A ​viking világ atlasza 2 csillagozás

James Graham-Campbell (szerk.): A viking világ atlasza

A Viking világ atlasza bemutatja Skandináviát a viking kor előtt, majd ismerteti a vikingek társadalmát, hadviselését, hajózását, kereskedelmét, kézművességét, műveltségét, vallását, művészetét és mindennapi életét. A legújabb régészeti feltárások és történelmi kutatások tudományos eredményei alapján megjeleníti a viking harcosokat, ábrázolja életmódjukat, szokásaikat, részletesen elmondja izgalmas történetüket, vakmerő tetteiket, amelyekkel meglepték és rettegésben tartották az egész korabeli Európát.A kötet 250 illusztrációt és 31 színes térképet tartalmaz.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Képes atlasz Helikon

>!
Helikon / Magyar Könyvklub, Budapest, 1997
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632084810 · Fordította: Boross Anna, Hajnal Piroska, Király Zsuzsa

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bolondkandúr>!
James Graham-Campbell (szerk.): A viking világ atlasza

A vikingekről leginkább barbár és vérszomjas harcosok jutnak eszünkbe, pedig a skandináv népek korai történetében ennél sokkal több van. Ebben az impozáns kötetben minden megtalálható, amit tudni lehet erről a korszakról. Az északiak a rablásnál is jobban művelték a kereskedést, ennek révén bejárták az akkor ismert világot, és adtak-vettek mindent, amire volt kereslet. Művészként is fantasztikusakat alkottak, elég csak a gyönyörű hajókra gondolnunk (érdekesség, hogy a legkeresettebb kézműves termék a fésű volt). A könyv részletesen bemutat minden olyan helyet, ahol a vikingek mint kalandozók vagy mint kereskedők megfordultak, itt különösen örültem annak, hogy a keleti terjeszkedés is kellő súllyal szerepelt. A térképekből, régészeti leletekből és rekonstrukciós rajzokból álló képanyag is pazar. Nem könnyű olvasmány, rengeteg tényt és hatalmas tudást ad át az olvasónak, de a vikingek és a korai középkor iránt érdeklődőknek alapmű.


Népszerű idézetek

Bolondkandúr>!

A történész számára a viking korszak, a hagyományos korszakolás szerint, 793-tól a 11. századig tart: 793-ból származik az első írott dokumentum arról, hogy norvég hajók támadást intéztek az Anglia északkeleti partjainál fekvő sziget, Lindisfarne védtelen kolostora ellen, a 11. századra pedig valamennyi skandináv ország felvette a kereszténységet.

38. oldal

Bolondkandúr>!

Ma valamennyiüket vikingeknek nevezzük. A név eredetét homály fedi. Korabeli források szinte alig említik, ahol felbukkan, ott azokra az emberekre utal, akik elmentek „vikingelni”, azaz elhagyták otthonaikat és hazájukat, és a megszokott gazdálkodás helyett a kalózkodó életformát választották.

39. oldal

Bolondkandúr>!

A bizánciak korán fölismerték, hogy a vikingek jó harcosok, és a 10. század végére a császár személyi testőrsége már csupa skandináv zsoldosból állt, akiket ezüsttel és privilégiumokkal vásároltak meg. (…) A „varjág gárda”, ahogy őket hívták, hírhedt volt iszákosságáról és rettegett harci szekercéikről; a híres vikingek pályáján elismert lépcsőfoknak számított a testőrség tagjává válni.

196. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Denise Dersin: Vikingek: Északi kalózok
Michael Crichton: Ködsárkányok
Vikingfiak I-II.
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm
Frans G. Bengtsson: Vikingek
Trollok alkonya
Arthur Cotterell: Képes mitológiai enciklopédia
Snorri Kristjansson: A vér szava
Robert Low: A bálnák útja
Margit Sandemo: Remény nélkül