Megszentelt ​árulás 21 csillagozás

James Forrester: Megszentelt árulás

London, ​1563. Angliában nyugtalanság uralkodik, katolikus összeesküvések szerveződnek a fiatal Erzsébet királynő ellen szerte az országban. Egy késő éjjelen William Harley Clarenceux-t váratlanul meglátogatja régi barátja és katolikus hittársa, Henry Machyn, aki ráveszi a vonakodó heroldot, hogy rejtse el a hosszú éveken át írt krónikáját. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a könyv valami sötét titkot rejt, amely veszélyt hozhat rá, de ennek mértékét felbecsülni sem képes, amíg szembe nem találja magát Francis Walsinghammel és könyörtelen megbízottjával, Richard Crackenthorpe-pal, akik bármit megtennének annak érdekében, hogy megszerezzék a krónikát.

Clarenceux-nak az élete függ attól, hogy kiderítse, milyen titkot rejt a krónika, és kik alkotják az ennek őrzésére alapított titkos társaságot. Az egyre veszélyesebbé váló nyomozása során egyetlen társa Machyn felesége, Rebecca, akivel állandó életveszély közepette próbálják kibogozni a rejtély szálait, miközben Walsingham… (tovább)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2013
448 oldal · ISBN: 9786155272141 · Fordította: H. Kovács Mária

Enciklopédia 5


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
cippo IP
James Forrester: Megszentelt árulás

Kérem szépen, erre a nagyon baráti három és fél pontra énnekem statisztikai igazolásom is van, alfátul az omegáig ez a történet úgy nézett ki, hogy 2013. május 9., 20:59 → 2013. július 20., 21:18, ami azt jelenti, hogy a korai eperszezontól a meggyszezonon át egészen a kajsziig tartott.
Ami azt jelenti, hogy a rettenetes izgalmak és a számtalan kaland közepette volt képem, pontosabban lelkierőm feldolgozni és befőzni 18 üveg mentás és mentátlan szamóca-, valamint 13 üveg meggylekvárt, és reménybeli várományosa vagyok a továbbiakban a könyv szempontjából már jelentéktelen mennyiségű kajszinak, ami – lefordítom – azt jelenti, hogy a Megszentelt árulás egy letehetően és felejthetően fordulatos kalandregény.

6 hozzászólás
>!
Roszka 
James Forrester: Megszentelt árulás

Érdekes történet, egy nem létező összeesküvésről, szadista vallatási módszerekről, hidegvérű gyilkosokról, és egy nemes lelkű emberről.
Erzsébet korában játszódik és persze a vallás-váltás áll a háttérben.
Mély nyomott nem hagyott bennem.

>!
ppayter
James Forrester: Megszentelt árulás

James Forrester első kötete, a Megszentelt árulás, izgalmas krimi és kiváló korrajz is egyben. A 16. századi – éppen Shakespeare előtti – Anglia, melyet a történész szerző talán mindenki másnál jobban ismer, nagyszerű környezet egy ilyen történethez, Forrester elbeszélői képességének köszönhetően pedig pillanatok alatt bele tudja magát élni az olvasó.

Eleinte zavaró volt Clarenceux címernagy és a többiek 21. századi ésszel logikátlannak tűnő hozzáállása – ellenfeleik hatalomszerzésre és -megszilárdításra irányuló motivációja sokkal érthetőbb az életveszély vallásos meggyőződés miatti vállalásánál –, aztán persze elég hamar egyértelművé vált, hogy ez egyáltalán nem hiba, hanem a korhű karakteralkotás része és valójában tökéletesen illik a képbe. Mivel a történet stílusa viszont abszolút kortárs, az összhatás kiváló, a helyszínek, csavarok és feszültségadagolás a helyén van, pontosan olyan, amilyennek egy történelmi kriminek lennie kell, és még bizonyos sablonokat is elkerül, ami kifejezetten kellemes meglepetés. Sok szereplő valóban is létezett ember, esetleg minimális változtatásokkal, a helyszínek nagy része is valós, mint ahogy Machyn krónikája is (mely például itt olvasható: http://quod.lib.umich.edu/m/machyn/), ez szintén sokat dob a történeten. Krimikedvelőknek és a tizenhatodik századi Anglia iránt érdeklődőknek is szívesen ajánlom, alapos és jól összerakott, izgalmas regény.


