A ​megtévesztés leple 31 csillagozás

James Luceno: A megtévesztés leple

A ​bürokrácia bénító hálójába keveredett, kapzsiságtól és korrupciótól fertőzött Galaktikus Köztársaságot a széthullás réme fenyegeti. A külső rendszerekben, ahol a zsarnoki módszereket alkalmazó Kereskedelmi Szövetség uralja a kereskedelmi útvonalakat, egyre nagyobb a feszültség. A bajok tünetei immár a Magban is felbukkannak, amikor a Nebula Front nevű szervezet merényletet kísérel meg Valorum főkancellár ellen. Qui-gon Jinn és Adi Gallia Jedi mesterek ugyan megmentik a főkancellárt, de a Coruscanton élők nyugalmának egyszer s mindenkorra vége szakad.
Valorum a problémák megoldása érdekében csúcstalálkozóra hívja az érintett feleket. Valószínűnek tűnik, hogy az elégedetlenek a találkozó megzavarására készülnek, ezért a Jedik és a hatóságok nagy erőkkel vonulnak fel, hogy gondoskodjanak a biztonságról.
A résztvevők közül csupán hárman tudnak a valódi veszélyről, a Kereskedelmi Szövetség azon három tagja, akik szövetséget kötöttek egy titokzatos ismeretlennel. Amíg a… (tovább)

Eredeti mű: James Luceno: Cloak of Deception

Eredeti megjelenés éve: 2001

>!
Szukits, Budapest, 2014
342 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634973126 · Fordította: Szente Mihály

Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Obi-Wan Kenobi · Yoda · Qui-Gon Jinn · Padmé Amidala · Mace Windu · Palpatine · Ki-Adi-Mundi · Oppo Rancicis


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Razor SMP
James Luceno: A megtévesztés leple

Luceno úr Star Wars regényei nem szoktak csalódást okozni és ez – időrendileg az elsőként írt Star Wars regényére – ezúttal is igaznak bizonyult.
A történet röviddel a Baljós árnyak előtt veszi fel a fonalat, így túl nagy háborúzásokra itt nem kell még számítani, „csupán” a Kereskedelmi Szövetség és egy ellenük ténykedő szervezet egyre inkább eldurvuló összecsapásaira. A sztori elég jól hozta az 1. rész hangulatát: a több, kisebb, de látványos összecsapás mellett jelentős szerepet játszott a politika is, szerencsére nem unalmas formában. Egyetlen negatívumként talán a regény viszonylag lassúnak érződő indulását rónám fel. Cohl kapitányék ugyan akcióztak, de valahogy mégis lassan indult be a történet. Ezt leszámítva nem egy rossz regény, akik szeretik a messzi-messzi Galaxis lassabb, nyugisabb regényeit, azok itt sem fognak csalódni.

>!
Szukits, Budapest, 2014
342 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634973126 · Fordította: Szente Mihály
>!
Hippoforaccus 
James Luceno: A megtévesztés leple

Két részre tudnám osztani ezt a könyvet is. Az egyik a Jedi szál ahol pörögnek az események, Ahol minden izgalmas, vagy ha nem is, legalább érdekes. És ott a politikai szál, ami kell ugyan a történethez, de számomra hosszú és száraz, csak párbeszédekből áll, zsibbad tőle az agyam. Mint írtam kell a történetbe, de nekem elég lenne nagy vonalakban leírva.
Kiemelném, hogy a karakterleírások nagyon jók, bár aki látta a Baljós Árnyakat annak a nagy részük felesleges. Ki ne látná maga előtt Yodát, vagy Mace Windu-t? Ugye? Nem kell róluk neged oldalas leírás.
Összesítve egy átlagosnál jobb könyv, jó kiegészítés a baljós árnyak elé.

