Tiamat ​dühe (A Térség 8.) 66 csillagozás

James S. A. Corey: Tiamat dühe

Galaxisszerte ​ezerháromszáz kapu nyílt a különböző naprendszerekbe. Ám miközben az emberiség egy idegen civilizáció romjain építgeti csillagközi birodalmát, az ősi rejtélyek és az új fenyegetések egyre veszedelmesebbé válnak.

A halott rendszerekben, ahová a gyűrűkapuk vezetnek, még az idegenek lakta bolygóknál is különösebb dolgokra lelnek a felfedezők. Elvi Okoye kétségbeesetten kutatja a még az emberek megjelenése előtt zajlott hajdani népirtás eszközeit, és fegyvereket keres az elképzelhetetlen határait súroló erők ellen. Az ilyen tudásnak azonban felfoghatatlan ára van.

A birodalom szívében Teresa Duarte arra készül, hogy átvegye édesapja isteni magasságokba törő terveinek terhét. A szociopata tudós, Paolo Cortazár és a fogolyként tartott James Holden csupán két veszélyforrás az intrikáktól nyüzsgő palotában, de Teresa a saját feje után megy, és olyan titkokat rejteget, amelyekről még apja, az uralkodó sem sejt semmit.

Az emberiség birodalmában… (tovább)

>!
Fumax, Budapest, 2019
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634701149 · Fordította: Galamb Zoltán
>!
Fumax, Budapest, 2019
512 oldal · ISBN: 9789634701224 · Fordította: Galamb Zoltán

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

James (Jim) Holden · Gunnery Sergeant Roberta "Bobbie" W. Draper · Alex Kamal · Naomi Nagata · Elvi Okoye · Emma Zomorodi · Fayez Okoye-Sarkis · Kajri · Teresa Duarte


Kedvencelte 1

Most olvassa 7

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 56


Kiemelt értékelések

Mrs_Curran_Lennart P>!
James S. A. Corey: Tiamat dühe

Izgalmas rész volt, kevés üresjárat és sok akció. Igaz, hogy a sok nézőpont közül egy sem volt Holdené, de helyette ott volt Naomi és Alex. Az egomán Duartének sikerült felbosszantani azt a valamit, ami már egy világot elpusztított (innen a cím, Tiamat egy ősi mezopotámiai istennő). Hiába a megfontolt tudós tanácsa, egy katona akkor boldog, ha robbantgathat.
Sajnos volt, akit elvesztettünk a régi motorosok közül, volt, akit 'félig', de a Rocinante még mindig repül.
Az írópáros már csak egy részt tervez, amibe elég sok mindent bele kell zsúfolniuk, mert most már az emberiség túlélése a cél. Jó messzire eljutottunk az első rész óta, de klassz utazás volt.

Razor SMP>!
James S. A. Corey: Tiamat dühe

Az első rész magyar nyelvű megjelenése óta követem a Térség sorozatot, bár eléggé ingadozó volt a kapcsolatunk egyik-másik kötet miatt. Az utolsó trilógia indítása biztató volt, reméltem a folytatás is ilyen lesz. Nos, ilyen lett, élvezetes olvasmányt kaptam.
A cselekmény nem közvetlenül a Perszepolisz felemelkedése után játszódik, ugrunk valamennyit az időben (az idő múlásának pontos érzékeltetése valahogy nem jön át ezekben a regényekben). A Rocinante legénysége szétszóródott: Holden ugyebár Duarte „vendégszeretetét” élvezi, Amosról nincs hír, mióta a Laconiára távozott, Naomi Sabával koordinálja az ellenállást, Bobbie és Alex pedig a lehetőséget lesik, mikor csaphatnak le laconiai hajókra. A regény eleje ennek az új helyzetnek a felvázolásával megy el, képbe helyezi az olvasót, hogy aztán Duarte „most majd megmutatják a titokzatos idegeneknek” kísérlete megkavarja az állóvizet és beindítsa a regény cselekményét. Van itt minden: intrikai, politikai harcok, na és űrcsaták is, a párostól megszokott minőségben.
A nézőpontkaraktereket illetően ezúttal maradt a regény a kezelhető ötnél, ami viszont újdonság, hogy a „vendégeskedés” miatt Holden ezúttal nincs köztük, ő csak a prológust és az epilógust kapta meg hatodikként. Naomi, Bobbie Alex nem ismeretlen az olvasók előtt, ők hozták a megszokott stílusukat és küzdelmeiket. A negyedik részből visszatért Elvi és bár ott nem különösebben rajongtam érte, itt elég érdekes szálat kapott. Az ötödik nézőpont új karakter, Teresa, Duarte lánya. Az ő szemén keresztül ismerhetjük meg a Laconiai Birodalom egy részét ill. Elvi mellett ő ad mélyebb betekintést a birodalmat vezetők mindennapjaiba. Fiatal kora és lány léte ellenére szerintem elég jól sikerült megírni az ő karakterét is, nem éreztem idegesítőnek, inkább sajnálni tudtam csak.
Ahogy fent írtam, a regény élvezetes olvasmánynak bizonyult, némileg haladt a titokzatos idegenek szál is, így kíváncsian várom a finálét.

