Jakabos Sára 1945. november 23-án született Kézdivásárhelyen. Általános orvosként Moldvában, egy kilenc faluból álló község felnőtt és gyerekorvos teendőit látta el két éven át, majd újabb két évig a szülővárosához közeli Bereck községben, kezdetben gyerek-, majd felnőttorvos. 1975-ben került Kézdivásárhelyre, ahol másfél évet körzeti orvosként, munka-egészségtani képzést követően üzemorvosként dolgozott. Általános szakorvosi (principal) vizsga után, üzemorvosi munkája mellett a helyi kórház belosztályán teljesít ügyeleti szolgálatot. 1990-ben férjével és két gyerekével áttelepedtek Magyarországra. Dunaújvárosban, kezdetben a Pszichiátria Kórház beosztott orvosaként tevékenykedett, majd 1994-ben pszichiátriából, 1996-ban biofizikai orvoslásból, 1998-ban addiktológiából szakvizsgázott, 2001-ben Autogén tréning alapfokból, 2004-ben az Európai Addikció Súlyossági Index alkalmazásából szerzett tanúsítványt. 1999-től, jelenleg is, adjunktusi beosztásban dolgozik a Dunaújvárosi Szent… (tovább)
Fehér köpenyben 2 csillagozás
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Egyszerűen döbbenetes volt olvasni egy ennyire aktív, ennyire mobilis és érdekes életű nő életrajzát. Egy nőét, aki elérhető közelségben van, pár száz méterre valahol a városon belül… 5 éve írta és még mindig él, dolgozik – ennek a mesének még nincs vége.
A könyv eleje tárgyilagos, tényleges, aztán szép lassan elkezd megnyílni az olvasónak. Annyira, hogy azt hiszi, értem a különféle orvosi/egészségügyi dolgokat és már a különféle magyarországi, politikai helyzetekre is referál. spoiler Szépen megfogalmazott, igényes írás.
Nem hiszem, hogy nekiálltam volna, ha nem kellett volna egy Dunaújvárosban (szülővárosomban) játszódó könyv az éves 50 könyves kihíváshoz, de ismét bebizonyosodott, hogy jó ez így. Kifejezetten élveztem, izgalmas könyv – már-már irigylem a doktornő kitartását, mobilitását, folyamatos önképzését. Mondjuk irigylésre is méltó, bár többen hasonlítanának hozzá a magyar egészségügyben (vagy azon túl – én abszolút a tanulmányok folyamatos bővítése mellett állok). Szerintem nem volt év, amikor nem volt valami szakmai továbbképzésen vagy ne állt volna neki valami újnak. Csodálatos, még azzal együtt is, hogy túl sok rossz dolog köt a Szent Pantaleon Kórház Pszichiátria osztályához.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Boda András – Knódel Mária: Színházi csodák ·
Összehasonlítás - Nyulasi Zsolt (szerk.): „…hogy itt is legyen muzsika” ·
Összehasonlítás - Laki Ildikó: Dunaújváros ·
Összehasonlítás - Párducz Mihály (szerk.): Intercisa ·
Összehasonlítás - Miskolczi Miklós (szerk.): Mi, dunaújvárosiak ·
Összehasonlítás - Szombathy Viktor – Bélai József: Budapest – Dunaújváros – Mohács ·
Összehasonlítás - Debrődi Gábor: A magyarországi mentésügy története ·
Összehasonlítás - Rappai Zsuzsa: Sopron – Patikamúzeum ·
Összehasonlítás - Bódy Gábor: Végtelen kép ·
Összehasonlítás - Apponyi Albert: Emlékirataim ·
Összehasonlítás