Ó-magyar ​olvasókönyv 1 csillagozás

JAKUBOVICH ​EMIL (1883–1935) paleográfus, nyelvtörténész, az MTA tagja. Felfedezett és kiadott több nyelvemléket. PAIS DEZSŐ (1886–1973) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. A nyelvtudomány minden ágát művelte, legszívesebben mégis a szószármaztatással és szótörténettel foglalkozott. Munkásságának egy másik területe a nyelvemlék-magyarázat. Jakubovich Emillel együtt adta ki az Ó-magyar olvasókönyvet (Pécs, Danubia, 1929).
„Ez a tudományos olvasókönyv az utolsó évek egyik legbecsesebb filológiai teljesítménye: Együtt találni benne mindazokat a történeti szempontból fontos »szórvány« nyelvemlékeket – idegen szövegbe ágyazott magyar szavakat, szókapcsolatokat, tulajdonneveket, a hazai oklevelekben előforduló magyar személy-, család- és ragadvány-, hely- és határneveket, közneveket, mon­datokat, összefüggő önálló szövegeket, szójegyzékeket, amelyek a IX–X. szá­zad (arab–perzsa földrajzi művek) s a Jókai-kódex (XV. sz.) közötti időből származnak […] A… (tovább)

JAKUBOVICH ​EMIL (1883–1935) paleográfus, nyelvtörténész, az MTA tagja. Felfedezett és kiadott több nyelvemléket. PAIS DEZSŐ (1886–1973) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. A nyelvtudomány minden ágát művelte, legszívesebben mégis a szószármaztatással és szótörténettel foglalkozott. Munkásságának egy másik területe a nyelvemlék-magyarázat. Jakubovich Emillel együtt adta ki az Ó-magyar olvasókönyvet (Pécs, Danubia, 1929).
„Ez a tudományos olvasókönyv az utolsó évek egyik legbecsesebb filológiai teljesítménye: Együtt találni benne mindazokat a történeti szempontból fontos »szórvány« nyelvemlékeket – idegen szövegbe ágyazott magyar szavakat, szókapcsolatokat, tulajdonneveket, a hazai oklevelekben előforduló magyar személy-, család- és ragadvány-, hely- és határneveket, közneveket, mon­datokat, összefüggő önálló szövegeket, szójegyzékeket, amelyek a IX–X. szá­zad (arab–perzsa földrajzi művek) s a Jókai-kódex (XV. sz.) közötti időből származnak […] A szórványemlékek nem kiszakítva, elszigetelten vannak közölve, hanem a beágyazó idegen nyelvű szöveggel, tehát mintegy szellemi-történeti környezetükkel, hátterükkel együtt” – írja Turóczi József a Nyugat­ban (1930).
Jelen kötet az 1929-ben kiadott Ó-magyar olvasókönyv hasonmás kiadása, amely a TINTA Könyvkiadónak A magyar múlt nyelvi örökségének feltárása programja keretében valósult meg.

Mesterművek sorozat tagja