55 43 csillagozás

Gyilkos vagy áldozat?
James Delargy: 55

Már volt ötvennégy áldozat. Ki lesz az ötvenötödik? Két gyanúsított. Két egyforma történet. Melyik az igaz?
Wilbrook álmos kisváros valahol Nyugat-Ausztráliában, az ember nem járta, irdatlan vadon peremén. A helyi rendőrfőnök, Chandler Jenkins büszke rá, hogy itt nincsenek a családi perpatvaroknál és a csendháborításnál súlyosabb ügyek. Ám egy tűzforró napon minden megváltozott. Egy ember sétál be az őrsre, és azt állítja, hogy sikerült megszöknie egy sorozatgyilkostól. Bedrogozták és felvitték egy hegyi kunyhóba, ahol vasra verték. Az emberrabló azt mondta neki, hogy ő lesz az ötvenötödik áldozata. Ám alig hogy a kihallgatás véget ért, egy férfi jelenik meg az őrsön, és hajszál pontosan elmeséli ugyanazt a történetet, mint az előbb hallottak. És ha ez nem lenne elég, a két férfi a másikat nevezi meg gyilkosnak.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mont Blanc válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2019
384 oldal · ISBN: 9789634993391 · Fordította: Bihari György
>!
Maxim, Szeged, 2019
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634991205

Most olvassa 5

Várólistára tette 56

Kívánságlistára tette 46

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

mate55 P>!
James Delargy: 55

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

Kissé unalmas már, hogy mostanság nem tudok leülni reménykedések, vagy előítéletek nélkül egy könyv elé, de sajnos már csak ilyen vagyok, aztán vagy seggre esem, vagy kellemes meglepetés ér. Delargy vallásos „felhangú” krimije valahogy egyik kategóriába sem esik nálam. A Nyugat-Ausztráliában fekvő Wilbrook egy álmos, távoli város, amely az ismeretlen vadon szélén fekszik. Ez az elszigetelt, magányos hely, ijesztő emlékeztetőként szolgál arra, hogy Ausztrália ennyire nem lakott és élettelen vidéke, mennyire tökéletes vadászterület egy sorozatgyilkos elrejtésére. Ez a hely Chandler Jenkins rendőrmesternek ad otthont, aki büszke arra, hogy a helyi állományt vezeti – egy olyan helyet, amely szokásos módon foglalkozik egy kisvárosra jellemző panaszokkal. Aztán egy perzselően forró nyári napon minden megváltozik. Az események leginkább a jelenben játszódnak, alkalmanként tíz évvel korábbi visszacsatolásokkal. Miközben Chandler egyre mélyebbre ássa magát az ügyben, felszakadnak egyes régi sebek, és újak is keletkeznek, … spoiler. Úgy tűnik, hogy a karakterek közül a két főszereplő (Chandler és Mitch) tükrözi ennek az ellenséges tájnak a nyitottságát és nyers szépségét. Egy könyv későbbi megítélése kapcsán talán a leginkább döntő tényező maga a befejezés. Én most azt gondolom, hogy ez a regény egy csúnya meglepetéssel ér véget – de az is igaz, hogy olvasó felelőssége az, hogy eldöntse, mit is jelent ez az egész valójában.

8 hozzászólás
KöfférTzitzah P>!
James Delargy: 55

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

Valaki besétál az őrsre, azt állítva, ő lett volna egy sorozatgyilkos 55. áldozata, de sikerült elmenekülnie. Rövidesen viszont behoznak egy másik férfit is, aki ugyanezt mondja, s kettejük fogjulejtési és menekülési története szinte szóról-szóra ugyanaz. Chandler biztos benne, hogy egyikük a gyilkos, a másik pedig az áldozat, na de melyikük hazudik? Elbírná a lelkiismerete, ha egy ártatlan embert száműzne rácsok mögé élete végéig?

Nincs más választása, Chandlernek segítséget kell kérnie a feljebbvalójától, aki nem más, mint egy régi barátja, Mitch. Viszonyuk azonban a múltban megromlott, így amint a férfi feltűnik a városkában, a történet másról sem szól, csak a kettejük között húzódó feszültségről, valamint a Mitch által árasztott gyűlöletről és lealacsonyító, megalázó parancsok tömkelegéről. Nekünk pedig visszaemlékezések sorozata általal apránként felnyílik a szemünk, hogy ez miért is van így, mi is történt kettejük között, ami miatt 10 év után sem hajlandóak elásni a csatabárdot.

