A ​macska, aki zent tanított 96% 36 csillagozás

Talán ez a legteljesebb zen tanítás a három könyv közül és bár a macska szimbólum nem annyira eredeti, mint a panda vagy a sárkány, de biztos vagyok benne hogy ez a kötet is óriási siker lesz. Macskával együtt mi is körbejárjuk, körülírjuk a zen tanítások alapkérdéseit, aki járatos a témában, annak sok újdonságot nem tartogat a könyv. Épp elég, hogy gyönyörűek a rajzok, kedvesen szívhez szólóak az üzenetek, igazi kincsként őrzöm majd ezt a történetet is. Tanmese az életről. Köszönöm XXI. Század kiadó.
Az akadály gyakran maga az ösvény.

Az év egyik legjobban várt megjelenése volt számomra ez a kötet. Nagy Pandával és Kicsi Sárkánnyal már kétszer is levett a lábamról, szóval nem volt kérdés, hogy Macskát is ismerni szeretném.

Norbury buddhista tanokat felhasználó kötetei számomra igazi léleksimogató alkotások. A szövegezés ugyan rövid és tömör, mégis rengeteg bölcsességet hordoznak. Ráadásképp a szerző saját illusztrációval egészíti ki írásait, melyekkel sajátos atmoszférát teremt.

Egyszerre bölcs és kedves, ad erőt és mutat irányt. Minden egyes sorral csak megerősít abban, hogy sokkal többször kéne forgatnom a könyveit, és ha csak 10 könyvem lenne, az övéi helyből köztük lennének!

Bővebben itt írtam róla:
https://booktasticboglinc.blogspot.com/2023/11/james-no…

„Nem egy bonyolult kötet ez, de az biztos, hogy balzsam a léleknek. Norbury történeteivel szerintem nem lőhet mellé az ember, ha valami kedves, de tanító célzatú olvasmányra vágyik. Szép illusztrációk, okos gondolatok és elgondolkodtató párbeszédek jellemzik ezt a rövid kis könyvet, amit kivétel nélkül mindenkinek csak ajánlani tudok. :)”

Bővebben:
https://fannislibrary.blogspot.com/2023/11/james-norbur…

Nehezen találom a szavakat és nem azért mert nem lennének, hanem azért mert annyi mindent tudnék mondani ezzel a könyvvel kapcsolatban. James Norbury könyvein keresztül annyi mindent tanít nekem. Ha a Nagy Panda és Kicsi Sárkány hatalmas kedvencem, de ez a könyv még azt is felülmúlta, mert olyan érzelmeket váltott ki belőlem, amit kevés könyv tud. A történet elolvasása után egyszerűen csak írni tudtam és most amikor ezeket a sorokat írom is könnyes a szemem. Ezt adja ez a könyv, és ha nem szereted a cicákat bármilyen állatot be tudsz helyettesíteni helyére hatalmas érzelmi hullámvasút lesz ez az utazás.

Amikor a Zen – az egyszerű élet művészete c. könyvet olvasgattam sok-sok bölcsességgel egyetértettem, még többnél kérdéseim lettek volna és bizony volt olyan, amit nehezen fogadtam be. Na, nem a bonyolultsága miatt, hanem mert úgy éreztem, hogy ebben a világban nehéz, vagy éppenséggel lehetetlen alkalmazni. Erre megjelenik ez a cicás zen … és sokkal könnyebbé teszi a bölcsességek megértését, befogadását, sőt talán még alkalmazását is. Ugyanis apró kis jelenet könnyítik mindezt. A cicus útra kel bizonyos cél érdekében, útja során találkozik ilyen-olyan állattal, hol ő tanít valamit nekik, hol ő tanul tőlük fontos dolgokat. Mindez szívmelengetően, aranyosan tálalva. Régi kedvencem is feltűnik – Kicsi Sárkány <3. A végén Macska közel a célhoz kissé eltéveszti az irányt, de Kiscica megtanítja neki, hogy mi az igazán fontos. Hjaj, annyira cuki az egész :D :D :D

Imádtam minden sorát! :)

Megint egy könnyed stílusú, ám elgondolkodtató kiadvány a szerzőtől, melyben ezúttal egy macska mellé szegődhetünk útitársul, aki remek tanácsokat ad a vándorlása alatt megismert állatoknak, ám saját magával már más a helyzet, de végül aztán megérti, hogy az út volt az igazán fontos, nem pedig a kitűzött cél (fa).
Neki is rá kellett jönnie, hogy másoknak egyszerűbb tanácsot adni és segíteni, mint saját magának, de aztán a kiscica felnyitja a szemét és végül levonja útjának tanulságát.

A kiadvány és az illusztrációk újfent remekek (a színeseket itt is külön kiemelném), az utószóban pedig még extra információkat is kapunk a rajzokkal kapcsolatban.

Külön örültem Nagy Panda és Kicsi Sárkány felbukkanásának a macska emlékeiben, jó ötlet volt felidézni őket és a tanításaikat, történeteiket egyaránt.

Norbury előző köteteihez hasonlóan ezt is átjárja a nyugodtság, aminek köszönhetően sikerült kikapcsolódnom, megnyugodnom, elveszni a történetben és az illusztrációkban, szóval ezt is csak ajánlani tudom.

