Red ​Hill 79% 373 csillagozás

Még soha nem olvastam zombikról, és meg kell mondanom, hogy nem lett a kedvencem a könyv, de nagyon izgalmas volt, és valami miatt megfogott, elgondolkodtatott, hogy ha velem történne ilyen szörnyűség, mit tennék, túlélném-e. Nem egy ledarálós könyv, amit megfogok és egy ültő helyemben elolvasok. Időnként be kellett iktatni hosszabb-rövidebb szüneteket, hogy emésztődjön.
A történet azzal indul, hogy kitör egy halálos járvány, és természetesen mindenki pánikba esik, menekül, és megpróbál olyan helyet keresni, ahol biztonságban lehet, olyan dolgokat szerezni és felhalmozni, amelyek a túléléshez szükségesek. A szereplők többségét megkedveltem és szorítottam nekik. Egyes személyek sorsának alakulásával egyáltalán nem voltam kibékülve spoiler. A kedvenceim: Nathan, Szúnyog, Ashley, Cooper, Joey és Scarlet, nem feltétlenül ebben a sorrendben. Scarlet-et tartottam a legerősebbnek, aki annyira bizakodott és hitt abban, hogy a lányai hónapok után is életben vannak. Úgy érzem, hogy ez a remény tartotta őt életben.
A könyv lezárásával is elégedett vagyok. Úgy érzem, hogy a túlélők helyesen döntöttek azzal, hogy nem hagyták el a tanyát. spoiler

Hogyan is kerülhetett a kezembe? Könyörgöm, Zombis! Ráadásul Jamie McGuire Maddox fiús sztorijait is szeretem. Amikor a Maxim bevállalta, hogy kiadja, úgy örültem, mint majom a farkának!

Modern zombiapokalipszis! A főbb karakterek láttak már zombis és apokalipszises filmeket, horrorokat. Mindenki tudja, hogy a harapás szívás és bele fognak halni. (Annyira utálom, amikor a filmekben néznek bután a görcsökben fetrengőkre…)

Nekem nagyon tetszett! Sokan a The Walking Deadhez hasonlítják, mert abban is van farm és átbeszélik azt is, hogyan nevezzék a zombikat, de szerintem ez a történet sokban eltér a sorozattól. Az én szememben az itteniek sikeresebbek, ügyesebbek és az elgondolásuk jobb. Nem mondom, hogy nem hibáztak, mert az nem igaz. Rémesen önző szereplők, akik gyűlölködnek és vádaskodnak. Túl vakmerőek és szervezetlenek, ha pánikba esnek.

Zavartak a borító árnyékhibái és a magyar kiadás helyesírási hibái, hiányzó betűi, szavai, de a hibáitól eltekintve ez egy igazi, parás, borzongató zombi horror.

Bővebben: http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2015/04/jamie-mcgui…

Walking Dead sorozatos korszakomtól kezdve kedveltem meg a zombis sztorikat, de viszont még könyv formában a Red Hill-ben olvastam elsőnek ilyen stilust! A Walking Dead amikor még nagyon felkapot volt akkor néztem de viszont tényleg igaz volt úgy az 5-6. évadnál nagyon elvetemült a helyzet és már nem az volt a fő cél hogy a zombiapokalipszis kellős közepén a megmaradt embereket védjék. Egymást és harcoljanak a zombikkal hanem rivális embercsoportok alakultak ki és egymást gyilkolták. De térjek vissza a Red Hill-hez a szereplők egytől egyik érdekessek a különböző történetükkel. A halál esetek viszont számomra kicsit sok volt nem hittem volna hogy ennyien meghalnak a sztoriban hogy egyik pillanatban egyszere ketten is. Fura és egyben érdekes is volt hogy a „ megbetegedésseket ” (zombiapokalipszist) az influenza védőoltással kötöték össze, hogy leginkább az kapta el aki beadata magának az oltást.

