Assisi ​Szent Ferenc 3 csillagozás

Jacques Le Goff: Assisi Szent Ferenc

Assisi ​Szent Ferenc egyénisége kétszeresen is lenyűgöz, amióta csak érdeklődésem, lassan már fél évszázada, a középkor felé fordult. Mindenekelőtt maga a történelmi személy, aki a XII-XIII. század fordulójának meghatározó időszakában, a középkor modern és dinamikus szakaszának kezdetén, mozgásba lendítette a vallást, a tág értelemben vett kultúrát és a társadalmat. Félig szerzetesként, félig laikusként, az ekkortájt fellendülő városokban, az utakon és a magányos elmélkedés színterein, az udvari kultúra fénykorában, amely egyben a szegénység, az alázat és a prédikáció új gyakorlatának korszaka is, az Egyház peremvidékén, de óvakodva az eretnekségtől, lázadó szellemben, de nihilizmus nélkül, Közép-Itáliában, a kereszténység legforrongóbb vidékén munkálkodva, Róma és az alvernai magány között, Ferenc meghatározó szerepet játszott az új keresztény társadalom apostolaivá váló, frissen megalapított koldulórendek felemelkedésében, és ökológiai dimenzióval gazdagította a keresztény… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2002
212 oldal · ISBN: 9630772531 · Fordította: Szilágyi András

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
vargarockzsolt P
Jacques Le Goff: Assisi Szent Ferenc

Nem tudjuk, pontosan milyen volt Assisi Szent Ferenc, mégis jól ismerjük. Az biztos, hogy valami nagyon fontosat értett meg Jézus Krisztus üzenetéből. Alakja mindig foglalkoztatta a rendezőket, és valószínűleg így lesz ez a jövőben is. S addig, amíg a filmesek érdemesnek látják elkészíteni a maguk verzióját, talán mi sem feledkezünk el róla. – olvasható az Új Emberben, egy Szent Ferencről szóló filmeket számba vevő cikkben*.

Ha a katolikus hetilap szerzője nem tudja, akkor ki tudja? Talán Jacques Le Goff, a világhírű történész megmondja a tutit, gondolhatnánk, de nem. Aki az igazat, csakis az igazat, az EGYETLEN IGAZSÁGOT** akarja megtudni Szent Ferencről, az ne ezt a könyvet olvassa el.
Le Goff kitűnő történész, minden lényeges forrást feltár, felhasznál, elemez, és a modern történettudomány jelenleg leginkább elfogadott módszertani eszközeivel dolgozik, mégsem jut sokra. Illetve hát sokra jut, a 13. század Itáliájának történelmét illetően, de Szent Ferenc életét és gondolkodását nem képes kimerítően feltárni.
Ki ismerheti egy ember életét? Az ÉN, mondhatnám például Nádas Péterre gondolva, aki a Világló részletekben kísérletet tett arra, hogy egy ember (a saját) életét, illetve annak egy szakaszát, a titkos gondolatok és szándékok ismeretében mutassa be, mesélje el spoiler. De hát Szent Ferenc már 800 éve halott, nem hagyott hátra kimerítő életleírást, naplót, ezért be kell érnünk Le Goff-fal.
Le Goff pedig megírja, hogy leginkább csak másodlagos forrásaink vannak, a katolikus egyház a kanonizáció során igyekezett minden alternatív-eretnek forrást megsemmisíteni, ezért az a kép, ami bennünk élő Szent Ferencről, az szimpla misztifikáció. Ezt ő ugyan nem mondja ki, de a figyelmes olvasó nem juthat más következtetésre, az elemzéseit olvasva. Illetve, hát dehogynem. Itt sincs egyetlen igazság.
A Magyar Narancsban Báthori Csaba remek cikkében*** spoiler simán eljut ehhez a következtetéshez, míg a Heti Válaszban H.H.F.**** a kereszténység igaz arcáról beszél a könyv kapcsán, és ez napjaink történéseit figyelve, egészen vicces.
Miért vicces?
Mint az köztudomású, a jezsuita bíboros, Buenos Aires érseke, Jorge Mario Bergoglio azért vette fel a ferencesek, alapítójának nevét, és lett Ferenc pápa, mert a katolikus egyház megújítását tűzte ki célul. Egy cikkben***** így írnak róla:
Már első, egyszerűséget és közvetlenséget sugalló fellépésével jelezte, hogy új szellemiséget visz a Vatikánba. Hiszen az assisi szentre, Ferencre utaló névválasztás már önmagában is egy teljes program; remény arra, hogy ténylegesen vál­tozik valami. Jacques Le Goff, a kiváló francia történész szerint, Ferenc „újféle szent volt”, akinek „életvezetése teljes egészében példamutatónak bizonyult”. „Felülemelkedni a társadalmat megosztó ellentéteken: ez a cél vezérelte, amikor rendje elé az egyenlőség példáját állította, és az emberekkel való kapcsolat terén is, amikor a társadalom legalsóbb csoportjaihoz, a szegényekhez, a betegekhez, a koldusokhoz alacsonyította le magát.” Ez mintegy előrevetíti annak reményét, hogy az új pápa, akinek személyiségében van meggyőző erő és tem­peramentum, és akinek eddigi életpályájában alig találni kifogásolható momentumot, egy olyan egyházban gondolkodik, amelyik már nem Opus Deinek, a gazdasági, pénzügyi és politikai hatalmasságok befolyásolásának és döntéshozói gócpontokba való beépülésének stratégiáját követi, hanem a globalizmus és a neoliberalizmus által az útszélen hagyott szegények, kisemmizettek, elnyomottak mellé áll, mérsékeli a pompát és a külsőségeket, és szorgalmazza a környezettudatosságot…
És hát ugye ez a Ferenc pápa, aki pár éve még a kereszténység igazi arcának követőjeként tűnt fel, az ma már H.H.F. és magyar elvbarátai számára egyike lett a leggyűlöltebb világpolitikai szereplőknek, mivel rendszeresen a menekültek védelmében szólal fel. spoiler.

