Perszepolisz ​felemelkedése (A Térség 7.) 49 csillagozás

James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

EGY ​RÉGI ELLENSÉG VISSZATÉR

Az immár ezerháromszáz naprendszert magába foglaló emberi civilizáció új gyarmatbolygói a puszta fennmaradásért küzdenek. Minden új világ az összeomlás és a csoda között húzódó pengevékony határon táncol, a Rocinante nehézfegyverzetű naszád korosodó legénységének pedig minden idejét lefoglalja, hogy fenntartsa a törékeny békét.

A Föld és a Jupiter között húzódó hatalmas térségben a belső bolygók és az öv ideiglenes és bizonytalan szövetséget kötöttek, ám nem sikerült sem az előítéleteiket levetkőzni, sem a háború emlékétől megszabadulni. A Laconia nevű elveszett kolónián közben egy rejtőzködő ellenség új jövőt képzel el az emberiségnek, és rendelkezik is a megfelelő erővel a megvalósításához.

Amint az új és a régi technológiák hívei összecsapnak, az emberek közötti konfliktusok visszatérnek a háború és a leigázás jól bevált sémáihoz. De nem az emberi természet az egyetlen ellenség, a szabadjára engedett erők ugyancsak… (tovább)

Eredeti mű: James S. A. Corey: Persepolis Rising

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Fumax, Budapest, 2018
526 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634700319 · Fordította: Galamb Zoltán
>!
Fumax, Budapest, 2018
528 oldal · ISBN: 9789634700357 · Fordította: Galamb Zoltán

Most olvassa 13

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 44


Kiemelt értékelések

>!
Razor SMP
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

Nos, elérkeztünk A Térség utolsó etapjának kezdetéhez. A Babilon hamvai óta 30 év telt el, a Roci és öregedő legénysége pedig továbbra is az űrt szeli. Küzdelmes évek állnak az emberiség mögött, de viszonylagos béke honol…egészen addig, amíg a Laconiáról be nem toppan két hajó és jól megkavarják az állóvizet.
A kötet java aztán erre megy el, miként kezelik az új helyzetet a Medina Állomáson és a Naprendszerben, hogy próbálják megállítani a laconiaiakat, szóval akik új infókat várnak a protomolekulával kapcsolatban, azokat el kell, hogy keserítsem. Egyébként is némi felvezetés íze volt a kötetnek, a cselekmény jó ideig egy helyben topogott csak és kb. a közepe táján kezdett igazán felpörögni, hogy aztán kapjunk egy (remélhetőleg) eseménydús folytatásra utaló befejezést.
Ezt a kicsit toporgós kezdést leszámítva nem volt bajom a kötettel, jó volt újra a régi ismerős karakterekről olvasni, de azért bízok benne, hogy a Tiamat dühe már fellibbent majd valamit a titokzatos idegenekről is.

>!
Fumax, Budapest, 2018
526 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634700319 · Fordította: Galamb Zoltán
>!
B_Petra
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

Eltelt harminc év, és számítani lehetett rá, hogy ez bekövetkezik mégsem lehet kétévente naprendszer szintű katasztrófa helyzet, Holden életében. A kezdeti rengeteg előkészületet ellenére a végére mégis csak sikerült pörgősebbre megírni a befejezést, pedig egyetlen nézőpontkarakterrel sem szimpatizáltam.
A könyv a megszokott színvonalat hozta mind szöveg vagy stílus terén, itt semmi változás, viszont az eltelt évek fényében a karakterek sem változtak, sőt a társadalmi körkép sem nagyon, amit elvártam volna.
Az idegen misztériumról most sem tudtunkmeg semmi újat ami nagy negatívum számomra.
A storyt nem tudom spoiler mentesen körbeírni, de véleményem szerint tökéletesen abszurdul viselkedtek a lázadók, teljesen feleslegesen áldozták életüket egyesek, és még most is azt bánom, hogy Millert kiírták még az elején a sorozatból.
Olyan amilyen de legalább írják a sorozatot és látszik, hogy be is fogják fejezni, én pedig el fogom olvasni.