1 hozzászólás
>!
Eszchan
James Luceno: A megtévesztés leple

Nekem ez egy nagyon szenvedős könyv volt. Már amikor bejelentették, tudtam, hogy nem érdekel, de győzködtem magam, hogy benne lesz Obi-Wan, majd ő javít a dolgokon. De nem javított. :( Engem annyira nem érdekelnek ezek a politikai machinálások, hogy azt nem tudom szavakba önteni. És ráadásul olyan szereplőkről volt szó, egy olyan időszakban, amit túlságosan jól ismerünk, és a Baljós árnyak ismeretében azt is tudjuk, hogy mindenki életben fog maradni, különben nem lehetnének benne a filmben. Semmi tétje nincs a dolognak.

>!
Ikarosz
James Luceno: A megtévesztés leple

Kifejezetten tetszett! A Köztársaság hanyatlása és a klónháború a kedvenc SW témám, ahogy a sötét oldal szépen összehozza a dolgokat. Qui-gon Jinn pedig az egyik kedvenc karakterem, szóval adott volt minden.Kötelező.

1 hozzászólás
>!
PAVideoStudio
James Luceno: A megtévesztés leple

Izgalmas, fordulatos, remek történet.
Véleményem és bemutató az alábbi videóban: http://youtu.be/OcQWxZxTSDQ

Véleményem további Star Wars könyvekről: http://goo.gl/XBEwd

3 hozzászólás
>!
Andru
James Luceno: A megtévesztés leple

Ellentétben a többséggel, én nem a Baljós árnyak előzményét látom benne, aminek semmi tétje, mert ismerjük a végét. Én ugyanis nem. Számomra a film annyira felejthető volt (egyébként is fél szemmel néztem valószínűleg), hogy nekem tartalmazott információt és izgalmat a könyv. Az egyetlen kiindulópont Palpatin szenátor neve: ő a sith-oldal. Ennyi ragadt meg a filmből. És a borítón felismertem Qui-gon-t :D

Én általában nem unom a leírásokat és a politikai machinációkat, talán ezért nem volt uncsi az eleje. Néhol lehetett volna színesebb, kvázi mozgalmasabb a leírás, de nekem megfelelt így is. Mivel még nem vagyok otthon ebben a világban, több információt is elviseltem volna bolygócsoportokról, kereskedelmi útvonalakról és érdekekről, miegyebekről, de nyilván azok előbb-utóbb a szemem elé kerülnek majd. Nem vagyok türelmetlen dehogynem!

Amikor a tényleges akciók zajlottak, ott még nekem is kissé vértelenre sikeredett a leírás, pedig elvagyok érzékletesen szemléltetett kibuggyanó belsőségek nélkül is. De valahogy nem is hatott igazán akciónak. Nem baj, legalább egy magamfajta fotel-szökevénynek sem takarta el a szemét olvasás közben :)

Érdekes volt olvasni, spoiler hogy hogyan is húzott csőbe a szenátor tulajdonképpen mindenkit. Úgy, hogy ráadásul mindenki meg volt győződve, hogy ő a hamvas barika. Gratulálok :) Nem volt egyébként ellenszenves, még a szövetséges Gunray-t sem nyíratta ki, pedig megtehette volna. Amit pedig csinált, azt bárki megtehette volna, ha veszi a fáradtságot és a bátorságot.
A Jedik már megint kiborítottak. Hol eltúlozták, hol lekicsinyellték a veszélyt. Mintha bizonytalanok lennénk, nem? Vagy tán mégsem? Néha egyetértettek Qui-gon megérzéseivel, néha nem. Néha az volt a fontos, amit a kancellár szeretne, néha nem. Néha tudta Yoda, hogy valami veszély van, néha nem. Időnként a Köztársaságért, időnként az Erővel, néha csak úgy nem, mert nem. Arrrgggghhhh. Úgyhogy kezdek egyértelműen átállni a sötét oldalra, mert ezt a tétovázást nem bírom.

