Caliban's ​War (The Expanse 2.) 20 csillagozás

James S. A. Corey: Caliban's War James S. A. Corey: Caliban's War James S. A. Corey: Caliban's War

We are not alone.

The alien protomolecule is clear evidence of an intelligence beyond human reckoning. No one knows what exactly is being built on Venus, but whatever it is, it is vast, powerful, and terrifying.

When a creature of unknown origin and seemingly impossible physiology attacks soldiers on Ganymede, the fragile balance of power in the Solar System shatters. Now, the race is on to discover if the protomolecule has escaped Venus, or if someone is building an army of super-soldiers.

Jim Holden is the center of it all. In spite of everything, he’s still the best man for the job to find out what happened on Ganymede. Either way, the protomolecule is loose and Holden must find a way to stop it before war engulfs the entire system.

CALIBAN’S WAR is an action-packed space adventure following in the footsteps of the critically acclaimed Leviathan Wakes.

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Orbit, London, 2013
596 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781841499918
>!
Orbit, London, 2012
624 oldal · ISBN: 9780316202275
>!
Orbit, London, 2012
596 oldal · ISBN: 1841499900

2 további kiadás


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Noro >!
James S. A. Corey: Caliban's War

Az első könyvtől nem voltam épen eldobódva. Átlagos iparosmunka volt, kiszolgálandó az űrhajós klisék rajongóit. De azt el kell ismerni, hogy a TV-képernyőn meglepően jól mutat. Részben ennek – na meg annak is, hogy kiderült: Daniel Abraham egy baromi jó fantasy szerző – köszönhető, hogy a Holden-banda másfél év elteltével kapott tőlem egy második esélyt. És mi tagadás, ezúttal megütötték azt a szintet, amin már egészen jól szórakoztam.
Persze az írók még mindig a cselekmény buherálásában a legjobbak, de néhány jelenetben sikerült túllépniük mindazon, amit a Leviathan Wakes ellen felhoztam. A Ganymedes túlélőiről olvasva például átszivárgott valami az igazi tragédiából, a Vénusz helyzetén elgondolkozva izelítőt kaptunk a valódi kozmikus horror ízéből, ami többet mond egymillió ócska zombinál, és a naprendszer politikai realitásai is kirajzolódtak. Az új karakterek – főleg atomnagyi és az ő vonakodó testőre – pedig sokkal jobban sikerültek a régieknél. Ki tudja, egy-két év további gyakorlással ebből még valami egészen jó is születhet.

Anna_I>!
James S. A. Corey: Caliban's War

A Caliban's War nagyjából azt hozza, mint a The Expanse első kötete: izgalmas és pörgős űropera, sok politikai intrikákkal és társadalmi problémákkal. Akinek tetszett az első kötet, szerintem ez is fog. Habár a sztori számomra kicsit gyengébb volt, karakterek terén mindenképpen fejlődés tapasztalható a Leviathan Wakes-hez képest. Mélyül a megismert karakterek ábrázolása: örültem, hogy Holdennek több (és rosszabb) oldalát látjuk és főleg Amost, kisebb részben Naomit is jobban megismertük. Alex még mindig nagyon háttérben van. Végre több a női szereplő is; a 4 szemszög közül kettő ezúttal női – Bobbie és Avasarala mindketten izgalmas, hús-vér karaktereknek tűnnek. Úgy tűnik, az előző könyvben még jelen lévő kicsit szexista narratívát is sikerült lefaragni.

A több szemszögnek köszönhetően kitágul a világ: nemcsak a Rocinante és a Belt életét ismerjük meg, hanem a földi és marsi politikai/társadalmi helyzetet is. Ez jót is tesz a regénynek, hiszen összetettebbé válik nemcsak maga a világ, hanem a cselekmény és a szereplők is színesednek a többféle vélemény nyomán.

A protomolekula továbbra is sok izgalmat és kérdést tudott nyújtani. spoiler Azt kicsit sajnáltam, hogy a cselekmény alapja nagyon hasonló az első kötethez: valaki lánya eltűnt (aki megint egy ázsiai lány), a Roci legénysége segít megkeresni. Emellett a könyv sajnos kicsit túlírt. Annak ellenére, hogy végig fenn is tudta tartani az érdeklődésemet, egyes elemeknek túl sok oldalt szántak a szerzők.