>!
Fumax, Budapest, 2019
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634701149 · Fordította: Galamb Zoltán
3 hozzászólás
Morpheus>!
James S. A. Corey: Tiamat dühe

Sokáig húzták, de a végére elég izgalmas lett, sehol egy őrült, akit a történet középpontjába helyeznek, végre megtudunk többet a protomolekulákról, és azokról, akik elpusztították a protósok civilizációját, és most az emberiségnek igencsak sikerült felbosszantani őket. A szokásos emberi dolgok is folytak, a cél már az előző kötet végén ismert volt nagyjából, most pedig a megoldásra került sor. Itt a vége, fuss el véle, legalábbis remélem. Elég volt ennyi a sorozatból. Bárcsak felejthetném a felesleges hülyeségeket, amelyek gyengébbnél gyengébb történeteket eredményeztek, de nem lehet. Azért szomorú vagyok, Minden jót, Holden és többiek!

4 hozzászólás
B_Petra>!
James S. A. Corey: Tiamat dühe

Érdemben értékelni, annyit tesz, hogy sokadik résznek kiváló, mind írástechnikailak, mind akcióban, mind történetvezetésben, mind tudományosan, minden téren, de nekem már elég lenne, egy jó befejező rész is. Már kapcsolatokban is sorsfordító a 7 év, a babona szerint, és ez már itt a nyolcadik rész, nincs az a sorozat ahol kitartottam volna ilyen sokáig, vagy csak kevés mint Michael J. Sullivan sorozata, vagy a Vaják, esetleg Banks Kúltúra sorzata bár az nem ilyen, de őszintén itt már nehezemre esik.

Sai_home>!
James S. A. Corey: Tiamat dühe

És folytatódik. Lehet ennek valaha vége? A történetet nem kell lezárni soha (1300 rendszer), maximum a hangzatos címek fogyhatnak el.

Ráadásul érdekes történetet sikerült összerakni, bár az alapfelállás nagyon más, mint eddig, a legénység szétszóródott, Holden rabságban, a Roci sehol. Kapunk új szereplőket is (naná), Teresa nagyon jó, hiába 14 éves, az ő szála volt a legérdekesebb.
A sorozat-indító kötet még inkább miltary sci-fi volt némi extra bonyodalommal, de ez már vérbeli űropera sok-sok politikával. A legfőbb kérdés megválaszolása sajnos nem sokat halad előre, ez van, emellett a többi szál kicsit eltörpül, de azért lehet élvezni őket.
Számomra a legérdekesebb, hogy a legénység mostmár egyértelműen a rosszak oldalán harcol, gyakorlatilag céltalanul gyilkolásznak akárkit, aki közéjük és azok közé kerül, akik nem tetszenek nekik. Leginkább kalózokra emlékeztetnek, akik leölnek bárkit, akitől elvehetnek valamit, ami a saját túlélésüket segíti.

Akinek tetszett a sorozat eddig is, az ne hagyja abba, ez a rész a jobbak közül való.

