A ​kultúrák keresztútján 2 csillagozás

Afganisztáni útirajz
Jan Myrdal: A kultúrák keresztútján

„Miért ​éppen Afganisztánt választották?” – kérdezték ismerőseik a sok országot megjárt hazájukat. „Talán azért – válaszolták –, mert oly távolinak tetszett ez az ország, s nem tudtunk semmit róla. Tudatlanságunk pedig összhangban állt az általános hazai tudatlansággal a világ e táját illetően.”
A saját szemükkel akarták látni, tapasztalni. Emellett még az autósport romantikája is csábította a svéd házaspárt. És vonzza őket az itt élő büszke, szilaj, ismeretlen emberek iránti rokonszenv, akiket egyetlen gyarmatosító hatalomnak sem sikerült leigáznia.
Az útikaland intellektuális élménnyé mélyült és érzelmileg gazdagodott. A svéd író és felesége megszerették ezt az országot, mely már az ókorban is a kultúrák szintézisének a területe volt.
Itt találkoztak és hatottak egymásra termékenyítően az indiai, kínai, perzsa és közép-ázsiai kultúrák. Afganisztánon át vezettek a Kelet-Ázsiát Európával összekötő nagy kereskedelmi útvonalak. A Selyem Útjáért majd 2000 éven át… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világjáró

>!
Gondolat, Budapest, 1968
220 oldal · keménytáblás · Fordította: Rózsa Vera

Enciklopédia 2


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Ibanez MP
Jan Myrdal: A kultúrák keresztútján

„Az ősi Selyem útján vagyunk.”

Nekem tetszett ez az útleírás, hiszen a végére úgy érkeztem meg, hogy gondolatban már elterveztem, mely dolgokat nézném én is meg az említettek közül és bizony jaj, de nekivágnék egy ilyen kalandnak! Persze ma már nem olyan, mint az ötvenes évek végén (de hát egyik ország se olyan). Én nem éreztem száraznak a könyvet, sőt, egy-egy szakaszon mindig valami érdekesség is felmerült, legyen az a herati csempekészítés és a mecset építésének hagyománya, a szőnyegcsomozás tudományának átadása vagy az afgán vendégszeretet egyszerűségének és becsületességének a megjelenítése.

„Afganisztán valaha a közlekedési útvonalak és ennek következtében a kultúrák nagy keresztútján terült el. Kínai selymet és indiai fűszereket szállító karavánok haladtak át völgyein és hágóin. Fent, a Bamian völgyében hatalmas urak uralkodtak. Bazárjaikban találkoztak a négy égtáj kereskedői és utazó. Egymás mellett koldultak ott indiai szentek, a Földközi-tenger környékéről érkezett fanatikusok, kínai és koreai szerzetesek.”

Kapunk történelmi és politikai hátteret (de sosem túlzott mértékben, csak amennyit bevesz az olvasó gyomra), poros, hőségtől tikkadó sztyeppéket, acsargó kutyákat, vályogkunyhókat és segítőkész afgánokat. A könyvből megtudtam, mi is a karakül, s elborzadtam, hogyan jutottak hozzá a legjobb szőrméhez (lásd idézet).

>!
Amapola P
Jan Myrdal: A kultúrák keresztútján

Szerzőink négy, erőt- és autót próbáló utat tettek meg az ötvenes évek végén Afganisztánban. Sajnos nem csak ők fáradnak el ezen az úton, de az olvasó is, annyira nincs története az utazásnak. Városok és epizódok sorakoznak egymás után, sűrűn megtűzdelve az ország jelen (mármint akkor jelen) szegénységéről, de fényes jövőjéről (ez lenne a most) szóló eszmefuttatásokkal.


Népszerű idézetek

>!
Amapola P

„Ők Isten legkoszosabb teremtményei. Szükségletük elvégzése után nem mosakodnak meg, és még étkezés előtt sem mosnak kezet. Tetvesek, akár a szamár.” Ezt nem az afgánokról mondták. Ibn Fadlán, a kalifa követe írta ezt undorodva a svédekről, amikor a 10. században megismerte őseinket.

130. oldal

1 hozzászólás
>!
Amapola P

Az afgán törzsek mindig is kényelmetlen alattvalók voltak. Egyébként ritkán voltak alattvalók.

166. oldal

>!
Ibanez MP

Az afganisztáni táj nem klasszikus szépségű. Inkább nagyszabású. Nem is romantikus. Világos és szilárd. A közép-ázsiai tájkép hatalmas és tiszta. E természet élménye mögött minden eltörpül, jelentéktelenné válik. Az Alpok édeskés nagysága üresnek bizonyul. Még a skandináv hegyek magányos, kopár nagyszerűsége is elveszíti hatását e gyémántkemény tisztaság mellett.

>!
Amapola P

Mert mindenki annak az előítéletnek a rabja, miszerint az egész kultúra pont arra a kicsiny területre vezethető vissza, amelyet ő kutat.

185. oldal

>!
Ibanez MP

A karakül szőrme juhszőr. Minősége és színe különböző. A legértékesebb a meg nem született bárány szőre. Az anyajuhnál koraszülést idéznek elő; ahogy elmondták, a magzatot kikorbácsolják az anyából. Én magam ugyan nem láttam, de annyit tudok„ hogy lisaknak hívják a bárányembrió szőrméjét hat héttel a születése előtt, tikirnek négy héttel a születése előtt és nazokcsének tíz nappal a születése előtt. Ezek a szőrmék olyan fényesek és szépek, hogy feldobják az őket viselő hölgy értékét.

1 hozzászólás
>!
Amapola P

De itt is romok, itt is a pusztulás képe fogad. Az épületek azonban még ilyen állapotban is szépek. Aki Heratot látta, annak a Tadzs Mahal halvány utóhatás csupán.

35. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tádzs Mahal
>!
Amapola P

Előfordult, hogy egy nap tizennégy defektünk volt. A kocsiemelő felmondta a szolgálatot, csavarkulccsal kellett feltekerni. A végén már mindössze tizenhat percembe telt, hogy feltekerjem a kocsit, levegyem a kereket, leszereljem az abroncsot, kiráncigáljam a belsőt, megkeressem a legújabb lyukat, megvulkanizáljam és kivárjam, míg a folt rászárad, ellenőrizzem, újra berakjam és feltegyem a külsőt, felpumpáljam, felszereljem a kereket és leengedjem az emelőt. Ott fent Badakhshanban kaland vágyam tökéletesen kielégült.

9. oldal

>!
Amapola P

Afganisztán egyik térképén főútvonalként szerepel ez az út. Ó, földmérés, mint a szabad művészetek egyike!

80. oldal

>!
Amapola P

Sabsaknál áthaladunk a tevehatáron. A szorostól délre kezdődik a dromedárok hazája. Egészen Arábiáig és Észak-Afrikáig terjed. A Hindukustól északra honos a kétpúpú teve.

77. oldal

Kapcsolódó szócikkek: teve

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Vámbéry Ármin: Dervisruhában Közép-Ázsián át
Fadlallah El Hedad Mihály: Utazásom Mesopotámiában és Irak-Arábiában
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
Varga Csaba Béla: Varázslatos Napkelet
Gyene Pál: Független államiság a posztszovjet Közép-Ázsiában
Angela Serena Ildos: Közép- és Dél-Ázsia állatvilága
Csingiz Ajtmatov: Amikor leomlanak a hegyek
Péczely Lajos: Közép-Ázsia
Hegyi Imre (szerk.): A szamárfülű kán