Kína ​hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén 1250–1276 5 csillagozás

Most már akkor sem jönnék zavarba, ha beszippantana egy időgép és a XIII. századi Kína valamelyik városába repítene. Mert tudom, hogy Hangcsouban a Szén Híd mellett kapni a legjobb legyezőket és a Kopott Garasok utcájában Nyolcadik Kangnál a legszebb turbánokat. Aki pedig olvasnivalót keres, az menjen a Mandarinfák Kertjében tanyázó könyvárushoz. Ismerem az ünnepeket, szokásokat, a lakásviszonyokat, a ruhákat, az ételeket, a szórakozásokat, a jellegzetes lyukas pénzérméket, hogy egy „százas füzéren” ténylegesen mikor hány érmének kell lennie. Lábujjhegyen ablakokon bekukucskálva kileshettem a családi eseményeket a születéstől a nevelésen, házasságon, betegségen át a halálig, és láttam, hogy milyen volt akkoriban a nők helyzete.

Szakdolgozatot idéző címéhez méltón a könyv kissé szárazon indul, de gyorsan meghitté válik, a képek témája is ehhez idomul: „Régiségek tanulmányozása”, „Bábozó gyerekek”, „Sakkozók”, „Falusi iskola (más címen Rosszalkodó nebulók)”, „Zenehallgatás” stb. Élvezettel merültem el benne.