Bizonyára eszeveszett SW-fanok találnak kivetnivalót ebben a könyvben, ami nem is baj engem azonban jól elszórakoztatott.

>!
Ebe_Endocott
James Luceno: A megtévesztés leple

Jó kis könyv volt, szimpatikus Lucenoban, hogy nem csak piacra akar dobni egy sztorit, hanem átszőni és mélyíteni az univerzumon, feltárni az összefüggéseket és mindent az utolsó szálig elmagyarázni, összefoglalni, érthetővé tenni. Nagyon tetszettek az utalások is, persze minden szentnek maga felé hajlik a keze, úgyhogy Zahnhoz hasonlóan ő is előszeretettel ír saját maga által (más művekben) kreált helyszínekről, eseményekről és szereplőkről. Kicsit az az érzésem van, mintha a nagy EU-n belül lennének ilyen író-specifikus mini-univerzumok, de egyáltalán nem zavaró vagy önző módon, utalás volt bőven másokra is, de azért megmosolyogtató volt.
Ami kissé negatívum, az nem is feltétlen a sok politikai okfejtés és játszma mennyisége, hanem hogy számomra kissé porhintés jellege volt. A rengeteg -ebből ez következik, és ezért ez történne, ami azokból ilyen reakciót váltana ki, ami ilyen hatással lenne a külső régióra- érvelés nekem sokszor egyáltalán nem volt ilyen egyértelmű, nem mintha meg lehetne cáfolni vagy vitatni, hisz ez egy kitalált világ. Ha ő mondja, hogy az következne, akkor biztos úgy van, így kell olvasni, és nem tényleg megérteni és magadévá tenni az ok-okozatokat, ezt kicsit meg kellett szoknom.
A fél Jedi Tanács bevetése kicsit indokolatlan (bár korántsem annyira, mint amikor mind a 12 tag! személyesen odautazik megnézni a Naboo bolygó gunganjainak ugráló ünnepségét), de azért jó volt akció közben látni őket, és sokukról árnyaltabb képet kapni (Yaddle például kifejezetten unszimpatikus).
Összességében a történetszál és az akciók nagyon jók, a könyv hangulata is tetszett.

>!
Ultron_6
James Luceno: A megtévesztés leple

Rendkívül érdekes, fordulatos, eseménydús felvezetés a Baljós Árnyakhoz.
Luceno hozta a szokásos formáját, mindegyik szálat részletesen kidolgozta, ahogy a fő- és mellékesebb karakterek jellemét is. Valamint a tőle megszokott intrika is jelen van természetesen.
A Sötét Nagyúr ugyan fényévekkel jobb Luceno-regény, de ez is erősen ajánlott, még azoknak is, akik a filmeken kívül eseményeket még nem ismerik annyira. Akár első SW könyvnek is jó.