AOD>!
James S. A. Corey: Caliban's War

Ha lehet, akkor ez a kötet még jobban tetszett, mint az első! Végig izgalmas, pörög a cselekmény. Egy kicsit beavathattak volna mondjuk, hogy mégis miként tudtak dolgozni a protomolekulával balesetek nélkül, és hogyan hozták létre és kontrollálták a „szörnyeket”? Meg arra nagyon kíváncsi lettem volna, hogy spoiler Az űrcsata is remekül illett a történetbe, nem vagyok egy military sci-fi kedvelő, ez a terjedelem pont tökéletes volt, nem untatóan részletgazdag, de kellően kidolgozott ahhoz, hogy beleélhessem magam. A Roci legénysége továbbra is nagyon szimpatikus, nem kétdimenziós karakterek. Pár dolgot megtudunk Amosról, így ő is jobban szerethető lesz. Holden sokat formálódik és megismerjük más oldaláról is és Naomival (aki maga is erős személyiség) való kapcsolata szerencsére nem a tipikus szerelmi szál, igazán hihető szituációk, problémák és megoldások vannak felvonultatva. Az új szereplők is nagyon jól be vannak illesztve (a film alapján már lehetett tudni hogy jönnek, és vártam hogy megismerhessem a könyvbeli személyiségüket). Avarasala nekem picit sokszor használ csúnya szavakat és tenyérbemászóan lekezelő az emberekkel.. Bobbie szépen beillik a legénység soraiba, remélem még találkozunk vele a későbbiekben. Prax annyira nem volt szimpatikus valamiért, de erről nem ő tehet. Leginkább csak sodródott az eseményekkel és próbált a felszínen maradni a hullámok között. A gyermekmentő akció mondjuk kicsit túl meseszerű volt, és elég gyorsan lezavarták (vagy csak én olvastam túl gyorsan?) de legalább fellélegezhettünk mielőtt az írópáros újra a sűrűjébe lökött volna az utolsó pár bekezdésben. Alig várom hogy a következő részt olvashassam!

Hanna IP>!
James S. A. Corey: Caliban's War

Úgy pörgött a cselekmény, hogy hipp-hopp, a féltégla végére értem. És végre kaptam erős női szereplőket az Abraham-Franck párostól. Na de hogy lehet ekkora cliffhangerrel befejezni egy könyvet?! Mikor jön már a 3. kötet???

A_Nagy_Levin P>!
James S. A. Corey: Caliban's War

Ez már érdekesebb volt, mint az első rész.
Talán az arányokat találták el jobban a szerzők, talán szórakoztatóbb volt a karakterek közötti kémia, talán a történetvezetés volt szelídebb, mindenesetre a végeredmény szórakoztatóbb volt. Avasarvala így is sok volt néha, Prax pedig értelmetlen, de ezzel együtt tudtam élni.
Hitelesebb volt a történet is, a kevesebb csavartól nem lengett ki a bullshit-o-meterem, noha a deus ex machina szépségei itt is megvannak (Razorback, Larsson, Prax és Holden találkozása, ez utóbbi különösen erős). Illetve egyik alkalommal spoiler mintha az űrhajó leállása után azonnal megszűnt volna a gravitáció, holott ahhoz fékezni is kellene előbb (és emlékeim szerint a szöveg jelzi, hogy csak a gyorsításnak van vége).
Egyébként elvagyok a sorozattal. Kicsit több időt emészt fel az olvasása, mint gondoltam: talán rozsdás az angol szövegemésztésem, vagy a könyvek hosszabbak, mint elsőre hittem. Vagy egyszerűen csak türelmetlen vagyok. Értem, miért lehet sikeres: megnyomja az összes gombot, amitől szórakoztatóvá válik. Ettől még Holden túlságosan is képregényízű (ti. szuperhősös önigazoló módon), és hiába tér ki erre maga a szöveg is, számomra elfogadható megoldást nem tud adni a főhős viselkedésére. Akkor már inkább Amos és Alex, akik egyszerű mellékszereplők, de mégis hitelesebbek.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Noro >!

“Cap,” Amos said with a grin. “Anything that kills me has already killed everyone else. I was born to be the last man standing.”

Chapter Twenty-six

szangi >!

„How the fuck do you keep your hair like that? I look like a hedgehog's been humping my skull.”

445. oldal

Noro >!

“I’ll keep it a sideshow,” Avasarala said. “No one starts a war unless I say they can.”

Chapter Five

AOD>!

Only so far, it was like a bunch of lizards watching the World Cup. Politely put, they weren't sure what they were looking at.

AOD>!

But one thing was for sure: All that running and exercising the Martian Marines did at one full gravity was bullshit. There was no way Mars could ever beat Earth on the ground. You could drop every Martian soldier, fully armed, into just one Earth city and the citizens would overwhelm them using rocks and sticks.

AOD>!

He'd read accounts of extravehicular euphoria, but the experience was unlike anything he'd imagined. He was the eye of God, drinking in the light of infinite stars, and he was a speck of dust on a speck of dust, clipped by his mag boots to the body of a ship unthinkably more powerful than himself, and unimportant before the face of the abyss. His suit's speakers crackled with background radiation from the birth of the universe, and eerie voices whispered in the static.

AOD>!

„I 'm not asking you to sleep with him.”
„Good, because I don't use sex as a weapon,” Bobbie said. „ I use weapons as weapons.”

AOD>!

„Which means we all live or we all die, right here on this ship,” Naomi said with a sigh.
„As usual.”

szangi >!

“Find out how he got those ships,” she said. “Do it before you go to sleep. I want a full accounting. Where the replacement ships came from, who ordered them, how they were justified. Everything.”
“Would you also like a pony, ma’am?”

246. oldal

szangi >!

She’d stopped looking tired a while ago and had moved on to whatever tired turns into when it became a lifestyle.

334. oldal


A sorozat következő kötete

The Expanse sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Keith R. A. DeCandido: Alien: Isolation (angol)
Neal Shusterman: Unwind
Justin Cronin: The City of Mirrors
Tom Sweterlitsch: The Gone World
Stephen King: Wizard and Glass
Tom Dowd: Burning Bright
Michael Crichton: The Lost World
Dmitry Glukhovsky: Metro 2034 (angol)
Tamsyn Muir: Gideon the Ninth
Mira Grant: Into the Drowning Deep