>!
Sai_home P
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

Folytatódik a sorozat, de végre jön egy váltás, egy 30 éves ugrás az időben, vénemberek már a főszereplők, ami elvileg új problémákat vet fel. Ez ugyan nem látszik, de a könyv azért élvezhető, nem tökéletes, de ez a sorozat soha nem is volt az.
A korábbi könyvekben se volt mindig könnyű eldönteni, hogy akkor a Roci legénysége éppen a jó oldalon harcol-e, na most elérkeztünk ahhoz a részhez, ahol egyértelműen a rosszak oldalán. A könyv többnyire arról szól, hogy hogyan puszítanak és gyilkolásznak (főleg ártatlanokat), és mindezt hogyan racionalizálják. Akciódús, pörgős, feszültséggel teli, ha az ember valahogy bele tudja képzelni magát egy terrorista szemszögébe.
Nagy hátránya a könyvnek, hogy ez a racionalizálás nem igazán sikerül, egyszerűen érthetetlen, miért történik mindez. Ezen kívül nagyon érződik, hogy ez nem egy önálló könyv, csak egy felvezetés valami nagyobb eseményhez, így talán érdemesebb lett volna a következővel egyszerre elolvasni.
Ennyit vártam, nem csalódtam :)

>!
Ananiila P
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

Vérzik a szívem, de nem tudok többet adni 3,5 csillagnál, sőt még jószívű is voltam ezzel.
Nagyon átvezető kötet jellege van ennek a résznek, ráadásul ez a 30 év ugrás sem vált be nálam.
Igazolni kellett egy új generáció felnövését, és az új politikai helyzet kialakulását, de ezzel megint háttérbe lett szorítva a kis csapatunk. Lehet, hogy őket inkább el kellene már engedni teljesen?
Maga az alaptörténet egyébként nem rossz, rendkívül érdekes, hogy egy új diktatúra miként próbálja megmagyarázni, hogy az ő elgondolásuk a jobb.
Tipikusan olyan történet volt, amit ha olvastam akkor előfordult, hogy untam, de ha meg félretettem, akkor izgatta a fantáziámat, hogy mi lesz még benne.
Várom a folytatást!

>!
Diosz P
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

Azt reméltem, ebben a részben végre többet tudunk meg a protomolekuáról, az idegenrkről, és nagyon reménykedtem abban hogy Miller visszatér, illetve valahol számítottam Philipe, vagy a lassú zónában eltűnt sereg felbukkanására, de sajnos egyik sem következett be. Duarte és kis kolóniája felbukkanása igencsak felborította a gyűrű, és az általa összekötött, emberek által lakott világok kialakult tarsadalmát, de sajnos nem tudtunk meg eleget Lakonia főkonzuljának fizikai átalakulásáról. A regény vége legalább annyira nyitva hagyta a sztorit, mint amennyire nyitva van az ezerháromszáz világot összekötő kapu.
Örülök hogy visszahozták Bobbie nézőpontját, de nem igazán tudtam hova tenni Amos kattanását. Dobos karakterét sem éreztem annyira karizmatikusnak, hogy ennyire nagy arányban kelljen szerepet kapnia. Az viszont meglepett hogy Avarsala még felbukkant néhány cifra káromkodás erejéig. A történet eseményeinek részletességét nem érzem kellően kiegyensúlyozottnak.
A befejezés tulajdonképpen nagyon felbosszantott, mert fogalmam sincs hogy mikor lehet olvasni a folytatást. Ez teljesen kizökkent ebből a világból, kicsit el is vette a kedvem.

>!
Dyta_Kostova
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

A Perszepolisz felemelkedése még nem az utolsó a Térség-könyvek sorában, mégis szomorúan kullog az eddigi kötetek után. Ennek fő oka nemcsak a karakterek kifulladása, hanem az az éles időbeli váltás is, ami arcul csapja az olvasót rögtön az első oldalakon.
Annyi minden történt az első hat kötet során, hogy megértem, ha a Rocinante legénysége pihenni óhajtana, mégis olyan érzés kerülgetett olvasás közben, hogy a Babilon hamvai és a Perszepolisz felemelkedése közötti időszakból kimaradt legalább két-három kötetnyi, önmagában is megálló történet.
Mondom ezt annak ellenére, hogy a könyvek egymásba folyatása sem teljesen következetes. Például a Perszepolisz felemelkedését akár nyugodtan el lehet kezdeni a sorban harmadik Abaddon kapuja után is, hiszen a közte kimaradó három kötetből csupán elvétve találhatóak utalások. Aki pedig tisztában van vele, hogy a Lassú Zónából nyíló 1300 kapu megnyílt az emberiség előtt, élénk olvasói fantáziával már elképzelheti, mennyi anyag van még benne ezáltal a Térség-univerzumban.

A tartalom tehát adott, csak a hősök fogytak ki a történetből. Immár távol áll tőlünk a Rocinante örök legénysége, ennek oka pedig a hetedik kötetre beiktatott időbeli ugrás. Ha feltételezzük, hogy James Holden és csapata a protomolekula megtalálása idején és az ebből kigyűrűző hat kötetnyi kaland során a húszas éveit taposta, a hetedik kötetre akkor is minimum az ötvenes évei derekán jár, ha nem épp a hatvanhoz közelít. A múló időre több utalás is történik, az ősz hajszálaktól kezdve Naomi nevetőráncain át Alex megjegyzéséig, miszerint ha aláírt volna még húsz évet a marsi flottában, már az is rég letelt volna. Bár a Térség világában az emberi átlag életkor jelentősen nagyobb, az egyes személyek élettartama pedig kifejezetten meghosszabbítható – gondoljunk csak Holden megemlített szüleire, akik 90 évesen is még a Földön laknak –, mégis kimerülőben vannak a megvénült karakterek.

