Perfídia 35 csillagozás

James Ellroy: Perfídia

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1941. ​december 6. Amerika a második világháború küszöbén áll. A béke reménye végképp szertefoszlik, amikor japán repülőgépek bombázzák Pearl Harbort. Los Angeles sokáig biztonságos menedéket nyújtott az Amerikába áttelepült első és második generációs japánoknak – de a háború kitörésével fellobban a gyűlölet lángja, és megkezdődik a japánok internálása.

Brutális kegyetlenséggel meggyilkolnak egy japán családot Pearl Harbor előestéjén. A gyilkosság három férfit és egy nőt idéz meg a háborús lázban égő városból. William H. Parker a Los Angeles-i Rendőrség századosa. Parker rendkívül tehetséges, könyörtelenül ambiciózus, alkoholista és bizonytalan ideológiák megszállottja. Legnagyobb riválisa Dudley Smith őrmester – ír származású, az IRA egykori katonája, aki igyekszik hasznot húzni a háború kitöréséből. Hideo Asida rendőrségi helyszínelő, az egyetlen japán a Los Angeles-i Rendőrség állományában. Kay Lake huszonegy éves dilettáns, aki ki van éhezve a kalandra és az izgalomra.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2014

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hard Boiled Jaffa

>!
Jaffa, Budapest, 2015
754 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155492822 · Fordította: Illés Róbert

Kedvencelte 2

Most olvassa 5

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 26


Kiemelt értékelések

shadowhunter1975 P>!
James Ellroy: Perfídia

Tömény volt, de nagyon szerettem, ami persze tök fura, mert brutál dolgok vannak benne. Ellroy varázsa nálam nem kopott meg, nagyon várom a folytatást. Érzékenyen érintett a téma, mert pont a lángoló Japán korszakom kellős közepén olvastam és néhol a könnyeimet nyeltem ennyi mocsok olvastán. És persze Bucky és Dudley és Hideo. Folytatást, könyörgöm!! Lehet, hogy túlírt volt, de én nem vettem észre, csak arra eszméltem, hogy elfogytak a lapok és valahogy fel kellett ébrednem ebből a világból. Nem volt könnyű, sokáig velem maradt.

smetalin>!
James Ellroy: Perfídia

Felkavaró, megdöbbentő! Japcsik, kínaiak, fehérek, zsarolás, korrupció, gyilkosság, háború,nők, szex, botrány, lehallgatás, eltussolás, politika, orvosok ezek a szavak jellemzik a könyvet és ezek kavarognak bennem!
Pearl Harbor után sokak élete, ideológiája megváltozik. Feltárul előttünk, a japánok üldözése, kizsákmányolása Los Angeles-ben, az ottani zsaruk élete, önbíráskodásuk, ami igen csak ledöbbentett. Ebben a nagy káoszban kezdenek nyomozni egy 4 tagú japán család lemészárlásának elkövetője után. Súlyos dolgok derülnek ki, nem csak az áldozatokról , de az összes szereplőről ( ami igen magas számot képvisel) és von maga után még több gyilkosságot!!
Azt tudom mondani, hogy az író stílusa egyedi, sokáig csak futottam a könyv után, nem tudtam felvenni a ritmust, de eljött az idő, ( kb. a könyv felénél, mikor már a szereplőket is megtudtam különböztetni) és már együtt haladtam a történettel.
Fogok még olvasni az írótól, de most kicsit pihennem kell!

9 hozzászólás
mate55 P>!
James Ellroy: Perfídia

James Ellroy a kortárs amerikai bűnügyi irodalom egyik legfontosabb alakja, egy íróisten. Az emberi aljasság szikár, tömör és csontig hatoló mondataival sokkol. Ezer szálon futó, több száz karaktert felvonultató regényfolyama, komoly koncentrációt igényel. A történelmi háborús események objektívan vannak megörökítve, ugyanakkor elborzasztanak, letaglóznak, szégyenítenek. Puszta megjelenésükkel csupán tényeket közölnek, mégis olyan nyomasztó súllyal telepednek ránk az olvasókra, hogy levegőt is alig kapunk tőlük. Ez nem is krimi, hanem kiemelkedik minden lehetséges kategóriából, brutális, felkavaró remekmű. Köszönet a Jaffa kiadónak.

