A ​kegyelmi kiválasztásról avagy Istennek az ember feletti rendeléséről 1 csillagozás

Jakob Böhme: A kegyelmi kiválasztásról avagy Istennek az ember feletti rendeléséről Jakob Böhme: A kegyelmi kiválasztásról avagy Istennek az ember feletti rendeléséről

„Ezért hát, kedves testvérek, legyetek látóvá! Ne viszálykodjatok soha Isten akaratán! Mi magunk vagyunk Isten akarata a gonoszra és a jóra, az vagyunk, ami bennünk megnyilvánulttá lesz, legyen az akár a menny, akár a pokol. Saját belső poklunk keményít meg minket, vagyis saját lényünk, a bennünk lévő saját mennyországunk pedig, ha meg tud nyilvánulni, üdvözít. Hiábavalóság mindaz, amin mostanáig olyan sokat viszálykodtak. Krisztus megtaláltatott! Legyen neki ezért örök dicséret és köszönet és hatalom, tisztesség és gazdagság minden hatalommal együtt a mennyben és a földön (Mt 28.18)!”

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Keresztény bölcselet

>!
222 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639428904 · Fordította: Oszoli Tamás
>!
Farkas Lőrinc Imre, Budapest, 1999
268 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637310649 · Fordította: Oszoli Tamás

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 17


Népszerű idézetek

ajikarei P>!

[…] a Valami utáni vágy, a tulajdonságok kinyilatkoztatásának vagy megtalálásának vágya, amely isteni vágy vagy bölcsesség az első alapként még teljesen tulajdonságok nélküli. Mert ha tulajdonságok volnának, akkor kellene valaminek lennie, ami a tulajdonságokat adja vagy okozza. Az isteni erőnek és az isteni örömnek vagy bölcsességnek azonban nincs semmilyen más oka, mint az egyetlen akarat, vagyis az egyetlen Isten, aki önmagát egy hármasságba, azaz önmaga felfoghatóságába és megfoghatóságába vezeti. E felfoghatóság és megfoghatóság pedig a középpont, vagyis az örök felfogott vagy megragadott Egy; ez Isten örök akarata szívének és székhelyének nevezik, amelyben a kezdettelen és végtelen Ungrund magát egy lényegben, princípiumban vagy alapban (Grund) birtokolja. Ez Isten egyetlen lakóhelye, ám szétválaszthatóság és tőle elkülönült dolgok nélkül, amint hasonlóság és példa nélkül is, mert nincs semmi Őt megelőző amihez hasonlítani lehetne.

30. oldal, Az 1. Fejezet: Isten egyetlen akaratáról és bevezetéséről lényének kinyilatkoztatásába, - Mi az egyetlen Isten - (Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1999)

ajikarei P>!

Halld, testvérem, Isten így szól Mózesnél: Ne csinálj képet az egyetlen Istenről, sem az égben, sem a földön, sem a vízben, annak jeléül, hogy Ő nem kép, lakóhelyre sincs szüksége és az embernek semmilyen más helyen nem kell keresnie, mint a megformált és kimondott Igében, azaz Istennek az emberben magában lévő képmásában, ahogy írva áll: Közel hozzád a beszéd, a szádban és szívedben van (Róm 10,8). És az a legrövidebb út Istenhez, ha Isten képmása minden benne bevésődött képtől elfordulva és magában minden képet, vitát és viszálykodást elhagyva, magába száll, saját önös akaratáról, vágyairól és véleményeiről lemond, és csak az örök Egybe, vagyis Isten egyetlen tiszta szeretetébe merül, bizalommal e szeretetben, amit Isten Krisztusban az ember bukása után az emberi lényegbe ismét bevezetett.

34-35. oldal, 1. Fejezet. Isten egyetlen akaratáról és bevezetéséről lényének kinyilatkoztatásába - Mi az egyetlen Isten - (Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1999)


Hasonló könyvek címkék alapján

Eckhart mester: Beszédek
Vivianne Crowley: A jungi szellemiség
Emanuel Swedenborg: Menny és Pokol
Emanuel Swedenborg: Tanítás az életről
Emanuel Swedenborg: Álomnapló
Weöres Sándor: A teljesség felé
Hamvas Béla: Scientia sacra
Anthony De Mello: A csend szava
Anthony De Mello: Szárnyalás
Eckhart mester: Válogatott prédikációk