>!
mariannkiss1980 P
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

Végül is nem rosszabb, mint az előző részek, de nem jobb. És ez már nem elég. Tényleg teljesen felvezető regény, csak ez már pilotnak is kevés lenne, nem hogy egy regény sorozat hetedik részének. Az első felét untam. A második fele már valamivel jobban lekötött, de nem rágtam tövig a körmöm izgalmamban. Még spoiler sem járt semmilyen érzelmi sokkal. Azért a befejező részeket elolvasom, talán.

>!
MBalazs78
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

Ahogy az 5-6. kötetből simán lehetett volna 1 könyvet írni, úgy most is az volt az érzésem, hogy a 8. kötet felvezetését olvastam. Mint mikor egy tévésorozat sokadik évadja tele van töltelék epizódokkal, végtelen lelkizéssel, műbalhékkal, amiket ha kihagytak volna, az sem befolyásolta volna érdemben a történetet. Sajnos nagyjából a 4. kötet tájékán kifogyott a lendület ebből a sorozatból (Miller magával vitte a szuflát?).
Nem ezzel a kötettel van baj önmagában. Hanem ha az 5-6. kötet kimaradt volna és ez jön egyből a Cibola után, akkor azt mondom, hogy egye fene, majd a következő ütős lesz. De így, hogy az előző két kötet megítélése is vegyes volt, ezzel most oda kellett volna b…ni. De nem. Helyette a spanyolok játéka jut eszembe a foci VB-ről: rekordszámú passzolás körbe-körbe, nulla gól :)
Jó volt újra találkozni a kedvenc legénységemmel, az egész sztorival együtt, ezért aki szerette az előző részeket, az olvassa el mindenképp! Ahogy én is el fogom olvasni a 14. kötetet is :) (nem, abban sem tudunk meg semmit majd a protomolekula alkotóiról.. :) ) Azért várom, hogy mi lesz a folytatás!

>!
CyberMacs
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

Az előző könyv óta eltelt 30 év. És ez jó! Hiszen jóformán sikerült mindent tönkretenni az előző kötetekben.
Új emberek, új szereplők, de még újfajta űrhajók és új szövetségek is vannak. Ez is jó!
Holden még mindig van. Hátööööö… Nem elég, hogy mindenbe őt rángatják be, de még arra sem volt lehetősége, hogy az elmúlt 30 évben visszavonuljon, családot alapítson, és boldogan éljen. Vagy valami… a szokásos… Most újra itt van. Pedig, mintha csak az író a rajongók kérésének (bár lehet, hogy ezzel csak én vagyok egyedül) végre eleget tesz, és Holdent nyugdíjba küldi, mégse lesz belőle Boldogan éltek, míg… Ez a míg olyan jó 5 percig tartott..
A helyszín ismét a Behemót, aliasz sok minden más nevű űrhajó-űrállomás, amit megint sikerül alaposan szétlőni. Szegény mormonokat egyre jobban sajánlom, amiért egy ilyen strapabíró és mindent túlélő űrhajót vesztettek el.
És persze megint megismertünk pár mindennapi emberi tulajdonságot. spoiler. És előkerül a mindentudó csodamolekula is (ez amúgy hány négyzetkilométer, hogy ennyi mindent tud?) És most, a többi történetekkel ellentétben a kellemes befejezés helyett igencsak érdekes folytatásra számíthatunk. (legalábbis remélem) spoiler

>!
atzilla P
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése

Ez is elérkezett, itt a 7. kötet a Térség sorozatból. Sajnos olyan érzésem van, mintha eredetileg 6 részre lett volna tervezve a sorozat és a kiadó még kötött 3 további kötetre szerződést és ez lenne ez első abban a sorban…

Na most, van egy 30 éves ugrás az időben előrefelé. Valahogy igazolni kellene a 6. és e kötet között a kapcsolatot – mintha a háttértörténet ehhez nem lenne elég monumentális – így főhőseink már lassan nyugdíjba vonulnak, míg régi ismerősök spoiler és nevük alapján (Okoye-Fayez és Santos-Baca) második generációs új szereplők tűnnek fel. Erőltetett, szerintem a sztori élvezhető lett volna enélkül is.

