Démonpikkelyek (Haldokló Föld 3.) 44 csillagozás

Jack Vance: Démonpikkelyek

Ravasz Cugel sokszor elátkozta már azt a napot, amikor betört Iucounu, a Nevető Mágus palotájába. A varázsló rajtakapta és büntetésül elröpítette a világ végére, hogy szerezze meg számára a Túlvilág Szemét.
Cugel teljesítette a küldetést, számtalan vesződség árán visszatért, és a hatalma alá hajtotta Iucounut.
Kegyetlen bosszúra készült, ám egy apró hiba folytán önmagát röpítette el a Sóhajok Óceánjának partjára, s kezdheti elölről hosszú vándorlását. Egy gyengébb lelkületű ember beleroppan… Ám hősünket nem hiába hívják Ravasz Cugelnek: fürge eszű, gyors lábú, gátlástalan, fortélyos, jól bánik a karddal, s ha kell, a fondorlattól sem riad vissza…
Elindul, hogy ismételten megkerülje a Haldokló Földet – ezúttal az ellenkező irányból…

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris Könyvek

>!
Cherubion, Debrecen, 1993
318 oldal · ISBN: 9637841172 · Fordította: Nemes István, Gőz József

Kedvencelte 10

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

vicomte P>!
Jack Vance: Démonpikkelyek

Minden évben van egy-kettő a régi, kedvenc fantasyjeim közül, amelyet valamilyen apropóból újra kézbe veszek. Idén ez lett közülük az egyik, mert hirtelen vágyam támadt egy olyan régi vágású spoilerhősről olvasni, mint aki e könyv lapjain várja, hogy kalandjait ismét felelevenítse egy értő olvasó.

A történet főszereplője, Cugel, akit számos spoiler magasztalója és csodálója Ravasz Cugelként aposztrofál, oly' viszontagságos és embert próbáló utazáson vesz részt, hogy vérmes kalandjainak izgatott olvasója lélegzet visszafojtva csodálhatja csak, hogy eme nemes férfiú mily' keményen spoiler tűri a sors – s egynémely balszerencse spoiler által az útjába vetett maliciózus egyén – által rámért csapásokat.
Mert bizony a Haldokló Földön dekadens világán nem mindenki oly' nagyszerű jellem, mint hősünk spoiler – s ezen gátlástalan és önző figurák persze azonnal megorrontják hogy mily' tiszta lelkű spoiler és nemes spoiler utazót sodort eléjük a vak véletlen, s azon nyomban előnyt próbálnak ebből kovácsolni a maguk számára.
Cugel pedig mindössze azon igyekszik, hogy lehetőleg messze elkerülje az olyan rangjához és tudásához méltatlan helyzeteket, amelyekben túlzottan ki lenne téve a nyers fizikai erőfeszítés kényszerének spoiler, avagy le kelljen mondania hosszú utazása során a méltán megérdemelt kényelemről. Arról a kényelemről, amelynek kívánatos eleme lenne megfáradt testének finom selyemvánkoson történő nyugtatása közepette ízletes falatok elfogyasztása, készséges és bájos hölgyek társaságában, akik kívánság esetén egyéb módon is eme nagyszerű férfiú igényeinek kielégítését tekintik életük legfőbb üdvének.
Ám, minő borzalom, az élet zord és kegyetlen, és hiába Cugel minden spoiler bája és nemeslelkűsége spoiler hosszú és kacskaringós utazásán, mely során ismét – igaz, ezúttal a másik irányba – kénytelen megkerülni a Földet, hogy visszajuthasson Almerybe, és kiszabhassa az álnok és aljas Iucounura, a Nevető Mágusra, az alávaló gaztetteiért kijáró példás büntetést, nem csupán számtalanszor kénytelen feláldozni eme kényelem iránti elvitathatatlanul jogos igényét, hanem bizony gyakran nála kisebb formátumú személyek szolgálatába szegődve méltatlanul alantas munkák elvégezésével kénytelen törnie magát.
Ám ő bölcs türelemmel viseli eme megpróbáltatásokat spoiler és ha úgy adódik nemes bosszút vesz az őt sanyargatókon spoiler.

Cugel hosszas odüsszeiaija végén – mely során számos mágikus holmi is a birtokába kerül és nem egyszer kisebb-nagyobb hatalmú varázslókkal, vajákosokkal és démoni teremtményekkel is kényelmetlen kontaktusba lépni, végül eljut ősnemeziséhez és nevéhez híven ravaszságát és hosszú utazása során összegyűjtött élettapasztalatát felhasználva fondorlatos módon küzd meg ellene.
S hogy elnyeri mindezért jól megérdemelt jutalmát?
Nos, a Cugel kalandjait követő olvasónak nem kell csalódnia!