A thriller vonal nem kifejezetten erőteljes a könyvben, érződik, hogy inkább csak egy alap, amire felhúztak egy vallásos „tanmesét” a felnőttek lelkiismeretéről. Okító jellege van, bár ez egészen sokáig nem derül ki, így a thriller szál lapos, unalmas, drámától mentes. Előre kiszámítható, mi fog történni, pedig ilyen alappal rendkívül érdekfeszítő pszichothrillert lehetett volna felépíteni, de ez elmaradt. Helyette kapunk egy olyan történetet, amiben végig figyelni kell, ha meg akarjuk tudni, lényegében mi a célja. Most akkor a gyilkos/áldozat dilemma, a Chandler/Mitch kapcsolat, vagy a vallás élvez elsődleges szerepet? Utóbbi egyébként egészen addig nem tűnik túl lényegesnek, amíg egyre gyakoribbak nem lesznek az utalások, mert addig szimplán a szereplők erkölcsi iránytűjeként szolgál, majd pedig a mű erőteljes húzóerejeként fedi fel magát. Delargy ezeket végig keveri a könyvében, mindig más helyeződik előtérbe, míg végül megérthetjük, hogy minden összefügg mindennel, és minden egyforma mértékben fontos.

A végéig 3 csillagot szándékoztam adni a könyvnek, de az utolsó pár oldal feltornázta 3,5-re, s a befejezés annyira hatásosra sikeredett, hogy majdnem 4-re is. Ott, az utolsó mondatokkal az író ráteszi a pontot erre a nagyon hosszúnak érződő mondatra, gyönyörűen összeér az összes szál, és bár már korábban megértünk mindent, a vég igazán itt érkezik el. Arra ösztönöz, hogy újragondoljuk az olvasottakat, és kialakítsuk a saját véleményünket, a saját valósnak vélt befejezésünket.

Sok a klisés elem a könyvben, a történet kiszámítható, a mondanivaló pedig koppanhatott volna sokkal nagyobbat is, de összességében nem egy rossz könyv az 55, egyszer érdemes elolvasni. Viszont senki ne egy hátborzongató, izgalmas thrillerre számítson, mert akkor biztosan csalódni fog, de elgondolkodásra, valamint lelkiismeretünkkel, tetteinkkel való számvetésre megfelelő olvasmány.

link

2 hozzászólás
smetalin>!
James Delargy: 55

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

Ehhhh, na, szóval……….Fogadjatok meg egy tanácsot, bárki is rakta várólistára ezt a könyvet, ne törje magát azért hogy megszerezze és elolvassa!
Nagyon uncsi, nagyon kiszámítható és nagyon sajnálom az időmet. Az ürge írja, hogy sokat utazott és ezért gondolt egyet, és írt egy könyvet amiben sok szép kietlen táj van, itt. Arra gondolt, kerekít köré egy krimt, hát én meg arra gondoltam, hogy írjon útikönyvet hamár ennyit utazott és szeretné megírni, mert egy krimi nem a táj köré épül, hanem a szereplők és cselekmény teszi. Próbálta azt ami sok írónak sikerült, becsempészni a múltat, hát ő ajtóstól rontott inkább mint csempészett. Na a lényeg, ez nem jó könyv.

5 hozzászólás
deen>!
James Delargy: 55

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

Kicsit izgalmasabb történetre számítottam, de így sem volt rossz. Sőt! az alapötlet tetszett, egy ausztrál kisvárosban a semmi háta mögött, Jenkins őrmesternek azt kell kitalálnia, hogy két azonos történettel előálló fickó közül melyik mond igazat, vagyis valójában ki a gyilkos kettejük közül. Jenkins egyébként elég jól rakosgatja össze a kirakós darabkáit és sokkal gyorsabban végezne, ha korábbi társa, aki mára egy arrogáns seggfej lett, nem próbálná meg folyton lenyomni, mondván, hogy ő a főnök. Mitch és Chandler múltja üti rá a bélyegét a nyomozásra, a két rendőr neheztel egymásra és bár Chandler kész lenne ezt félre tenni, Mitch nem hagyja. A vallásos felhangú cselekmény rejteget magában csavarokat és nagyon ügyesen tárja fel a kapcsolatokat. Ami mégis a legtöbb olvasót megoszthatja az a könyv vége. Mert az letaglózó.

eSsZ P>!
James Delargy: 55

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

jó indulatú ez a csillagozás..
ha nincs az utolsó 40-50 oldal kevesebbet adok…
nagyon lassú.. bár két szálon fut a történet.. egyik sem izgalmas..
valamiféle dráma akar ez lenni.. de mivel senki nem került közel hozzám.. így nem is éreztem át a dolgaikat..

poros kis város, ha lehet ezt mondani, ahol semmi sem történik igazából..
míg egy napon két fiatal férfi nem kerül a rendőség szeme elé..