3 hozzászólás
csilla123>!
James S. A. Corey: Tiamat dühe

Végre! Erre várok már a negyedik rész óta. Nem mondanám, hogy nem szerettem volna a sorozat “közepét”, de az első három rész szintjét egyszerűen nem sikerült elérniük, még ha önmagukban jók, és izgalmasak is voltak, de a Tiamat dühétől végre azt kaptam, amit vártam. Tele fordulatokkal (de komolyan, olyan irányt vett néhol a történet, amire egyáltalán nem számítottam), szívszorító pillanatokkal (már az első mondattól fogva), és végre nagyobb szerepet kap a protomolekulás szál is spoiler.
A 4-5 szemszög is nagyon el lett találva, bár Elvi részeitől nagyon féltem, mert a széria általam legjobban utált karaktere volt eddig, de úgy látszik miután sikerült megd*gatnia magát, már teljesen szerethető, és érdekes karakter lett. Fayezt (a férjét) meg egyenesen imádtam, szóval lehet, hogy ennek is volt hozzá köze. Van egy új főszereplőnk is, Teresa, Duarte lánya, aki nagyon jól el lett találva, eleinte azt hittem, hogy egy idegesítő tinilány lesz, de szerencsére nem, nagyon érdekes volt az út amit bejárt, és kíváncsi leszek rá a folytatásban is. spoiler És persze a Roci régi legénysége sem okoz csalódást, sajnos külön utakon jártak, de ettől függetlenül is nagyon élveztem spoiler
Még egy rész van hátra, és bár kicsit félek tőle, hogy spoiler, de ettől függetlenül nagyon kíváncsi vagyok a lezárásra, és miután a nyolcadik rész visszaadta a reményt, bízom benne, hogy a vége sem okoz majd csalódást.

Ananiila>!
James S. A. Corey: Tiamat dühe

Sajnos a könyv háromnegyedét végiguntam. Felhelyezték a térképre a szereplőket meg történt váratlan haláleset is, űrcsaták meg a szokásos politika, de pont ezek azok amiket annyira nem szeretek ebben a sorozatban. Teresa szála volt ami lekötött egyedül, meg Elvi, aki teljesen más karakter már, mint a Cibolában volt. Nagyon hiányzott a két kedvencem spoiler akikkel együtt a humor is eltűnt ebből a részből.
Az utolsó harmadra jobban beindult a cselekmény és végre meghozta az igazi hangulatot amit várok ettől a sorozattól. Már közel a befejezés, de még mindig nem tudom elképzelni, hogy mi lesz a vége.

Nevox>!
James S. A. Corey: Tiamat dühe

A Térség sorozat nyolcadik része a jobban sikerült folytatások közé tartozik nyoma sincs az előző résznél felhánytorgatott átvezető epizód jellegnek. A felállás kissél más, hiszen a Roci legénysége külön utakon jár és Holden, mint nézőpont karakter kiesik, de itt van helyette Teresa, Duarta lánya, aki meglepően érdekes és összetett személyiség lett, a története a legérdekesebb az összes közül. Elvi a biológus továbbra sem tartozik a kedvenc karaktereim közé, de értem miért volt szükség nézőpontkarakterként. A történt a Laconiai Birodalom ellen munkálkodó földalatti ellenállás mozgalom kétségbeesett küzdelme körül forog, miközben a Birodalom megpróbálja megrendszabályozni azt a titokzatos erőt, népet, lényt, valamit, ami a kapukat létrehozó civilizációt elpusztította és hajókat rabol el az áthaladás közben.
Tetszett, hogy megkérdőjelezi a hősök indítákait, voltaképpen miért is harcolna bárki a felvilágosult és békét teremtő Birodalom ellen, ha egységet hoz a galaxisban, de meg is válaszolja indirekt módon a végén. Itt most nagyon lényeges események történek, mind a lassú zónában, mind Laconioána, utóbbi ostroma különösen emlékezetsség vált. Nekem nagyon tetszet Bobbie története, igazán emlékezetes lett. Továbbra is hanygányit kerültünk közelebb a nagy titkokhoz, ki és miért építette ezeket a kapukat, mi pusztította el őket, szóval az utolsó könyvbe nagyon sok mindent bele kell szuszakolniuk. Azt nem is modnom, hogy a karakterábrázolás tanítani való, jól megírt izgalmas űropera továbbra is.