Bővebben: http://kultnaplo.blogspot.hu/2013/04/james-forrester-me…

7 hozzászólás
>!
Bogas P
James Forrester: Megszentelt árulás

A történetet untam (sok-sok poroszkálás, kevés izgalom; a krónika rejtélyére sok ez a négyszáz oldal), Clarenceux-tól a falra másztam, a fordítás rettenetes, és a két szerkesztő se erőltette meg nagyon magát. Nagyon értékelem, hogy a szerző történész, így történelmileg hiteles az ábrázolás, de egyébként sajnos ez az úgynevezett történelmi thriller (ó, miért, ó, miért thriller, ez eleve kalandregény lenne inkább) csak annyira izgalmas, mint egy darab papírzsebkendő.

>!
Cardamon
James Forrester: Megszentelt árulás

Forrester Clarenceux trilógiájának első kötetéről lehet azt mondani, hogy izgalmas, érdekes vagy éppen kalandos. De csak addig, amíg a kezdeti lendület tart.
Azt már az elején le kell szögeznem, hogy az író le sem tagadhatná, hogy szereti a Tudor korszakot persze, hiszen mégiscsak történész , mert egészen egyszerűen élvezettel ír róla. Ezt mi sem bizonyíthatja jobban, hogy a korabeli London olyan hitelességgel van lefestve, hogy szinte tapintható, érzékelhető a közeg még az egyszeri olvasónak is. Én nem nagyon szoktam történelmi krimiket olvasni, de az a stílus, amit Forrester használ, nagyon tetszetős. Nem is ezzel van a probléma.

Számomra a gondok ott kezdődtek, amikor elindultak/ menekültek a krónikával. Egy darabig sikerült elhitetnie velem, hogy lebilincselő kalandoknak leszek a részese, mindenféle rejtélyes kirakóssal és titkos társasággal karöltve, de aztán mégsem jött a katarzis. Valahol magamra hagyott.
A történet számomra ott kezdte az érdektelenség határát súrolni, amikor a szereplők napokig kutyagoltak az uticéljuk felé, majd napokig vissza, hogy megint másfelé induljanak, és onnan megint vissza. Ez teljesen felesleges és unalmas volt, meg persze logikátlan. A kirakós sem volt túl komplikált, tehát ott se várjunk világmegváltó dolgokat.

A szereplők is meglehetősen felületesre sikeredtek. A főszereplők közötti romantikus szál erőltetett, semmi szükség nem lett volna rá. Az pedig, hogy Walsingham hogyan akadt mindig a nyomukra vagy éppen előzte meg őket, rejtély… Ha annyira okos volt, hogy mindenre egymaga jött rá, minek neki az a nyavalyás krónika?

Mindent összevetve a királyi család és Boleyn Anna története tényleg érdekes, maga a regény korrajznak kitűnő. Forrester alapos, de nem szájbarágós. Nem adja a történelemprofesszort, csak szórakoztat. Fél csillaggal többet adok rá, mint amennyit szívem szerint érdemelne, de ezt vegye megelőlegezett bizalomnak a következő kötetre nézve.

>!
zsofi017
James Forrester: Megszentelt árulás

Volt olyan jó, mint a Trónok harca…(amivel még most szenvedek) :D Annyi bajom volt csak vele, hogy sokszor nem tudtam követni az eseményeket, meg olyan homályos volt az is, hogy a szereplőknek hogy jutott eszükbe egy-két következtetés. Kicsit emlékeztetett Dan Brown stílusára. És kifejezetten tetszett, hogy nem volt olyan „lányregényesre csiszolt” a vége. Azt sajnáltam, hogy olyan hanyagul lett lezárva…"Félreértés volt… ja akkor bocsi"

>!
CsN
James Forrester: Megszentelt árulás

Bármilyen kompetens is az író, történészként fontosabbak neki a korhű részletek, mint a sztori maga vagy a karakterek kidolgozottsága. A fordító kompetenciájáról inkább ne ejtsünk szót, szinte fájnak egyes mondatok. Leginkább vattacukorhoz hasonlítanám a könyvet, nagyot harapsz, kicsit nyelsz.

