Ebben a könyvben a Természet zenekara harsog. Sarki viharok fehér kísértetei vágtatnak, s velük versenyt rohanó farkashadak futása alatt dobban a föld. Vadállatok horkannak a csillagos éjszakák hideg csöndjébe, vér csordul a hóra, minden különösebb tragédia nélkül, mert Észak kegyetlen törvénye így parancsolja. A történet főszereplője Fürge Villám, egy dán dognak, valamint egy sarkköri szürke farkasnak a kései leszármazottja. Fenevad, falkavezér ez az állat, ám a benne levő cseppnyi kutyavér nem engedi, hogy életét csupán vadállatként élje le, atavisztikus ösztönök vezérlik vissza az emberhez. Vándorlása során kerül kapcsolatba fehér fókavadászokkal, eszkimókkal, indiánokkal, telepesekkel, a messzi Észak emberi populációjával.
Fürge Villám 28 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1926
Enciklopédia 1
Kedvencelte 3
Most olvassa 1
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 5

Kiemelt értékelések


Aki szereti Jack London kutyás történeteit, annak ez a kötet is valószínűleg tetszeni fog. A legjobban a Fehér Agyarhoz hasonlít, hiszen ott is egy farkas/kutya végső döntéséről szól. Ami jobban tetszett Londonnál, hogy jobb magyarázatot kapunk Fehér Agyar vágyódására, illetve a vége is sokkal reálisabban elfogadható, mint ebben a kötetben spoiler. Nagyon tetszettek a medvés részek, főként pedig a farkasfalkát csapdába csalós, szűk hasadékos jelenet. Aranybogár ragaszkodása pont ehhez a családhoz szerintem abszolút nem volt regális, tök mindegy, hogy volt ott egy nő, vagy gyerek (ismeretlen), ha annak férje spoiler. A leírások szépek, a különböző elemek (szél, sötétség, hideg, stb.) megszemélyesítésekor (ráadásul nagybetűvel) mindig Fekete István jutott eszembe.


Jack London fehér Agyarának gyengébb változása, ám szerintem a szerző biztos olvasta Jack London remekművét. Aki szereti ezt a kietlen világot – mint én – annak jó olvasmány, bár sajnos néhol elég nehezen hihető. Számomra például egy kutya, aki egész könnyen odaszokik egy emberhez, aki előtte megölési céllal leszúrta egy tőrrel, szinte hihetetlen. De a farkas vándorlásai, harcai kitűnőek, főleg a jegesmacis részek tetszettek. Minden farkas és kutyabarát kedves olvasmánya lehet!


Kicsit soknak találtam a leíró részt, de így is jó könyv volt. Voltak részek ahol unalmas és voltak részek, ahol izgalmas fordulatot vett a regény. Azt sajnálom, hogy személyes kedvencem ( Mistik ) nem tartott végig Fürge Villámmal, és egészen az utolsó lapokig vártam visszatérését.


Végre befejeztem. Lehet a túl sok fantasy, de ez akkor is unalmas volt. Vagyis kicsit olyan volt, mintha megállt volna az idő, sőt, idő nem is létezett. Nem ebbe a rohanó világba való könyv, noha elég rövidecske… Szeretem egyébként a farkasokat, meg úgy un bloc az állatokat is, de ez most nem nagyon..


Gyönyörű, a természet és állatok harmóniáját szerető történet. Én az 1988-as kiadást olvastam, és sajnos a fél csillagot a kiadó hanyagsága miatt voltam kénytelen levonni. A címlapon ábrázolt farkas nem lehet Fürge Villám, hiszen az végig hangsúlyozva van hogy ő NEM fehér. Sajnos elég gyakoriak az elírások is, néha úgy összesűrüsödve, hogy szinte zavarták az olvasást.


2010-ben a főnökeimtől a könyvtári segítségemért ajándékba ! :) Ez a kalandregény is kicsit hasonlít A vadon szavára illetve a Fehér Agyarra ! :) Ettől függetlenül CSODÁS regény ! Kedvencem ez a regény ! :)
Népszerű idézetek




Volt valami a levegőben, ami halálosabb volt a legalatomosabb méregnél is. A hőmérő valójában nem jelezte a veszélyt, mert az ötven-hatvan foknyi hidegbe még nem kell az embernek belehalnia. De a hőmérők nem ismerik a sarki hideg tulajdonságát. A levegő száraz, mint a por és olyan csöndes, hogy kockázatos dolog volna egy ujjat megnedvesíteni és kitenni a szabadba, mert azonnal megfagyna. Ez az a csend, mely minden emberi lényt óvatosságra int. A hang kilométerekről is oly hirtelen érkezik meg, mintha pár méterről jönne. Egy karibu léptét, vagy egy ember köhintését egy kilométerről is hallani lehet. A látóhatár, mintha egy suttogással telt székesegyházzá változna.
87. oldal




A földgömb csúcsától a Sarki-tenger felé lejtő hatalmas sarki pusztaság bozótos tundráira minden hét-kilenc esztendőben rátör az úgynevezett Noot-Aku-tao, a Nagy Éhínség. Tudják ezt jól úgy az eszkimók, mint a messzi dél indiánjai, babonáik és minden istenük, ördögök jóvoltából. Hét esztendőben egyszer, a nyulakat – ember és állat életének fenntartóját – söpri a dögvész és öli őket milliószámra.




A levegő tele volt a sarki éjszaka különös és titokzatos suttogásaival. A hosszú hónapok napsugártalan homályát követő szürkület gyorsan ereszkedett alá az észak-amerikai szárazföld sarkkör fölötti részének átfagyott világára. A talap felszínén alig egy arasznyi hó feküdt. Kemény porhó, minden részecskéje olyan, mint a cukor szemcséje és alatta a talaj másfél méterre átfagyott. Hatvan fok volt zérus alatt.
Hasonló könyvek címkék alapján
- W. Bruce Cameron: Egy kutya négy élete 95% ·
Összehasonlítás - Gaby Roney: Rollen ·
Összehasonlítás - Mariszajev: Az utolsó farkas 88% ·
Összehasonlítás - Sz. Mikus Edit: Gazdisimogató ·
Összehasonlítás - Jack London: A beszélő kutya 85% ·
Összehasonlítás - Paul Auster: Timbuktu 84% ·
Összehasonlítás - James Herriot: A repülő állatorvos 95% ·
Összehasonlítás - John Grogan: Marley & Mi 94% ·
Összehasonlítás - Homoki-Nagy István: Hegyen-völgyön 97% ·
Összehasonlítás - Garth Stein: Enzo 94% ·
Összehasonlítás