Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A halál városa (Doctor Who 2.) 50 csillagozás
A Doktor Párizsba viszi nyaralni Romanát: abba a városba, amelynek egy jó borhoz hasonlóan egyedülálló bukéja van, különösen, ha az ember megfelelő évet választ a látogatáshoz. Ők azonban 1979-ben, egy kannásbor-évben lépnek ki a TARDIS-ból, és másnaposság helyett az idő szövetének hasadásai miatt fájhat a fejük.
Az Idő Lordok hamar belekeverednek az idegenek arcátlan machinációjába, amely magába foglalja a Mona Lisa ellopását, a rettegett Jagaroth faj feltámasztását, valamint az összes földi létforma megjelenését (és valószínűleg eltűnését).
Egy Duggan nevű angol magánnyomozó segítségével, aki elsősorban a pofozkodáshoz ért, a Doktornak és Romanának az emberiség megmentése érdekében keresztül kell húznia a behízelgő modorú, rejtélyes Scarlioni gróf – mind a tizenkét példányának – aljas terveit.
Nem kis feladat, de hát a Doktor nyaralásai többnyire így alakulnak.
James Goss regénye Douglas Adams 1979-es, álnéven írt Ki vagy, Doki?-epizódjai alapján… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2015
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gabo SFF könyvek GABO
Enciklopédia 12
Szereplők népszerűség szerint
The Doctor · Count Carlos Scarlioni / Scaroth · Romana
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 6
Most olvassa 2
Várólistára tette 42
Kívánságlistára tette 41
Kiemelt értékelések
Ez volt az első Ki vagy Doki, amit elolvashattam. Örültem neki. Szépen visszaadta a speciális hangulatot.
„Pusztán a sors iróniája, hogy nagyjából azzal egy időben érkezett meg a könyv, hogy pár volt ulánbátori kolitársammal megbeszéltünk egy párizsi összeröffenést, így a francia főváros sima díszlet helyett valamivel komolyabb figyelmet kapott olvasás közben. Aztán abban csak reménykedni lehet, hogy mi nem fogunk majd embernek álcázott földönkívüliekkel, őrült tudósokkal, “előbb üt és aztán sem kérdez” mentalitást valló brit nyomozókkal, időlordokkal és egyéb kellemetlen alakokkal összefutni. Persze a (negyedik) doktor és Romana is vakációzni indultak, pezsgő az Eiffel-torony tetején, croissant egy hangulatos, belvárosi kávézóban, vörösbor, Louvre, Montmartre, Champs-Élysées meg ilyenek, aztán valahogy mégis belekeveredtek a meglehetősen barátságtalan jagaroth faj föltámasztása és a Mona Lisa ellopása körüli bonyodalmakba…
[…] Sokat töprengtem most is azon, hogy a Doctor Who világában járatlanoknak érdemes-e ezzel a regénnyel kezdeni az ismerkedést. Nagyon mellélőni valószínűleg nem lehet vele, már ha valaki egyébként fogékony az abszurdba hajló, angol humorral fűszerezett történetekre, és legalább annyit tud, hogy a sorozat főszereplője egy magát Doktornak nevező időlord, aki egy angol rendőrségi telefonfülke külsejét viselő időgéppel utazik és valami rejtélyes okból megmagyarázhatatlanul vonzódik a huszadik századi Föld iránt. De akármilyen szórakoztató is legyen James Goss és Adams koprodukciója, igazán jó szívvel csak első DW-regénynek tudom ajánlani, első élménynek a Blink a tökéletes és – a sorozat alkotóinak jelenlegi tevékenységét elnézve – valószínűleg felülmúlhatatlan. […]”
–
Bővebben: http://kultnaplo.blogspot.com/2016/01/james-goss-halal-…
Kifogástalan szórakozás, remek karakterek, jó stílus, abszolút Adams-esnek érződik (a Doktor néha egész Rejtős), megint meghozta a kedvem, hogy nézzem, de nem fogom csakazértse:)
Doctor Who rajongó vagyok és szeretem a sorozatot (könyvben is). Vannak igen jól sikerült részek, mint pl. a Shada, és vannak gyengébbek, mint pl. ez is.
Maga a történet tipikus DW-s, de valahogy, valami hiányzik belőle. Nincs meg a szikra, amitől tényleg jó lehetett volna.
Precízen fel van építve és az utalások is a megfelelő helyen vannak, de valahogy mégsem ütött annyira, amennyire reméltem.
Arra pont jó volt, hogy kihozzon az olvasási válságból, de arra már nem, hogy 5 csillagot adjak rá.
Itt jegyezném meg, hogy a szöveggondozás az továbbra is nagyon jó, és a fordítás is jól sikerült. A nyomdai minőség pedig továbbra is hagy némi kívánnivalót. A könnyen elmaszatolódó betűk következtében többszöri olvasás esetén az egész egy paca lesz. Persze, ha eljutunk ahhoz, hogy többször elolvashassuk a könyvet, ugyanis már első olvasás alatt széthullik az egész. Elenged a ragasztás és kihullanak a lapok. Azok akik rendszeresen újraolvasnak könyveket, inkább az e-könyv mellett döntsenek.
