messze legegyoldalúbb és legelnagyoltabb, sajnos tárgyi tévedésektől sem mentes, meglehetősen szenzációhajhász fejezete, ami feltehetőleg annak is következménye, hogy a szerző kevés és megbízhatatlan forrásra támaszkodott, mely Báthory Erzsébet alakját összemossa Dracula gróf ihletőjének, Vlad Țepeșnek a nyugati világban nem kevésbé túlzó és történelmietlen legendájával.

72. oldal

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Keith Laidler: Madagaszkár királynője
Barsi Ödön (E. A. Rodriguez): Madagaszkár királya
Douglas Adams – Mark Carwardine: Utoljára látható
Gerald Durrell: A lehorgonyzott bárka
Gerald Durrell: A véznaujjú maki meg én
Balázs Dénes: Bozóttaxival Madagaszkáron
David Attenborough: Madagaszkár állatparadicsoma
Arturo Arzuffi: Az afrikai sivatagok és Madagaszkár állatvilága
Farkas Gabriella: Madagaszkári küldetés
Pénzes Tímea: Madagaszkári napló