5 hozzászólás
egy_ember>!
James Ellroy: Perfídia

Zseniálisan őrült
lenne
mínusz 100 oldallal.
Így „csak” egy újabb jó Ellroy.

tominho68>!
James Ellroy: Perfídia

Sajátos hangulatú könyv, mit ne mondjak! Olvasás közben szinte érezni a cigifüst csípős szagát, a whisky, az ópium, a drogok, a fülledt erotika minden kicsapódását. Lehet térdig mászkálni a vérben, testrészek között botorkálni, közben pedig kapkodni a fejet, hogy akkor ki kivel van?! A történet Pearl Harbor idején játszódik, ennek következtében L.A.-ben úgy hullanak a kicsi sárgák, mint a legyek, a szervek meg nem nagyon törik magukat. Azért persze van nyomizás is, kellően meglepő végkifejlettel – szóval hangulata az van, nem is akármilyen! Látom, hogy ez egy új sorozat első része, jöhetne már a második…
Fél pont mínusz: böszme könyv, megfájdult a hátam amikor a hátizsákban hurcoltam. :)

Dominik_Blasir>!
James Ellroy: Perfídia

Próbáljuk felvenni a ritmust, próbáljuk tartani a lépést, de csak ömlenek ránk a szavak, ömlik ránk a mocsok. Azért még kitartunk, és haladunk előre, és amikor már úgy tűnik, hogy sosem lesz vége, amikor már nem bírjuk tovább, csak azért is véget ér. Súlyánál, mennyiségénél fogva is kegyetlen, letaglózó élmény. Feldolgozhatatlan. Brutális munka olvasni: megüli a gyomrot, megüli az elmét. Persze zseniális is, nyilván, de nem bántam volna, ha párszáz oldallal kevesebb – akkor több lett volna benne az élvezet és kevesebb a munka. Bár így mindenképpen autentikusabb.

zsoca8711 P>!
James Ellroy: Perfídia

Fú, nagyon tömény, nagyon sok.

Valaki írta az egyik értékelésben és ez nekem is feltűnt: a 750 oldal sok, és úgy aztán végképp BAZI sok, hogy rengeteg rövid mondattal dolgozik Ellroy. Emiatt nagyon pörög az egész, iszonyú mennyiségű információ zúdul ránk, nincs igazán üresjárat szerintem.

Nagyon élveztem, de talán még jobban bejött volna, ha gyorsabban a végére érek. De az élet nem kívánságműsor, kérdezzetek csak meg egy japcsit 1941 decemberében, Los Angelesben :)

Töki>!
James Ellroy: Perfídia

Ellroy vágóhídra viszi az amerikai kultúrát és láncfűrésszel esik neki.
Azt hiszem ennél találóbban nem is lehetne egy mondatban összefoglalni a szerző legújabb könyvét. Az igen komoly koncentrációt igénylő, terjedelmes (750 oldal) regényben Ellroy ismét felidézi nekünk azt a Los Angelest, ahol még akkor sem szeretnénk élni, ha az lenne az utolsó élhető hely a Földön.
Japcsik, kínaiak, ötödik hadoszlopos felforgatók, kínaivá szabott japcsik, elmebetegek, korrupt zsaruk, fasiszták, komcsik, spiclik, Pearl Harbor, tengeralattjárók, éjszakai elsötétítés… Egy szóval a megszokott rózsaszín és vidám, felemelő, optimista világ, amit Ellroytól már megszokhattunk.
A Perfídia azonban sajnos elsősorban azzal tűnik ki elődjei közül, hogy jelentősen túlírt. Ami egy ilyen jellegű könyvnél olyan mértékben üli meg a gyomrot, mint a vasárnapi ebéd után elfogyasztott nagy mennyiségű csöröge fánk. És ezen most az a pattogó, tőmondatokra gyalult írói stílus sem segít, ami már-már Ellroy védjegyének számít. A karakterek nagy része az előző LA kvartettből már jól ismert, bár fiatalabb kiadásuk sem kecsegtet sokkal több jóval. Ilyen értelemben a karakter fejlődés (vagy vissza fejlődés) jelei még nyomokban sem lelhetőek fel.
A könyvben vázolt bűnügy kevésbé szövevényes, de azért sikerült egy kicsit nyakatekertté tenni a sok mellékszállal, amik aztán a végén bár szépen összeérnek, addigra azonban a Hűha! helyett már csak egy megkönnyebbült sóhajra futja, mert Ellroy minket is lekaszabol a láncfűrészével.
Aki esetleg ezzel a könyvvel akarna ellátogatni a sötét oldalra, az ne tegye! Először mindenképpen az első LA kvartettet, valamint az Amerikai tablót és az Élet árát ajánlom elolvasásra. Mert a Perfídia bizony már haladóknak való olvasmány!