Nagyon szeretem a Doktor történeteit filmen és könyvben is, és ez a kötet sem okozott csalódást. Ráadásul most különösen jól esett elmerülni ebben a világban így, hogy az új évadra még várhatok, plusz imádom a szórakoztató észrevételeket, magyarázatokat, amikben ez a könyv is bővelkedett. A sztori végig pörgött és izgalmas volt, az egyetlen dolog, ami feleslegesnek tűnt, az a frissen meggazdagodott Harrison városnéző körútja volt, az ő szála ki is maradhatott volna.
„A halál városa többé-kevésbé Párizsban, 1979-ben játszódik. A kissé zavaros kezdés után, amelyben néhány oldal alatt legalább kilenc rövidebb-hosszabb cselekményszál indul meg, a (negyedik) Doktorra és Romanára fókuszálunk, akik nyaralni mennek, ám ez nem lenne egy Doctor Who-történet, ha alig húsz oldalon belül nem fordulna rosszra minden. Valaki ugyanis el akarja lopni a Louvre legféltettebb és legjobban őrzött kincsét, a Mona Lisát. Ez a valaki pedig nem más, mint a titokzatos Scarlioni gróf, aki eredetileg Scaroth néven fut, és a jagaroth faj utolsó képviselője. Legfőbb célja pedig, hogy megmentse népét a teljes pusztulástól. Ja, és azt se felejtsük, hogy Föld születése környékén felrobban és szétszóródik az időben, ami több millió évet ad neki arra, hogy eltervezze a mentőexpedíciót, és felnevelje az emberiséget addig a pontig, amikor már technológiailag lehetségessé válik egy időgép megépítése. […]
Aki elgondolkodtató, bölcselkedős irodalomra vágyik, annak valószínűleg nem fog tetszeni ez a könyv. A halál városában ugyanis nincsen igazán mély, filozofikus szintre emelt mondanivaló – ez sokkal inkább egy kalandos, őrült történet, amin nem kell sokat agyalni. Ha valaki még sosem látott régi Doctor Who-t, az is bátran nekikezdhet.”
Bővebben az SFmagon: http://sfmag.hu/2015/12/22/james-goss-douglas-adams-a-h…
Hiába vagyok elvetemült Doktor rajongó, és még DA-t is kedvelem (oké, tudom, a forgatókönyvet írta, nem a regényt), ez valahogy most fárasztóra sikerült. Nem maga a történet, az jó volt, bár kiszámítható. Sok volt a céltalan szöveg, és volt két „kis színes”, ámde teljesen irreleváns szál. Valahogy a Doktor sem hasított olyan meggyőzően, mint szokott.
Azért voltak jó részek, vicces szövegek, Romana velős gondolatai a Földről a művészetről, Párizsról.
(Végül érdekelt volna, hogy most mi van az inassal?)
Egy igazán jó Doktoros történet. Az eleje kicsit kusza, könnyen el lehet benne tévedni, hogy ki kicsoda, de pont ez a lényege. Ahogy gördül a történet, úgy állnak a helyükre a szálak, és úgy kezd el széthasadni az arcbőrünk a vigyorgástól. Aki szereti a Ki vagy Doki sorozatot, annak ajánlom, aki nem annak is, hátha ettől kedvet kap hozzá.
Népszerű idézetek
A Gutenberg-biblia volt a könyvkiadás első bestsellere. Az 1450-es évekig a Bibliát komoly munkával, kézzel másolták unott, átfagyott szerzetesek. Gutenberg mindent megváltoztatott. Ő nyomtatta. Ez volt a legizgalmasabb, ami a Bibliával történt azóta, hogy lett egy második kötete.
44. oldal
[…] rátalált Ada Lovelace néhány levelére. Sokan tudják, hogy Byron lánya találta fel az első programozási nyelvet. Sokan azonban nem veszik ezt számításba, és lekicsinylően csak az erőlködéseit díjazzák. Miközben kortársai fűzőben próbáltak táncolni, vagy regényt írtak arról, hogy fűzőben próbálnak táncolni, Ada feltalálta a programozást, természetesen fűzőben.
21. oldal, 1. fejezet - Minden út Párizsba vezet
– Romana a művészettörténet-könyv végére úgy látta, a korabeli művészek szándékosan idegesítőek. Semmi értelme nem lett volna megkérni őket, hogy fessenek virágokat, napnyugtát és bölényeket. A művészet ehelyett gondolkodásra késztette az embereket, ami nem tette őket boldoggá. Romana eddig úgy tapasztalta, az emberi lények akkor a legboldogabbak, amikor nem gondolkoznak. Az emberek rövid életük során olyan ritkán boldogok, hogy kifejezetten gonoszság olyan szabadidős programot kitalálni, amely szándékosan letargiába taszítja őket.
91. oldal
A sorozat következő kötete
Doctor Who sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- David Mitchell: Felhőatlasz 86% ·
Összehasonlítás - Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége 85% ·
Összehasonlítás - George Orwell: 1984 92% ·
Összehasonlítás - Stephen King: 11/22/63 92% ·
Összehasonlítás - Stephen King: 11.22.63 92% ·
Összehasonlítás - Jasper Fforde: Egy regény rabjai 92% ·
Összehasonlítás - John Marrs: The One – A tökéletes pár 90% ·
Összehasonlítás - Matt Haig: Én és az emberek 89% ·
Összehasonlítás - Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával 88% ·
Összehasonlítás - Claire North: Harry August csodálatos élete 88% ·
Összehasonlítás