A macska, aki zent tanított meghatározó olvasmányként tud működni. Meghatározó olvasmányként és élményként. Ehhez az élményhez pedig a tanításokon kívül a képi világ is mindenképpen hozzájárul, kéz a kézben jár a Macska utazásával. Különösen szerettem, hogy a megjelenítés változatos: a színes képeket olykor skiccek váltják, majd akvarellhatású festmények. A szerző és illusztrátor tökéletesen komponálta meg a művet, az érzelmek megjelenítését, a szín- és eszközvilágot. A Macskával tett hosszú barangolások végén érdemes a szerzői utószót is elolvasni, ami további adalékul szolgál az olvasottak és a kötet összeállítását illetően. Akad azért néhány olyan elem, amit picit sajnálok: egyrészt, hogy a buddhista zen tanítások jelképrendszerét nem ismerem. Pedig gyanítom, hogy ezek további többletjelentéssel ruháznák fel a történeteket. A másik pedig, hogy a kiadványhoz nem tartozik egy melléklet. Az az igazság ugyanis, hogy a kötet csaknem akármelyik oldalát el tudnám képzelni a falamon vagy a naplóm mottójaként egy kártyán. A macska, aki zent tanított ugyanis a maga szelíd egyszerűségében és békéjében ragadja meg a hétköznapokat, világít rá a túlgondolásainkra. S annak ellenére, hogy hétköznapi dolgokat vonultat fel, nem sztereotipizál, nem bántóan fedd, hanem vezet. Kiemelt helyen szerepel az idei olvasmánylistámon, boldogsággal tölt el, hogy rábukkantam James Norbury világára.

Bővebben:
https://szembetuno.hu/merengesek-az-eletrol-a-macskaval…

“Ha csak egy dolgot kellene megőrizned magadban ebből a könyvből, akkor arra kérnélek, hogy sose felejtsd el: a jó dolgok gyakran látszólag rossz dolgokból születnek.”

Nagyon boldog voltam, mikor megláttam, hogy meg fog jelenni ez a könyv; a szerző előző 2 könyve után nem volt kérdés, hogy amint lehet, ezt is elolvasom.

Ugyanazt a vázat kapjuk, illusztrációkkal tarkított kedves kis történeteket, amelyek nem hosszúak, mégis elképesztően tartalmasak.
Ezúttal több állattal is találkozunk a Macska, a bölcs tanító spirituális utazása során, ki-ki a maga gondjával küzdve éppen. Ezek a gondok végül megoldásra találnak, melyek külön-külön is sokat segíthetnek, de az egész egybe van szőve, hogy kerek történetet kapjunk – a Macska történetét, ki szintén levonja a saját maga tanulságát. Annyira megható a vége! ♥️

Szívemig hatoltak a szavak, az egy-egy tanítás, melyek olyan egyszerűnek tűnnek, mégis újra és újra elfelejtjük őket. Rengeteg emlékeztetőt kaptam, melyeket viszek magammal, igyekszem elmém jól látható polcára tenni őket.
Összességében segített átlendülni – ismét – a megrekedtség érzésén.

Aki olvasott már a zenről, biztos ismerősek lesznek számára a történetek, de ebben a feldolgozásban megéri újra elolvasni őket, páratlan élmény. ✨

SZÍVBŐL AJÁNLOM kicsiknek, nagyoknak, egyedüli vagy közös olvasásra. Bárhol és bármikor.

“Könnyebb úgy tanulni, ha belátod, hogy az élet folyton tanítani próbál neked valamit.”

Hálás köszönet a kiadónak és Petrának! @21_Század_Kiadó

Hangulatképek: link

James Norbury ezúttal egy bölcs macska tapasztalásai és hosszú útja révén ismerteti meg a keleti világ tanait. A Nagy Panda és Kicsi Sárkányról elhíresült szerző korábbi hősei ebben a kötetben is megjelennek érintőlegesen, de a főszerep ezúttal egy tanulni vágyó macskáé.

Adott tehát egy macska, akit egész életében a kíváncsiság hajtott, úgy gondolja rengeteget tanult, és mégis annyi kérdése lenne még. Vágyik egyfajta csendre és békességre. Tudomására jut, hogy egy öreg erdő mélyén lapul egy fenyő, mely békességgel és tudással jutalmazza a nála megpihenőket. Így kezdődik tehát a kaland.

A cica az útja során számos más állattal találkozik, akik megosztják problémájukat főhősünkkel. A macska minden esetben tud egy történetet, ami által más nézőpontból szemlélhetik az állatok a helyzetüket, ezáltal segít rajtuk. Végül találkozik egy kölyök cicával, aki nem vár segítséget, mindössze egy barátot vagy útitársat szeretné. Ez lesz az, ami végül feladja a leckét a főszereplő macskának.

Szerettem, hogy a korábbiakban megszokott sok kép, kevés szöveg elvét alkalmazza a szerző. Lehet, hogy leegyszerűsítve vezet be minket a buddhista bölcseletbe, de akkor is kedves és szívmelengető. Olyan könyv, amit 20 perc alatt kiolvas az ember, de ez nem is baj, hiszen van, hogy csak ennyire van szükségünk.