A ​szeretet foglya 3 csillagozás

Dobracyznskinak ​sajátos, egyéni útja van a szentekhez. Ebben a művében Árpádházi Szent Erzsébetet, a magyar királylányt, majd türingiai hercegnét, a feleséget, anyát, a ferences harmadrend tagját, a betegek és szegények odaadó ápolóját mutatja be.
Erzsébet élete tele van nemcsak jócselekedettel, hanem csodákkal is. Ezeket az író teljesen valóságosan, magától értetődően ábrázolja. Az az Erzsébet, akit művészi módon elénk állít, korának gyermeke, de egyszersmind korából messzire előre – a mába – mutató egyéniség. Egészen emberi, aki ugyanakkor mély és megélt hittel kötődik Istenhez.
Ahhoz, hogy hiteles képet rajzoljon meg szent Erzsébetről, az író hosszabb időt töltött az eredeti történelmi helyszíneken, így Eisenachban, Erfurtban, Weimarban, és többször ellátogatott a wartburgi várba is. Mély megrendüléssel állt meg Szent Erzsébet sírjánál, a marburgi templomban. Regényírás közben igyekezett úgy bemutatni Erzsébet életének eseményeit, s bennük a csodákat is, hogy az a… (tovább)

Dobracyznskinak ​sajátos, egyéni útja van a szentekhez. Ebben a művében Árpádházi Szent Erzsébetet, a magyar királylányt, majd türingiai hercegnét, a feleséget, anyát, a ferences harmadrend tagját, a betegek és szegények odaadó ápolóját mutatja be.
Erzsébet élete tele van nemcsak jócselekedettel, hanem csodákkal is. Ezeket az író teljesen valóságosan, magától értetődően ábrázolja. Az az Erzsébet, akit művészi módon elénk állít, korának gyermeke, de egyszersmind korából messzire előre – a mába – mutató egyéniség. Egészen emberi, aki ugyanakkor mély és megélt hittel kötődik Istenhez.
Ahhoz, hogy hiteles képet rajzoljon meg szent Erzsébetről, az író hosszabb időt töltött az eredeti történelmi helyszíneken, így Eisenachban, Erfurtban, Weimarban, és többször ellátogatott a wartburgi várba is. Mély megrendüléssel állt meg Szent Erzsébet sírjánál, a marburgi templomban. Regényírás közben igyekezett úgy bemutatni Erzsébet életének eseményeit, s bennük a csodákat is, hogy az a mai olvasó számára is reálisan hasson.
A könyv nemcsak szent Erzsébet életét tartalmazza, hanem az adott kor képét is megrajzolja: a kereszteshadjáratokat éppúgy, mint Assisi Szent Ferencet, a lovagrendeket, a székesegyházakat és várakat, a nagy szentek korszakát. Hitelesen az olvasók elé állítja a kor szörnyetegeit is, mint II. Frigyes német-római császárt, vagy marburgi Konrádot, Erzsébet gyóntatóját.
Ez a mű Jan Dobraczynski talán legnagyobb történelmi regénye. Rámutat benne a közös lengyel-magyar vonatkozásokra is, valamint az Egyháznak abban a korban élt kimagasló egyéniségeire, mint Erzsébet keresztlányára, Szent Hedvigre, valamint Boldog Kingára és Boldog Jolánra, akiknek Erzsébet a nagynénjük volt.
A regény németre is lefordították, megjelent az NDK-ban, az NSZK-ban pedig a Herder Kiadónál látott napvilágot. További külföldi fordításai folyamatban vannak.
A könyv eredeti lengyel címe: „Przyszedlem rozlaczyc” ("Azért jöttem, hogy elválasszam…") Máté evangéliumának egyik részletére utal (Mt 10, 35). A magyar nyelven kifejezőbb „A szeretet foglya” címváltoztatás a szerző hozzájárulásával történt.