Ez a történet nem csak egy zombi apokalipszis következményeiről szól, a félelemről, a túlélésért való küzdelemről. Sokkal inkább szól az emberi kapcsolatokról, a bizalom felépüléséről, a szeretetről, a családról. Jamie adott ehhez egy realisztikus hangot, valós karaktereket. Megmutatta, milyenné válik az ember, ha úgy érzi az élete a tét, és a veszteség feldolgozásának különbözőségéről is meggyőződhettem. Hitelesek voltak a jelenetek, a kórházban történtektől kezdve egészen a végsőkig.
Ott azonban számomra egy érthetetlen lépés történt, egy abszolút felesleges csapás, mintha még nem lett volna elég a szerzőnek a szereplők szórása. Ez olyannyira szíven ütött, hogy nehéz szívvel, mert minden más maximálisan tetszett, de egy fél csillagot le kell vonjak.
Összességében úgy érzem, ez a könyv egy igazi apokaliptikus élmény volt, nekem még a komfortzónámat sem kellett átlépnem, mert bírom az ilyen témákat. A remek szórakozás mellett kellően elgondolkodtatott, és arról is meggyőzött, hogy van helye az életemben az írónő által is erősen kedvelt Walking Dead sorozatnak. Nézz meg egy-két részt, és olvasd el ezt a könyvet!

Akárki akármit mond, én szeretem az írónő könyveit, legyen az nyálas romantikus, vagy épp kaszabolós zombis. Van valami a stílusában, amivel mindig megvesz magának, és mindig sikerül elérnie, hogy fejezetről fejezetre kíváncsibb legyek. Tetszett a váltott szemszög, kedveltem a szereplőket (főleg Scarlet-et), az egy csillag levonás azért van, mert kicsit nehezen indult be a cselekmény, az izgalmasabb, feszült pillanatok mind az utolsó 100 oldalra maradtak, és a kialakult világról sem tudtunk meg sokat, jó lett volna egy bővebb, részletesebb epilógus. Ettől függetlenül nagyon jó kikapcsolódás volt, várom a következő könyvét, bármilyen témában is legyen :)

Egy kórházban furcsa járvány üti fel a fejét… hamarosan elszabadul a pokol…
És én a kórházi ágyamon olvasva a könyvet azon rettegek, hogy a könyv története nehogy életre kelljen!
Meglepően izgalmasra és akciódúsra sikerült a könyv, sok szemszöggel és érdekes karakterekkel. A hirtelen lezárás miatt viszont levontam egy csillagot.

Bővebben:
http://mfkata-about.blogspot.hu/2014/11/jamie-mcguire-r…

Uuuuutálom a zombikat, viszont imádom a róluk szóló történeteket! :D
Remek ötletnek tartottam, hogy nem az apokalipszis közepébe csöppentem bele, hanem a főszereplőkkel együtt élhettem át a kezdődő világvégét. Nem adott olyan levegőbe csapós élményt, de közben mégis megvolt a maga varázsa. Nagyon kedveltem a karaktereket, együtt éreztem velük és azonosulni tudtam mindegyikükkel. A különböző, szerteágazó szálak is szépen összefutottak a végére, és érdekes volt menet közben látni, hogy melyik csomópontnál ki hol helyezkedett el éppen és min ment keresztül. Az írónő nagyon jól kezelte a helyzeteket és az érzelmeket.
Ez a könyv lényegében többről szólt, mint a zombikkal való harcról és a túlélésről: a dráma, a szeretet, az összekovácsolódás és az új otthon lehetősége, amit átitatott egy leheletnyi remény – mind megtalálható volt a sorok között. Inkább volt ez egy egyfajta lélektani, zombi apokalipszisbe csomagolt regény, mint egy vértől iszamos horror történet.

Egymás után olvastam két zombis könyvet, az előző inkább a zombikkal foglakozott, (Kiéhezettek) ez pedig a túlélőkkel. Menekülésükkel, harcaikkal, érzelmeikkel. Vannak benne bukfencek bőséggel, de igazándiból nagyon gyorsan olvasható, mert egy cselekménytömeg az egész. Mondhatni könnyed olvasmány, izgalmas. Nem olyan mély, mint az előző, ezért nem is üt olyan nagyot.

Nem vagyok egy nagy zombi-rajongó, mert mindig besz.rok tőlük, bármilyen gagyik is de ez most tetszett. Na nem mintha nem paráztam volna az elején, de tetszett a vége és a közepe is :) Aki jártasabb a témában, annak biztos uncsi, de nekem végig fenn tudta tartani a figyelmem és a rettegésem :D

Izgi, filmszerű történet néhány családról egy zombi apokalipszis idején. Ez volt az első zombis könyv amit életemben olvastam off. Nagyon tetszett, hogy nem határolódott el a zombi tömegkuktúra alapjaitól. A szereplők rendszeresen hivatkoznak rá, hogy aki elég ilyen filmet látott már, az tudja, hogy mennek a dolgok egy ilyen vész idején. Kicsit a mostani pandemia révén extra értelmet is nyert a könyv eleje, ahol influenza szerű vírusként hivatkoznak a jelenségre.