>!
Zora85
James Forrester: Megszentelt árulás

Elég hullámzó volt a kapcsolatom a könyvvel. Amikor elkezdtem nagyon tetszett, egyszerűen le se tudtam tenni. Aztán a 100. oldal körül valahogy leült a történet. És ez váltakozott egészen a regény végéig.
Összességében tetszett a könyv, mert szeretem a történelmi regényeket, főleg ha van bennük egy kis összeesküvés elmélet és titkos társaság, esetleg egy csipet szerelem! Bár ez utóbbi ebben tényleg csak egy csipetnyi volt!
Nagyon érezhető volt a könyvön, hogy az írója történész, mert egyrészről nagyon precízen és pontosan voltak leírva a kor eseményei, történelmi háttere, a korabeli London. Mindez bennem pozitív hatást keltet. Viszont másik részről a szereplők jelleme, egyes párbeszédek, és főleg a szerelmi szál alakítása elég sablonos volt.
Amit viszont legfőképp sajnálok és nem értek, hogy ebből miért kell trilógiát csinálni! Tökéletesen megállná a helyét egymagában is a könyv. Számomra nem kíván folytatást… de ki tudja, ha megjelenik nálunk is, lehet kézbe veszem majd.

>!
Virágszépe
James Forrester: Megszentelt árulás

Az író, James Forrester történész és a Megszentelt árulás egy történész által megírt regény. A könyv nagyon jó korrajz, a korabeli helyszín bemutatása érdekes, hiteles.
Kalandregény, érdekes, fordulatos, hiszen a történészek számtalan rejtélyes eseménnyel találkozhatnak kutatásaik során. Engem mégsem tudott igazán lekötni, elvarázsolni, le tudtam tenni. Talán ez is azt mutatja, hogy hiába a hatalmas háttéranyag, a felkészültség, ahhoz, hogy a stílus is magával ragadjon, más kell.
Első könyve, talán a következőkben….


Népszerű idézetek

>!
Cardamon

Azt hiszem, a büszkeség az a mód, ahogy magukat látják az emberek. A becsület az, ahogy mások látják őket, nem?

340. oldal

>!
Zora85

A tudás hatalom. A barátság még ennél is hatalmasabb. És ha az embernek mindkettő megvan, tudás és barátok, akkor legyőzhetetlen.

104. oldal

Kapcsolódó szócikkek: barátság · hatalom · tudás
>!
Cardamon

Minden küzdelmünkben az utolsó szó a remény.

441. oldal, utolsó mondat

>!
szil0214

A bizonyíték hiánya sohasem elég a gyanú eloszlatásához.

105. oldal

2 hozzászólás
>!
Zora85

Minden egyes kimondott hazugság gyengeség, mert minden hazugság az igazság túsza.

44. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazugság · igazság
>!
Cardamon

Ha a saját hited az ellenséged
Nem lelsz sehol menedéket.

9. oldal

>!
Roszka

Úgy tűnt, mintha Clarenceux úr halott lenne – olyan halott, mint egy sohasem olvasott könyv.

99. oldal

>!
Bogas P

Az első emeleti ablakok közül kettő félkörben kiugrott az utca fölé, és felhúzódott a második emeletre.

47

2 hozzászólás
>!
Zora85

Ameddig Erzsébet a királynő, Isten nem csak megbocsát, de protestáns is.

46. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

David Liss: Ördögi cselszövés
Steve Berry: A templomosok öröksége
Urbánszki László: A nemzetségfő
Greg Iles: Lángoló kereszt
Dan Simmons: Terror
Christie Golden: Assassin's Creed – Eretnekség
Tomori Gábor: Szívcsakra
Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
Jessie Burton: A babaház úrnője
Robert Harris: Führer-nap