WoD P>!
James S. A. Corey: Tiamat dühe

Korábban úgy éreztem ez a sorozat elfáradt, kevésbé tetszettek a sztorik, némelyik részt túlírták. Még a tv sorozat legújabb évadját is eluntam (idegen bolygón szerencsétlenkedős, veszekedős évad).
Ez a rész viszont meglepően friss, pörögnek az események, a korábban (szerintem) rossz irányba vitt szálakból egy lélegzetelállító történet kerekedik. A cselekményt mindig valakiknek a szemszögéből látjuk, itt jól el is lett találva, bár ezzel korábban sem volt gond. Ha tudom, hogy ilyen jó lesz, nem pihentetem ennyi ideig a polcon.

atzilla P>!
James S. A. Corey: Tiamat dühe

Erre a kötetre sokat kellett várni, a két év sok-sok más olvasmányi élmény miatt igencsak megkoptatta a sorozat cselekményének részleteiről létező emlékeimet. A sorozat többi részéhez viszonyítva számomra átlagon felül teljesített, de az időközben olvasott más könyvek mögött csak kullog szerencsétlen.

Végre, a részemről már a 4. kötet óta várt előrelépés megtörténik a protomolekula létrehozói és a civilizációjukat elpusztító valami(k) vonatkozásában, a cselekményszál egyik része ezt a vonalat vette fel és viszi tovább. A kötet címe (Tiamat dühe) számomra a káosz babiloni istennőjénél többet mond: aki ismeri a Dungeons&Dragons világát, az tudja, hogy Tiamat a gonosz, ötfejű sárkányisten, aki Baator Kilenc Poklában lakozik. A történetben megjelenő ismeretlen lény(eke)t inkább ehhez tudnám hasonlítani. Elvi Okoye karaktere – szintén a Cibola meghódítása kötetben nyújtott felejthető alakítása után – egy izgalmasabb oldalát mutatja meg.

A földalatti mozgalommal kapcsolatos cselekmény, a Sol rendszer visszafoglalása – bár fordulatos volt – annyira mégsem tudott lekötni, mint a homályba burkolódzó ellenség és a gyűrűtér átalakulása, vagy a múlt kutatása. Ha tényleg a 9. kötet lesz a zárás, akkor annak nagyon monumentálisnak kell lennie, hogy kikerekedjen belőle egy szép és megnyugtató, mindent lezáró történet.

A cselekményvezetés bár 5 karakter szemszögéből zajlik – ebből 4 női karakter – valójában 4 nézőpont van: Alex és Bobbie, Alex és Naomi, Elvi és végül Teresa. Naomi a Nemezis játékai kötet után ismét megvillogtatja azt az oldalát, amiért szeretem – úgy látszik arra van szüksége, hogy az általam kevésbé szeretett Holdentől minél messzebb legyen. Érdekes volt látni egy istencsászár terveire épülő birodalom belső ügyeit és a mindennapi életet a tinédzser Teresa szemszögéből, és egy nem várt ismerőst is az ő cselekményszálába szőve köszönthetünk ismét. Holden csak epizódszereplő – táncoló medveként most pont elegendő volt a kötetben.

Elismerésre méltó, hogy a szerzőpáros nem akarja mindenáron a 9. kötetig megtartani ugyanazokat a szereplőket és, hogy igenis mindenki halandónak született, így Avasarala is jobb létre szenderül. Nagyon várom az utolsó részt és remélem, hogy tényleg de tényleg monumentális lesz.


Népszerű idézetek

Fumax KU>!

Híreket sosem nézett.Az állami propagandacsatornákat választhatta volna, de sosem tudta rászánni magát erre. Vagy felmérgesítették, márpedig nem engedhette meg magának, hogy mérges legyen, vagy egyszerűen a sok ismételgetéstől lassanként igaznak hangzottak. Ezt sem engedhette meg magának.

Mrs_Curran_Lennart P>!

Az lenne a hobbid, hogy egy autokrata, galaktikus birodalommal szemben szervezel tömeges ellenállást?

382. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alex Kamal · Naomi Nagata
Fumax KU>!