A könyvről még:
A veretes előszót, az időrendi áttekintésben megadott életrajzi adatokat, a színes képanyagot és a gazdag bibliográfiát tartalmazó kötet a következő alcímekkel ellátott négy részből áll: 1. Szent Ferenc a feudális világ megújító és visszahúzó erői között, 2. Az igazi Szent Ferenc nyomában, 3. Társadalmi kategóriák Assisi Szent Ferenc és a 13. század életrajzírói szóhasználatában, 4. A ferences mozgalom és a 13. század kulturális modelljei. -írja egy könyvismertető****** a Keresztény Szó-ban, ahol a vallásos irodalom kedvelői olvashatnak egy igen alapos tanulmányt******* Szent Ferenc Naphimnuszáról is.

Assisibe készülök, a könyvet én két nap alatt elolvastam, de komoly történelmi munka, a rajongók inkább menjenek moziba, és nézzék meg Zeffirellitől a Napfivér, Holdnővért.

* Baranyai Béla: „Oly egyszerűen, mint a pacsirták”
https://ujember.hu/oly-egyszeruen-mint-a-pacsirtak/

** Nem rég vitatkoztam egy (baloldali) újságíróval, aki ezt mondta:
Ja és a vitában nincs olyan, hogy „ki így gondolja, ki úgy”. Az igazság egy.
Mire én ezt válaszoltam:
Ez az EGY IGAZSÁG inkább csak a matematikában, a természettudományokban érvényes, gondolom én. A társadalomtudományokban, a történelemben, a politikában gyakran elég szubjektív, hogy egy vitában kinek van igaza. De tudja mit? Legyen Önnek igaza. :)
Mire ő:
Az igazság nem lehet szubjektív definíció szerint. (Más kérdés, hogy kiderülhet, hogy nem úgy van. De egyszerre nem lehet több dolog igaz.) A tények pedig végképp nem lehetnek nem tények.
Erre már nem válaszoltam.

*** Báthori Csaba: Ki vagy te, Poverello? (Jacques Le Goff: Assisi Szent Ferenc)
http://magyarnarancs.hu/zene2/konyv_ki_vagy_te_poverell…

**** H.H.F. [Horkay Hörcher Ferenc?]: A kereszténység igazi arca
http://valasz.hu/itthon/a-keresztenyseg-igazi-arca-6122

***** Jakab Attila: Ferenc pápa: Változások Vatikánban?
http://eszmelet.hu/jakab_attila-ferenc-papa-valtozasok-…

****** Keresztény Szó 14. évf. 3. szám
http://epa.oszk.hu/00900/00939/00050/text.htm

******* Mózes Huba: Fényes ő és ékes ő
Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának magyar hatástörténetéhez
http://epa.oszk.hu/00900/00939/00050/text.htm

3 hozzászólás
>!
Malbogian
Jacques Le Goff: Assisi Szent Ferenc

Biztos, hogy ami ma eleven a kereszténységből, az Szt. Ferenchez, a ferences szellemiséghez kötődik. Sokat tanultam Le Goff szép monográfiájából. Jobban megismertem a mozgalom születését, a korszakot, bizonyos értelemben Ferencet is. A számomra legfontosabb kérdésre ez a monográfia sem válaszol. Honnan vette Ferenc a bátorságot, hogy az üdvösséget kiterjessze az emberekről a természet egészére is? Ez elképesztően merész húzás volt, és ellentmond annak, hogy a kinyilatkoztatás egy időben lezárt folyamat.

1 hozzászólás
>!
Nienna001
Jacques Le Goff: Assisi Szent Ferenc

Az egyik szemináriumi előadásomra készültem fel ebből a könyvből és úgy emlékszem hasznos volt hozzá. Egészen olvasmányos formában adja elő a szent életét, és munkásságát.


Hasonló könyvek címkék alapján

Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Sandra Gulland: Napóleon felesége
Michelle Moran: Madame Tussaud
Jevgenyij Tarle: Talleyrand
Papp Imre: A Napkirály
Simone de Beauvoir: A kor hatalma
Fekete Sándor: Így élt Napóleon
Vértes József: Intim dolgok Napoleon életéből
Tower Vilmos: Amit Napoleon életrajzai elhallgatnak
Nógrádi György: Talleyrand