Ki ​kormányozza holnap a világot? 2 csillagozás

Jacques Attali: Ki kormányozza holnap a világot?

Kaotikus ​a világ? Vagy éppenséggel ijesztően egyszerű? Megfoghatatlan erők irányítják, követhetetlen sebességgel változik, vagy nagyon is világos, hol vannak a bajok? Szolgál-e valamire a temérdek tapasztalat és történelmi tanulság, ma, amikor minden tudás és információ elérhető, amikor gyakorlatilag nincs technikai gátja a kommunikációnak? Dönthetünk-e a saját sorsunk és gyermekeink-unokáink sorsa felől, vagy irányíthatatlanná váltak az életünket meghatározó erők? Ilyen és hasonló átfogó kérdésekben próbál rendet teremteni Jacques Attali, a páratlanul sokoldalú polihisztor, akinek a nevét a kelet-európai országok magángazdaságának segítésére alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alapítójaként és első elnökeként ismerhettük meg. Az író, professzor, közgazdász és elnöki tanácsadó segélyakciókat szervez, küzd a nukleáris fegyverek ellen, nonprofit szervezetével 80 országban támogatja a mikrofinanszírozást, szorgalmazza az európai felsőoktatás egységesítését és… (tovább)

>!
Európa, Budapest, 2012
458 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630793834 · Fordította: Barabás József

Enciklopédia 3


Most olvassa 2

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Boglárka_Madar P>!
Jacques Attali: Ki kormányozza holnap a világot?

Az elejét untam, aztán a közepétől már voltak érdekes részek, a vége pedig még el is gondolkoztatott. Az elején feleleveníti a történelmet – ki, mit, meddig, hogyan kormányzott – ami roppant érdekes, csak a címben az szerepelt hogy holnap, és én szívesebben olvastam volna végig a jövőről. Szóval ebben a részben is sok mindent megtudott az ember (lánya), de én meglettem volna nélküle. Mikor már a 20. századnál jártunk sokkal érdekesebb volt. Mondjuk azon is felhúztam magam, mikor az EU-ról áradozott – én nem vagyok ellene, de azért a tökéletestől igen távol áll ez a rendszer. Na, de hát az író francia…
A legjobban az utolsó három fejezet tetszett – érdekes volt a fejtegetése a világban meglévő (és a jövőben várható) problémákról, illetve az író elképzelése egy mindenek felett álló világkormányról és annak működési kereteiről igen elgondolkodtató. Jelenleg kicsit utópisztikusnak tűnik, de az biztos hogy valamilyen módon meg kell találni azt az együttműködési formát, amellyel megvédheti az emberiség a Földet (és az emberiséget…) saját magától. (de az emberek inkább egoisták és sosem az össz érdekeit nézik.)


Népszerű idézetek

Boglárka_Madar P>!

Amerikában az amazonasi erdők mélyéből érkező, és a Cuzco környékén 1200 táján megtelepedett inkák 1450 körül egy bizonyos Cusi Yupanqui vezetése alatt álltak, aki a chancák fölött aratott győzelme után fölveszi a Pachacutec Inca Yupanqui – „a világ megújítója” – nevet. Nyilvánvalóan ő is úgy gondolja, hogy a világ csak az általa ismert területből áll.

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cuzco
Boglárka_Madar P>!

A spanyolok vizsgálóbizottságot küldenek ki, hogy kiderítsék, vajon van-e az indiánoknak lelkük, az indiánok pedig forrásban lévő vízbe mártogatják a fehéreket, hogy lássák, holttestük oszlásnak indul-e vagy sem.

98. oldal

Boglárka_Madar P>!

Antwerpen az első ipari méretű fölhasználója egy máshonnan érkezett, kiemelkedő fontosságú technológiai újításnak – és ebben a későbbi „központok” is követni fogják példáját –, az elsőként Kínában föltalált, majd 1450 körül Mainzban újra fölfedezett mozgatható nyomóelemes nyomtatásnak.

99. oldal

Boglárka_Madar P>!

1788-ban a legutolsó holland bankok is csődbe jutnak; a francia forradalom előestéjén a kapitalizmus „középpontja” az Északi-tenger túlpartjára, Nagy-Britanniába költözik, ahol a demokrácia és a piac kéz a kézben halad előre a fejlődés útján.

131. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1788 · kapitalizmus
Boglárka_Madar P>!

Az első nemzetközi sportszervezet, a Nemzetközi Tornaszövetség, 1881-ben alakult meg. 1882 végén hozták létre az IFAB-ot (International Football Association Board), a labdajáték szabályalkotó testületét, amelyben nevén kívül nincs semmi nemzetközi, hiszen tagjait mindössze Anglia, Skócia, Wales és Írország adják. Az első „nemzetközi”, valójában az Egyesült Királyság különböző országrészei között zajló labdarúgó-mérkőzéseket az 1880-as években láthatta a közönség.

181. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Pándi Lajos (szerk.): Köztes-Európa 1763–1993 – Térképgyűjtemény
Grüll Tibor: A tenger gyümölcsei
Farkas Gábor: Gazdaságtörténet
Fehérváryné Nagy Magda: Parasztgazdaság a XX. század első felében
Michel Le Duc – Nathalie Tordjman: A pénz és az euró lépésről lépésre
Szeibert János: Munkanélküliség és napszámbér a mezőgazdaságban
Szeberthy János: A mezőgazdasági munkabérkérdés
Nádújfalvy József: Somogymegye szociális és gazdasági helyzetképe
Szalai Erzsébet: Globális válság – magyar válság – alternatívák
Yannick Vanderborght – Philippe Van Parijs: Alapjövedelem