Alattuk a Laconián éjszaka volt. A maga módján szépnek tűnt. Eltekintve a távoli tengerpartnál parázsló biolumineszcenciától, a szárazföld teljesen sötét maradt. Az egyetlen fényt felhők takarták el. Többé-kevésbé így nézhetett ki a Föld, mielőtt feltalálták a villanyvilágítást. Az első műhold, az első űrsikló előtt. A Mars előtt. A Ceres előtt. Az Öv előtt. Ez volt a galaktikus birodalom központja, mégis csupasznak mutatkozott, akár egy pusztaság. Az Auberon és a Bara Gaon több várossal büszkélkedhetett. A Föld komolyabb történelemmel. Minden hely álmokat dédelgetett arról, mivé szeretne válni.
Az álmok törékeny dolgok voltak. A titán és a kerámia tovább bírták.

Fumax KU>!

Koporsólakása a dokkok közelében helyezkedettel. A nagyobb modellek közé tartozott, egy méternél valamivel magasabb volt,hogy felülhessen benne. Az ósdi matrac visszaforgatott présülésgélből készült,a falak és a mennyezet rétegelt üvegből és fémhálóból, a beépített lámpák pediga felszín mögé kinyúló tér illúzióját keltették.

Fumax KU>!

Mindent köszönök – búcsúzott el a mindenségtől, mintha az egy kellemes összejövetel házigazdája lett volna, ahonnan lassanként szállingózni kezdtek a vendégek. A Förgeteg felé fordult. Újabb szikra lobbant. Újabb torpedósortűz száguldott ki a feketeségbe. Újabb veszély fenyegette a hajóját és az embereit.
– Jól van, te szemétláda. Táncolni akarsz? Akkor táncoljunk!

csilla123>!

– Ostobának érzem magam – jelentette ki. – Tényleg azt hittem, hogy tudományos küldetést telesítünk.
– Mert nem az?
Elvi hüvelykujjával a monitor felé bökött.
– Az ott nem tudomány. A “gyújtsuk fel, és meglátjuk, mi lesz” nem tudomány. Mintha dinamitot dobnánk a tóba, hogy kiderüljön, hány hal teteme jön fel a felszínre.
– Vagyis… természetfilozófia?
– Katonai baromság. Minden problémát úgy oldanak meg, hogy megpróbálják felrobbantani.

161. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Elvi Okoye · Fayez Okoye-Sarkis
2 hozzászólás
csilla123>!

Mindig azok a legveszélyesebbek, akikben megbízik az ember.

99. oldal

Kapcsolódó szócikkek: James (Jim) Holden
Razor SMP>!

– Bármikor fellázadhatunk – szólalt meg vidáman Fayez.
– Esélyünk se lenne – ellenkezett Travon. – Megcsináltam a navigációs elemzést. Még ha elfoglalnánk is a hajót, a Förgeteg atomokká zúzna minket, mielőtt kijutnánk valamelyik kapun.
Jézusmáriám, Travon – hüledezett Fayez. – Csak vicceltem.
– Ó – hökkent meg Travon. – Bocsánat.
– Emlékszem arra, amikor még csak tudós voltam – merengett Elvi. – Tetszett. Kellemes volt.

212-213. oldal, Huszonegyedik fejezet: Elvi

Kapcsolódó szócikkek: Elvi Okoye · Fayez Okoye-Sarkis
csilla123>!

A pacifizmus kizárólag akkor működik, ha az ellenségnek van lelkiismerete.

36. oldal

csilla123>!

– Szabályokat könnyű lefektetni – válaszolta Emma. – Könnyű tökéletes logikára és szigorra épülő rendszereket létrehozni. Csak annyit kell tenned, hogy kihagyod belőlük az irgalmat, igaz? Aztán amikor embereket raksz bele, és az embereket teljesen szétrágja, akkor persze az ő hibájuk lesz. Nem a szabályoké. Minden, amit teszünk, és bármennyit is ér, olyasmi, amit emberekkel együtt csinálunk. Gyarló, ostoba, hazug, szabályszegő emberekkel.

182. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emma Zomorodi

Hasonló könyvek címkék alapján

Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1.
John Scalzi: Az utolsó emperátor
John Scalzi: Szellemhadtest
George R. R. Martin: Kardok vihara
Pierce Brown: Arany háború
Orson Scott Card: Végjáték
Joe Haldeman: Örök háború
Kim Stanley Robinson: 2312
On Sai: Artúr
Bill McCay: Lázadás