6 hozzászólás
Nagy_Atilla_Tas>!
James Ellroy: Perfídia

SUPERFÍDIA!!!!)))))))
Még épphogy csak elhal(l)tak ;-) fülemben Glenn Miller Perfídiáinak utolsó taktusai, amik már az evergreen kezdődallamai azonnali „ahá hát ez az” homlokkopintós felismerését eredményezték,James Ellroy Perfídia c. Messssteeeerműűűűvééééneeeek zárásaként azt megkoronázandó.
Mit is lehetne mondani erről a majd ezeroldalas monstrumról?1) Az ilyen Könyvek miatt nem olvasok sűrűn krimit,2stb) mert pont az ilyen könnyed, számtalan szereplőt mozgató, a szálakkal tökéletesen eljátszogató bábjátékos vétekregényeket szeretem,amik tökéletesen leszarják az elvárásokat, a társadalmi konvenciók korlátoltságait,mindezt úgy hogy minden térnyerésnek a látszólagos őrület és káosz mocsarában tökéletesen ésszerű magyarázata legyen geopolitikailag is.A könyvet szerettem volna kicsit keményebbnek,kicsit őrültebbnek,és kicsit perverzebbnek is de így sincs okom semmiféle panaszra,hisz itt a minőség maga tapasza elvárásaimból falatozó kifogásaim shrimp-shrampől megmérgezhetetlen táptalajának…
Elképzeltem Ellroyt ahogy egy hatalmas üres tablós -mellette nanáhogy a világtérkép- teret lassan szőve- szövögetve az összeesküvés elmélet gyakorlatban történő megfestése közt a súlyos klikkek nácizó zsidók,zsidózó nácik,japcsigyűlölő kínaiak,tongok vs nyiszeik ,vagy az ötödik hadoszlop oszlopos vaccse kollaboránsai mexikói csiki-csukizva egymásra vagy másra ésatöbbicsalfa hidegszívű buzik,érző melegszivű homárok,jobboldali szocik, baloldali homik,tehetséges tehetségtelen szereposztók díványain gerincre vágott dívák, sztárok,művészek, vagy csak szarok,korrupt zsaruk,kihasznált megzsarolt strómanok,narkó,pia,szex megami és országhatárokon átnyúló tengernyi mocsok amit az emberi gyengeség, gyengédség,a félelem, vagy ezek keltése csak képes kitermelni és megtölteni képes ezekből a homokszemekkel megtöltött politikai korrektség boxzsákját kidagasztva kiakasztva…
Aztán Mr. Ellroy miután a táblán nyakig mocskosan kiélvezkedte Machiavellisztikus vásottkölkös homokvárépítésének szövevényes és szövődményes hálózatrendszerét odalép a mindenféle tiltooott jelképtől sűrűn ellátott boxerben a pc boxzsákhoz komótosan kesztyűt húz vérre vágyó ökleire, amiknek belsejébe az ÉRDEK ólmát varrták és szarrá veri a pc.bugyrot úgy hogy orrán száján dűljön és keveredjen mindez.Miközben hisztérikusan szétröhögve az agyát, esetleg némi serkentő segédletével megszabadul a démonaitól,és rászabadítja azt ártatlan olvasóira a perfídia színpompás sorain…ha már van képe a Mein Kampfot a Biblia elveszett könyveként aposztrofálni még úgy is ha aki ezt mondja olyan amilyen))))És van képe vallási és politikai meggyőződéseket és azok elő- előforduló áldozatait nemkisbátorsággal felmenteni vagy elítélni…többek közt…olykor nemkisbotorsággal,hamá elkattan a botlódrótosaparát vagy aparátcsik… Ugyehogyugye kortyolásra ízlelgetésre méltó noirka ez,nem holmi találd ki ki az elkövető szintű nyomozási regény…!
Ezért lehetne akár haragudni is rá, ha a gyilkosságok, perverziók az emberi kihasználás, zsarolás és politikai egyértelműen üzleti nem szerű kéjelgései öncélú és kizárólag filléres ponyvás pörgés lenne nem pedig aranyban mérhető na ki az akinek a töke vagy egyebe markomban van irodalmi lakoma.A háttérben a bűn kiváltó okainak,eredményeinek,és megkenhető,eltüntethető szereplőinek legyenek vesztesek vagy akár nyertesek-hibátlan logikával összerakott, az emberi érzékenység tényezőket is hitelesen tükröző "A kanári énekelni
tud, de repülni nem!” címmel Sorsszimfóniát komponált ez a Fickó a bűn és erény kottafejeiből, hol a váratlanságból előugató staccato fegyvereivel, ahol a farkasok sakkjátszmájában hol a Wolfsschanze hol wolfschwantzer (unicornfa(u)szt in virhine la' Dalí) éhe szomja kell csillapodjon minek vagy inkább akiknek megjelenése nyomasztó vérszag rezes bűzével tölti meg a felhőtlennek tetsző levegőeget…
A könyv óriási erénye az üdítően újszerű hangolású mocsok krónikáján túl, hogy végignyomozhatod magad is az egészet.És ha figyelsz egész ettől a mondattól ami nem ebben a formában jeleneik meg elsőként)))) 渡辺邸で何を見逃したのか? akkor máris közel kerültél a megfejtéshez, vagy mégsem egészen közel…Hisz az események súlya miatt itt a megfejtés vagy megfejtések is árnyaltabbak mint egy A.Christies. szimpla kriminél.Itt olvasol és végig figyelsz minden apró szarra is, még arra is amit folyamatosan az arcodba dörgölnek.
Ez a fokozott agymunka azonban nagyon is megtérül, ahogy a könyvecske minden egyes látszólagos vargabetűje amit az olykor keretbe is foglaló pármondatos összefoglalások még izgalmasabb olvasmányélménnyé tesznek.
Sokaknak gondot okoz majd olykor meghökkentő szarosbambuszrügyező nyersessége,vagy a mindenkin átgázoló látszólagos sem Istent sem embert nem kímélő csak a tekintélyelvnek és a haszonnak behízelgő szenvtelen irtásai,csapásai, nekem evvel semmi gondom nem volt hisz a valóság is ilyen bárhogy is tagadják vagy festegetik át vagy mezekből mezekbe öltöztetik át maguk a szart szertkeverő kis és nagykutyák.azok is akik a légben kiszagolják a lehetőséget és azok is akik csak élvezik létük kiváltságait némi ölbeugrásért cserébe airedale…
Egy noirban elengedhetetlenek a végzet asszonyai itt többfajta is akad és az egyik izgalmasabb mint a másik, főleg ha lekerülnek róluk a kabuki maszkok vagy a lelkük védő testükön feszülő mázas mezek, nem pusztán egy kóbor numero únó numera erejéig erejéből…
Csak tessenek nyugodtan hátradőlni és élvezni ezt a fincsin összehozott árulásokkal,bosszúkkal, színpompás gyilkosságokkal és olykor perverziókkal is tarkított történelmi rámás igen élvezetes de teljes figyelmet követelő bűnmesét.Soha rosszabbat! Viszont Kizárólag és Csakis igényeseknek!
ez meg itten a végire pörfickt fem fatál
https://www.youtube.com/watch…