>!
Sabine
James Luceno: A megtévesztés leple

A Star Wars világa csodálatos! Többek között azért, mert szemet gyönyörködtető változatosságra képes. Izgulhatunk a szívünknek mindig kedves klasszikus hősfigurákért, randalírozhatunk a csempészek és fejvadászok sötét világában, alászállhatunk a háború poklába, vagy akár kiismerhetetlen szenátorok sorsfordító politikai csatározásairól is leránthatjuk a leplet.
Mára pedig azt hiszem, el lehet mondani, hogy a klónháborúk mellett a Köztársaság ellen kitervelt mesteri cselszövés is hasonlóan ikonikus része lett a sagának, mint a Birodalom elleni lázadás. A Baljós Árnyak előzményeként a könyv pedig azt kívánja bebizonyítani, hogy igenis le lehet egy adóügyi konfliktusból vezetni azt a monumentális harcot, amin gyerekkorunkban felnőttünk. Emiatt viszont a nagy része a Köztársaságot, annak politikai viszonyait, szétfeszítő erőit, baljós csatározásait és gyengeségeit mutatja be- ilyen mennyiségben azelőtt még nem találkoztam politikai jellegű történettel a Star Wars berkein belül. És bármely hihetetlen, mégis, ez színtiszta Star Wars, méghozzá egy remek darab, a saját műfaján belül.
A megtévesztés leplében annyi a megtévesztés, hogy meg se tudnám számolni mennyi van. Egészen a könyv végéig lehet újabb és újabb fordulatokra számítani, mire meg elérünk odáig, egy olyan kép áll össze a fejünkben, amitől eldobhatjuk az agyunkat. Valóságos káosz ez a szereplők számára is, olyan veszélyes játékba keverednek, amiről nem tudhatják, ki is irányítja azt.
Ha valaki elég nagy Star Wars kocka és kellően nyitott a lassú cselekményű, de rendkívül érdekes könyvekre, bátran tudom ajánlani, mert az első oldaltól az utolsóig szeretni fogja. Az író hihetetlen részletességgel mutatja be a galaxist, minden fontos nézőpontba betekinthetünk, és ott lenni azokban a bizonyos fejekben a rajongóknak hatalmas élmény tud lenni. Ha már pedig szereplők…
Aki a legzseniálisabb, az Palpatine. Mesteri a fickó, ahogy szövi a szálakat, és ismerve a végkifejletet, hátborzongató átélni kezdeti, ám precíz lépéseit. Aztán ott van Valorum főkancellár, akiben a politikai ambíció, túlélni vágyás, az arisztokratikus hidegség és a jóra vágyó emberi oldal izgalmas elegyet képeznek. Ha pedig ezek ketten összekerülnek, lebilincselő olvasni a párbeszédeiket. Hihetetlen, hogy még a végső eredmény tudatában is teljesen le tudtak kötni az események, még ha az izgalomfaktor néhol eléggé hullámzó is tudott lenni. A végére az addig párhuzamos szálak viszont szépen egybefonódtak, olyan feszültséget teremtve, hogy ki nem lehetett volna robbantani a kezemből a könyvet.
És akkor mégis miért a csillaglevonás? A Jedik miatt. Ahogy hallottam, ki mindenki benne lesz, nagyon izgatott lettem, hogy olvashatok olyanokról, mint pl. Yadddle és Qui-gon meg Obi-wan, ami egy csábító csapatnak hangzott, ám mindenki csak olyan savanyúan volt ábrázolva-, sőt, néha voltak kifejezetten bunkó megszólalásaik. Egyedül Qui-gon és Obi-wan duója tudott néha vicces lenni, mikor szívták egymás vérét, de ennél azért mélyebb kapcsolatot gondoltam kettejük közé. Így némi hiányérzettel, de így is több mint elégedetten csukhattam be a könyvet. Az utolsó mondatok meg, huh… az egész élmény betetőződése volt!


Népszerű idézetek

>!
Hippoforaccus

Van valami határozott célod, vagy csupán reméled, hogy beleütközöl valamibe, ami méltó a figyelmedre?

134. oldal

10 hozzászólás
>!
PAVideoStudio

– A Sithek Yoda mester születése előtt léteztek, ugye?
– Yoda születése előtt semmi sem létezett, padavan – felelte Qui-gon, és csak nehezen állta meg, hogy ne kezdjen mosolyogni.

229. oldal, 23. fejezet – A megtévesztés leple (Szukits, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Obi-Wan Kenobi · Qui-Gon Jinn · Sith · Yoda
>!
Saille P

– A padavanod idegesnek tűnik, Qui-gon mester – jegyezte meg az asztalnál ülő Yoda. – Az aknamező miatt, vagy más ügyek nyomasztják?
– Igy akkor néz ki, amikor nyugtalan – felelte elmosolyodva Qui-gon. – Ha tényleg ideges lenne, láthatnánk és hallhatnánk, amint a gőz fütyülve távozik a fejéből a fülén keresztül.

177. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyugtalanság · Obi-Wan Kenobi · Qui-Gon Jinn · Yoda
>!
PAVideoStudio

– Az embernek szükség esetén kiigazításokat kell eszközölnie – magyarázta továbbra is derűs hangulatban Palpatine. – Dacára a leggondosabb tervezésnek, nem lehet mindent előre látni. – Bólogatott néhányat, és már-már révedezve folytatta: – A világ, amelyben élünk, örökkön-örökké változik, szenátor úr. Az egyik pillanatban még fényben állunk, a következőben már sötétség vesz körül minket, és magunknak kell megtalálnunk az utunkat. Ha az eseményeket valóban meg lehetne jósolni, ha valaki rendelkezne egy ilyen csodálatos képességgel, akkor módjában állna irányítani a jövőt. De addig csak botladozunk, és vakon tapogatózva keressük az igazságot.
Gracus horkant egyet, és valamelyest megenyhülve megszólalt:
– Talán meg kéne fontolnia, hogy jelöltesse magát egy magas hivatalra, szenátor.
– Én megelégszem azzal – felelte elmosolyodva Palpatine –, hogy a színfalak mögött eljátszom a magam szerény szerepét.
– Erős a gyanúm – dörmögte Gracus, mialatt Palpatine lépett néhányat előre –, hogy ez előbb-utóbb megváltozik.

253. oldal, 26. fejezet – A megtévesztés leple (Szukits, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Palpatine
>!
PAVideoStudio

– Így igaz, főkancellár úr – helyeselt Palpatine. – A rendőröknek és a Jediknek sokkal fontosabb ügyekkel kell foglalkozniuk. A kereskedelmi útvonalak biztonságossá tétele nem az ő feladatuk.
– Legalább néhány állandó megmarad – mormolta tűnődve Valorum. – Gondoljon bele, mi lenne velünk a Jedik nélkül!
– El tudom képzelni… – felelte bólogatva Palpatine.
Valorum közelebb ment Palpatine-hoz, mindkét kezét rátette a vállára, és kijelentette:
– Maga igazi jó barát, szenátor úr!
Palpatine viszonozta a gesztust, és szerényen mosolyogva válaszolt:
– Az én érdekem a Köztársaság érdeke, főkancellár úr.

66. oldal, 6. fejezet – A megtévesztés leple(Szukits, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Palpatine
1 hozzászólás
>!
sirszalhasogato P

– Simán elnézném őket aszteroidáknak – mormolta a másodpilóta.
Obi-van a férfi felé hajolt, és halkan odaszólt neki:
– A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.
Qui-gon rosszalló pillantást vetett a tanítványára, és megjegyezte:
– Ez a bölcs mondás jusson majd eszedbe, amikor odalent leszünk a felszínen!

175. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Obi-Wan Kenobi · Qui-Gon Jinn
>!
Ebe_Endocott

– Nem kérdezi meg, hogy mind megvan-e? – kérdezte Cindar.
– Akkor hadd tisztázzak valamit – válaszolta immár higgadtan Cohl. – Minden egyes hiányzó kreditért kivágok magukból egy-egy kiló húst.