viszonylag hamar rálehet jönni a gyilkos kilétére.. vannak jól elejtett nyomok.. a jelenben is és a múltban is.. bár itt megvezet, mert nem tudni biztosan, hogy kire utal

a két rendőr viszont kritikán aluli.. az egyik egy nagyképű barom.. a másik meg egy megalkuvó.. régi sérelmek miatt küzdenek.. bár az igazi okot én nem látom.. ha nem tudtam volna, hogy nem meleg regény.. komolyan azt hittem volna, hogy ezek ketten voltak együtt..

az a helyzet, hogy nagyon jó könyvet lehetett volna ebből írni.. csak nem így.. viszont a vége tetszett..
és még csak véletlenülsem hasonlítanám a Vérember c. könyvhöz.. közük nincs egymáshoz.. még csak a befejezés sem..

2 hozzászólás
Roni_olvas>!
James Delargy: 55

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

Hú, de utálom ezt a könyvet…!!!
Hú, de jó volt…!

Barbár>!
James Delargy: 55

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

A cím és a krimi kezdete azt sugallja, hogy egy nagyon szorgalmas sorozatgyilkos tevékenységéről és elfogásáról vagy kiiktatásáról fogunk olvasni. Nem erről van szó, de az ötlet olyan eredeti, hogy beérjük kevesebbel is. Családi drámák, súlyos erkölcsi problémák és két hajdani barát párharca színesíti a nyomozást a poros ausztrál kisvárosban. A szimpatikus Jenkins őrmesternek el kell döntenie, hogy lehet-e az egyik ember élete fontosabb, mint a másiké.
Ez azon kevés krimik egyike, ahol igazi katarzis van a végén.

szofisztikáltmacska>!
James Delargy: 55

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

Ezt a könyvet az egyórás vonatúton kezdtem el olvasni, és a vonaton visszafelé is folytattam – ez az alig több, mint két óra pedig majdnem elég volt ahhoz, hogy közel a felével végezzek is. Igen, ennyire beránt a történet és ilyen gyorsan pörögnek az oldalak. Nagyon ötletes volt ez a dolog, hogy nagyjából a könyv háromnegyedéig sem a zsaruknak, sem nekünk, olvasóknak sincsen fogalmunk arról, hogy a két ember közül ki valójában az áldozat és ki a gyilkos. Persze, lehet sejteni, de amikor már biztos lennél benne, akkor az író bedob valami kis koncot, ami egyből a másikra tereli a gyanút.
Érdekes, hogy úgy volt izgalmas, hogy gyakorlatilag nincs benne durva erőszak, vagy gyilkosság, sokkal inkább a lélektani és drámai folyamatok lényegesek benne.
Fordulatos? Igen! Kiszámítható? Kicsit sem! Lehoz az életről a vége? Teljesen.
Bővebben: https://szofisztikaltmacska.blog.hu/2019/11/08/james_de…

Munkácsiné_Papp_Rea>!
James Delargy: 55

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

Nem volt rossz a könyv. Viszont, bocsánat, lehet én vagyok hülye, de valaki árulja már el, hogy tulajdinképpen mi lett a vége???

1 hozzászólás
Lejla08>!
James Delargy: 55

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

Erre a sztorira nem érdemes időt szánni. Unalmas és ahelyett, hogy a gyilkossági ügyre koncentráltunk volna, két rendőr már-már komédiába illő rivalizálását kellett olvasnunk. Pojácának volt beállítva az egész nyomozóbanda, és a történet sem nagy szám. Az alapötlet tetszett volna, de ilyen kivitelezéssel óriási csalódás.


Népszerű idézetek

mate55 P>!

– (…) a boldogságot sosem ünneplik olyan sokáig, mint ameddig a bánat kitart, nem igaz?

331. oldal

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

mate55 P>!

A tüdeje úgy égett, mintha nem is oxigént szívna be, hanem a fojtogató vörös port, amelyet felkavart minden lépésével.

(első mondat)

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?

1 hozzászólás
pribrgre P>!

– Meg ott volt még John Wayne Glover a nyolcvanas évek végén. Hat öregasszonyt ölt meg, csak mert gyűlölte az anyósát.

109. oldal

James Delargy: 55 Gyilkos vagy áldozat?


Hasonló könyvek címkék alapján

Jo Nesbø: Denevérember
Tara Moss: Fétis
Christian White: Az elveszett gyermek
Lars Kepler: Lázár
J.D. Barker: A hatodik éjszaka
M. J. Arlidge: Bújócska
Thomas Harris: A bárányok hallgatnak
Chris Carter: A halál szobrásza
John Marrs: The One – A tökéletes pár
Dot Hutchison: Pillangók kertje