Marco Inaros előző kötetbeli birodalomépítési módszereire itt az opponensi vélemény Duarte főkonzultól, amelyet persze a Föld-Mars Koalíció és a Szövetség és az örök lázadó KBSZ lelkületűek nem fogadnak el. Tudom, mégiscsak a Föld az emberi élet bölcsője, de ez a megveszekedett „mi voltunk az elsők, ezért mindent mi irányítunk” földi mentalitás ekkora időbeni ugrás után furcsának hat. Főleg, hogy immár csak az 1300 rendszer egyike – akkor is, ha gazdaságilag jelentős. A James S. A. Corey: Cibola meghódítása kötetben sem értettem, de mostanra megmosolyogtató. Az első normális politikai fejlődés irányába ható próbálkozás a Bolygószövetségtől származik.

Singh százados alakja nagyon fura volt, mivel nem épp a megfelelő ember a feladatra és ezt nem hiszem el, hogy Duarte, aki ennyire mindent megtervezett, pont ezzel baltázza el a birodalom megépítésének megalapozását, hogy egy tejfölös szájút nevez ki vezetőnek, amikor az illető csak logisztikus.

Maga a kötet egyébként izgalmasra sikerült és fordulat is van benne bőven, öreg csapatunk „szétesik” és bármennyire is összemelegedtek az elmúlt 30 évben mégis van közöttük konfliktus. Összességében nem volt olyan rossz, a Tiamat's Wrath kötet felvezető kötetének megfelel.

Akit érdekel megosztom meglátásom a Förgeteg Mélye potyautasát tekintve spoiler

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Fumax KU

– Majd kellemes dolgokra gondolok – mondta erre Holden. – Pillangókra. Szivárványra.
– Mi a búbánat az a pillangó? – kérdezte Katria.

>!
Fumax KU

Valahol, amikor még biztonsági munkákat vállalt el, látott egy beszélgetést egy öreg, mosolygós imámmal, akinek a nevére már nem emlékezett. A férfi gondolatai közül egyvalami ragadt meg benne: Emberi lény vagyok. Bármi, ami emberi lényekkel megeshet, velem is megtörténhet. Az azóta eltelt években Dobos néha-néha ebben lelt vigaszt. Vagy figyelmeztetésként fogta fel. Az emberek szerelmesek lesznek, így én is beleszerethetek valakibe. Az emberek állást találnak, így talán én is találok valamit magamnak. És az emberek megbetegszenek. Balesetet szenvednek. És most, feltételezte, az embereket elszakítja a családjuktól a háború és a történelem. Ezért aztán velem is megeshet ez. Még miután győztek is, vajon azt jelentheti ez, hogy újra Saba mellett ébredhet? A győzelemnek és a vereségnek oly sok formája létezett.

>!
nyarappa

A B terv az, hogy mindenki elsőre mindent jól csinál, és nem lesz szükség B tervre. Érthető?

226. oldal

>!
Miner

Mintha egy nap nem mentem volna be az iskolába, és ezalatt mindenki más megtanult kínaiul. Semmit sem értek belőle. (…) Az öregkor adománya. Ha elég hosszú ideig élsz, láthatod, hogy minden, amiért gürcöltél, lényegtelenné válik.

Ötvenegyedik fejezet: Dobos (Fumax Kiadó, 2017)

>!
Sirius

Amikor nem találsz fedezéket, az egyetlen ésszerű megoldás az, ha a lehető leggyorsabban átvágsz a harcmezőn.

208. oldal

>!
Miner

A világ sokkal jobb hely lenne, ha mindig akadna egyetlen helyes válasz egy kosárnyi elcseszett helyett.

Negyvenkettedik fejezet: Dobos (Fumax Kiadó, 2017)

>!
atzilla P

Sokáig nem tűrjük az uralmat. Még a sajátunkat sem. Minden más csak vágyálom.

507. oldal, Ötvenegyedik fejezet: Dobos (Fumax 2018)

>!
atzilla P

És ha a történelemből valamit megtanulhattunk, az az, hogy az emberek hosszú nemzedékekig nem felejtenek. Egész társadalmak születtek és haltak meg az ellenérzéseik miatt, mert generációkkal korábbi eseményeket sérelmeztek.

496. oldal, Ötvenedik fejezet: Singh (Fumax 2018)

>!
atzilla P

Úgy élj, mintha már halott lennél!

195. oldal, Tizenkilencedik fejezet: Dobos (Fumax 2018)

>!
atzilla P

Ne szerezz magadnak olyan ellenségeket, akiktől nem tudsz megszabadulni!

206. oldal, Huszadik fejezet: Singh (Fumax 2018)


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: 11.22.63
Stephen King: A búra alatt
Vonda N. McIntyre: Az Enterprise elindul
Sally Malcolm: Stargate Atlantis – A felemelkedés
Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
John Scalzi: Szellemhadtest
Jack Campbell: Vakmerő
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba
Ann Leckie: Mellékes háború
Neal Stephenson: Seveneves – A hét Éva