119. oldal 12. fejezet

2 hozzászólás
>!
PAVideoStudio

Obi-van ismét hallgatott néhány másodpercig, majd megkérdezte:
– Veszedelmes dolog túl sokat gondolni a sötét oldalra?
– Én mindig a világosságon tartom a tekintetemet, padavan. De hogy választ adjak a kérdésedre: a gondolat és a tett között nagyon nagy a különbség.
– De hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a gondolataink nem árnyalják a tetteinket? Az ösvény, amelyen járunk, néha annyira keskeny…
Qui-gon robotpilótára kapcsolta a Hawk-Batet, szembefordult a tanítványával, és megkérdezte:
– Elmondjam, hogy Yoda hogyan magyarázta ezt nekem, amikor fiatalabb voltam, mint te most?
– Igen, mester.
Qui-gon kinézett az elülső ablakon, és a tekintetét a láthatárra szegezve belekezdett:
– A távoli Generisen volt egy rendkívül sötét, sűrű, szinte áthatolhatatlan sallaperdő. A környék lakóinak nemzedékeken át hosszú utat kellett megtenniük, hogy az erdőt megkerülve elérjék a másik oldalán levő csodálatos, mély vizű tavat. De aztán egy Sith-nagyúr elhatározta, hogy ösvényt vág a fák közé abban a reményben, hogy létrehoz egy rövid utat. Csupán néhányan járták be mindkét ösvényt, és maradtak életben, hogy beszámoljanak a tapasztalataikról. De abban egyetértettek, hogy mialatt a sötét erdőt átszelő út rövidebb, valójában nem vezet el a tóhoz. Ezzel szemben az erdőt megkerülő ösvény, jóllehet hosszú és fáradságos, nem csupán elvezet a partra, de önmagában véve is egy úti cél. – Qui-gon elhallgatott, aztán anélkül, hogy a tanítványára nézett volna, megkérdezte: – Az Asmerun bemerészkedték a sötét erdőbe, vagy megmaradtál a fényben úgy, hogy az Erő az útitársad és szövetségesed volt?
– Nem gondoltam semmiféle célra, csak arra, hogy kövessem az Erő útmutatását.
– Akkor megkaptad a választ – jelentette ki Qui-gon.

228-229. oldal, 23. fejezet – A megtévesztés leple (Szukits, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: az Erő · az Erő sötét oldala · Obi-Wan Kenobi · Qui-Gon Jinn · Sith · Yoda
>!
PAVideoStudio

Yoda a fejét csóválva átvágott a termen, és közölte a társaival:
– Nem kerülhetünk konfliktusba a Nebula Fronttal. Sokak nevében emelnek szót. Rossz fényt vetne ránk.
– Egyetértek – mondta Rencisis –, nem engedhetjük meg magunknak, hogy odaállunk valamelyik fél mellé.
– De hát meg kell tennünk! – fakadt ki Qui-gon. – Én nem vagyok a neimoidik szövetsége, de a Nebula Front nem sokáig fogja a Kereskedelmi Szövetség teherhajóira korlátozni a támadásait. Ártatlan teremtmények fognak veszélybe kerülni!
Rövid csend telepedett a teremre, amelyet ezúttal Yoda tört meg.
– Qui-gon igazi Jedi – morogta, és kissé rosszalló hanghordozással hozzátette: – Mindig a maga útját járja.

74. oldal, 7. fejezet – A megtévesztés leple (Szukits, 2014)

>!
Saille P

Qui-gon rendíthetetlen elszántsággal tört előre. Jószerével alig volt tudatában a pengéje búgásának vagy a sugárnyalábok zűrzavaros záporának. Minden idegsejtjével a csatára hangolódva külön-külön érzékelte az ellenségei valamennyi mozdulatát, míközben jobbra vagy balra perdült, vagy arra, amerre éppen kellett. Nem tért ki semmilyen irányba, csak arra összpontosított, ami előtte volt, és a múlt úgy simult ki mögötte, mint egy lelassuló hajó mögött a nyomdokvíz. Csakis a feladatára összpontosított, egy pillanatra sem állt le figyelni, és nem töprengett azon, hogy mit csinálhatott volna másképp.

201. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fénykard · Qui-Gon Jinn

Hasonló könyvek címkék alapján

John Scalzi: Zoë története
Pierce Brown: Hajnalcsillag
Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Frank Herbert: A Dűne
Dan Simmons: Hyperion
Isaac Asimov: Második Alapítvány
Matthew Stover: A Sith-ek bosszúja
Joe Schreiber: Maul – Vesztegzár
James S. A. Corey: Kalibán háborúja
John Jackson Miller: Kenobi