Legenda ​Aurea 10 csillagozás

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

Arany Legendának (Legenda Aurea) nevezték ezt a könyvet, mert három évszázadnak legkedvesebb olvasmánya volt. Miként az égből hullott manna kinek-kinek azt az ízt varázsolta ínyére, amelyre legjobban vágyakozott, akképpen szolgáltatott ez a könyv jámbor olvasmányt a hívőknek, példák kiapadhatatlan forrását a prédikáló papnak, eszményt a szerzetesnek és mesét a mesére éhes lelkeknek.

De évszázadokon át a Historia Lombardica néven is idézgették, mert szerzője, mielőtt végképp bezárta volna a mesék aranykapuját, utolsó legendájához, Pelagius pápa életéhez a longobárdok anekdotával és legendájával tarkázott krónikáját csatolta.

Ennek a könyvnek, a Nyugat Ezeregyéjszakájának, a szerzője Génua érseke volt, Jacobus de Voragine, a domonkosrendi szerzetes, kit az Egyház boldognak nevezett s a választottak sorába emelt.

Arany legenda címmel is megjelent.

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 1990
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632082028
>!
Helikon, Budapest, 1990

Enciklopédia 25

Szereplők népszerűség szerint

Assisi Szent Ferenc


Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

Kalandos utazások, felbomló és újra egymásra találó családok, gonosz zsarnokokkal dacoló nyomorultak, elevenen megsütött-megfőzött emberek, maguktól felépülő vagy összeomló márványtemplomok, oroszlánszelídítés, hajótörés, rendszeresen visszatérő lelkek és mindenekelőtt sok-sok SÁRKÁNY!
Nem gondolná az ember, hogy a szentek legendái ilyen izgalmasak lehetnek. :)
Sem pedig azt, hogy ez a XIII. századi gyűjtemény pár száz évig szó szerint bestsellerként működött, sok európai nyelvre lefordították, és a könyvnyomtatás feltalálása után időnként még a Bibliát is lekörözte.

Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/02/07/jacobus_de…

8 hozzászólás
Mesemondó IP>!
Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

Régóta terveztem már, hogy elolvasom, úgyhogy jobb híján bevállaltam „vatikáni mesegyűjtemény” címszó alatt.
A Legenda Aurea (Aranylegenda) évszázadokon keresztül Európa egyik legnépszerűbb olvasmánya volt; a 13. és 15. század közötti időből több, mint 1000(!) kéziratban ismerjük. Jacobus de Voragine domonkos rendi érsek gyűjtötte egybe a szentek legendáit, az évkörnek megfelelően sorba rendezve adventtől adventig. A könyvet eredetileg felolvasásra szánta kolostoroknak és segédanyagként prédikációkhoz. A teljes kéziratban szereplő szentek száma változó, 180 és 234 között mozog; ebben a magyar fordításban 110 fejezet szerepel, némelyik több szentet is magába foglal, a nem szenthez tartozó vallási ünnepek leírásait azonban kihagyták belőle a rövidebb terjedelem kevdéért (ezek mondjuk kevéssé hiányoztak).
A történetek jó részében a mártírságé a főszerep – a könyv előzékenyen azt is tudtomra adta, hogy a Legenda lapjain 81 különböző kínzás variálódik (ijesztő mértékű kreativitással). A kötet történelmi forrásmunkának enyhén szólva nem tekinthető (látványosan dobálózik például a római császáruk uralkodásának dátumaival), egyáltalán nem bánik jól a nőkkel és a zsidókkal, cserébe viszont rengeteg olyan népmesei elemet, toposzt, és ismert legendát tartalmaz, melyek alaposan beépültek az európai szájhagyományba is.
A legendákról részletesen a blogon:
http://tarkabarka.blogspot.com/2018/09/az-ordog-volt-te…

2 hozzászólás
anesz P>!
Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

borító + ill. : 5
tartalom: 5
ismeret: 5
élmény: 5
mondanivaló: 5

Értékelés az alábbi karcban:
https://moly.hu/karcok/2015178


Népszerű idézetek

aled>!

Nem szennyeződik be a test, csak a lélek egyetértésével.

aled>!

…mintha nem is a halálból, hanem csak álmából kelt volna fel.

aled>!

…az ember vagyon nélkül születik, s mezítelenül és vagyon nélkül hal meg.

Timár_Krisztina I>!

Azokban az időkben a Rhône fölött egy berekben, Arles és Avignon között élt egy sárkány: félig szárazföldi állat, félig hal, vastagabb egy ökörnél, hosszabb a lónál, palloshoz hasonló fogai éles agyarak voltak, s kétfelől kettős páncél védte. A folyóban bújt el, és minden átkelőt elpusztított, minden hajót elsüllyesztett. Az ázsiai Galatiából jött ide a tengeren át. Leviatán, a vad tengeri kígyó, valamint egy Onachus nevű állat nemzette. Ezt Galatia vidéke szülte. Üldözőire egy holdnyi körzetben rálövelli ürülékét, és amihez az hozzáér, azt megégeti, mint a tűz. A nép kérésére Márta megkereste a sárkányt. Mikor rátalált a berekben, éppen embert evett. Meghintette szenteltvízzel és egy keresztet mutatott neki – ezzel tüstént legyőzte, s a sárkány úgy állt ott, mint egy birka. Szent Márta saját övével megkötözte, s a nép ott helyben lándzsákkal és kövekkel elpusztította.

Szent Márta [július 29.]

Kapcsolódó szócikkek: Arles · Avignon · sárkány
6 hozzászólás
aled>!

A démonaidról így szólt a próféta: »Szájok vagyon, és nem szólnak, szemek vagyon, és nem látnak« (Zsolt 134,16). Ilyenek legyenek, akik csinálták őket, és azok is, akik bíznak bennük…”

Kapcsolódó szócikkek: démon
Timár_Krisztina I>!

Erre ezt mondta neki Effrem: „Esedezem, uram, légy közbenjáróm, hogy görögül beszélhessek!” Erre Vazul: „Nehezet kérsz!” Mégis imádkozott érte, s az rögtön megszólalt görögül.

[Nagy] Szent Vazul püspök [január 23.]

Kapcsolódó szócikkek: görög nyelv
4 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Mikor a szentek meghalnak, akkor születnek meg, ezért a szentek halálát születésnek nevezzük. A gyermek azért akar megszületni, hogy nagyobb tere legyen az élethez, több tápláléka az evéshez, levegője a szabadabb lélegzéshez és több fényt kapjon a látáshoz. Mivel pedig a szentek haláluk által születnek meg az Anyaszentegyház méhéből, ezt a négy dolgot kapják meg a maguk módján, s ezért mondjuk, hogy akkor születnek.

Szent Donát [augusztus 7.]

Kapcsolódó szócikkek: halál · szentség · születés
aled>!

„Nekem hatalmam vagyon odaadni és újra fölvenni a lelkemet.”


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Lázár Ervin: Csillagmajor
Székely János: Cigány népismeret
Giorgio P. Panini: Mitológiai atlasz
Az ezeregy éjszaka meséi
Bruno Ferrero: Máriáról mesélek neked
Méhes Mária Viktória: Szent Miklós legendája
Lafcadio Hearn: Japán szellemei
Puvák Tarzíciusz: Mesesziget
Borbás Mária (szerk.): Karácsonyi ének
Habó Márta: A mi hontalan királynőnk