negoti>!
James Ellroy: Perfídia

A téma maga nagyon érdekes lett volna, ha nem lett volna 200 oldallal túlírva ez a könyv. Pearl harbor után a 'japcsik' nem kívánatos személyek lettek, akkor is, ha semmi közük nem volt sem a háborúhoz, sem Japánhoz. Tulajdonképpen arról szólt, hogyan torzította el a háború az emberek gondolkodását, tetteit a hátországban. Ráadásul egy nagyon rövid időszakról, 1941 decemberéről, szól a, több, mint hétszáz, oldal. Szerintem ez nagyon sűrű, rendesen megszenvedtem vele.


Népszerű idézetek

mate55 P>!

Család. Egy igazi férfinak szüksége van rá. A kötöttségek minimálisak. A fogadalmak nevetségesek. Az örömök tetemesek. A család elengedhetetlen kötőfék. Nélküle elszabadulna a benne lakozó vadállat.

50. oldal

mate55 P>!

Vacsoraidő. Jégkrémpálcára húzott patkányokat sütögettek.

337. oldal

mate55 P>!

A nők naplót írnak abban reménykedve, hogy szavaik megidézik a sorsot.

62. oldal

nodael>!

A nyugati part, ceruzával megrajzolva. Cápák és tengeralattjárók a partvonal mentén. A cápák azt kiabálják: „Halál a zsidókra!”. A szövegbuborékok kétszer akkorák voltak, mint a cápák.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kondor Vilmos: Budapest noir
Baráth Katalin: A türkizkék hegedű
Jeffrey Archer: Apám bűne
Martha Hall Kelly: Orgonalányok
J.D. Barker: Szíve helyén sötétség
Sara Shepard: Tökéletes
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Julie James: A hamis partner
Julie Garwood: Szívtipró