6 hozzászólás
risingsun>!
Jack Vance: Démonpikkelyek

A történet ott folytatódik, ahol az előző könyv, a Túlvilág szeme befejeződött. Egy rosszul elsült varázslat miatt Cugel ismét hosszú vándorútra kényszerül: újra meg kell kerülnie Haldokló Földet, csak ezúttal a másik irányból. Ragyogó és zseniális ötlet így visszatapsolni a korábbi történetben megkedvelt főszereplőt. Egy cseppet sem izzadságszagú a dolog, egy pillanatra sem kérdőjeleződik meg, hogy miért ne lehetne így. Ravasz Cugel újabb esélyt kapott, hogy azoknak az olvasóknak is belopja magát a szívébe, akiknek a korábbi kötet olvasása során ez nem sikerült. Mert ügyeskedésben, gátlástalan hazudozásban, mások átverésében itt sincs hiány, hősünk egy cseppet sem változott. Gondolkodás nélkül bárkit, bármikor átver ha a helyzet éppen úgy kívánja. Márpedig, rendszerint, mindig így alakul…

Humorban, ötletben itt sincs hiány. Mondhatnám azt is, hogy Vance ismét megcsinálta, de… Valami most mégis hiányzott. Egy idő után túlzottan kiszámíthatóvá vált a cselekmény. Nagyon leegyszerűsítve: vagy Cugel húz csőbe valakit vagy épp őt szedik rá. Persze, ez eddig is így volt, most azonban valahogy soknak éreztem. Túlságosan erre épített a történet, erre fűzi fel mindent, miközben nagyon sablonossá, szabályszerűvé, kiszámíthatóvá válik. De ezt leszámítva Vance laza stílusa most is lenyűgözött, az egy mondatba vagy bekezdésbe megteremtett világai, karakterei remekül működtek. Színes, élő, eleven ez a végnapjait számlálgató, haldokló világ…

Bízom benne, hogy a kötet és az egész sorozat valamelyik kiadónál kap még egy esélyt és újra kiadásra kerül. S ha így lesz (bár ere túl sok reális esélyt nem látok), akkor legyenek szívesek hozzá egy térképet is mellékelni, amin könnyen követhető lenne Cugel kalandos utazása. Előre is köszönöm!

csartak MP>!
Jack Vance: Démonpikkelyek

A három rész elolvasása után észrevehető egyfajta fejlődés vagy folyamat, az első, a Haldokló Föld kötet még sokkal idegenebb, és kevésbé enged betekintést magába, nem játszik semmilyen szimpátiára, mégis hívogató a hangulata, a mesebeli elemek jobban jelen vannak… E novellafüzér letisztult és egyben színes egyszerűségétől eltávolodva a két Cugel kötet jóval sűrűbben vesz körül, jóval részlétesebb, de ezáltal, kevésbé megfoghatatlan is, illetve kevésbé bizarr.
A Démonpikkelyek egy kalandos fantasy regény, sok helyszínnel, és érdekes, sokfajta szereplővel. Cugel ismét úgy keveri a kártyát, hogy saját hasznára fordítsa a helyzetet, de majdnem ugyanolyan arányban szívja meg a ravaszkodásait. Komikus elképzelni, ahogy menekülőre fogja, amikor a felbosszantott tömeg üldözi.
Valamilyen fondorlatos módon úgy rendezte a dolgait, (lehet ez is egy ravaszkodás) hogy a végére bizony megkedveltem ezt a rókaképű gazfickót.

Dave_Bowman>!
Jack Vance: Démonpikkelyek

A Démonpikkelyek szerintem egy kicsit gyengébbre sikerült, mint az előzménye a Túlvilág szeme. A sztori nagyjából ugyanaz (főhősünk Ravasz Cugel ismét a világ túloldalára kerül és próbál meg visszajutni, azonban most a másik irányba indul el), de egy kissé talán kevésbé ütősek és frappánsak ezek a kalandjai.
Jack Vance óriási érzékkel nagyol el teljesen jelentéktelen cselekményeket, és összecsap olyan eseményeket, amikről szívesen olvasnánk kicsit többet. Ezt meg kell szokni, mint ahogy magát a főhőst is, aki gátlástalanul használ ki mindent és mindenkit a saját boldogulása érdekében, de az esetek felében mégis ő jár pórul.

Fanyar humorú, groteszk, sötét hangulatú regény. Teljesen más, mint a modern fantasy-k. Aki viszont ráérez a hangulatára, az többször is el fogja olvasni.

Noro>!
Jack Vance: Démonpikkelyek

A történet a pikareszk regények stílusát követi. Az egyes epizódok általában két sablon egyikére húzhatóak rá: vagy Ravasz Cugelt verik át, vagy ő ver át valakit. Mindkét változat úgy ér véget, hogy hősünk sietősen távozik az adott országból. Ami a könyvet eladja, az gúnyos humora valamint a rengeteg képtelen kultúra és szituáció, melybe Cugel belecsöppen. A fantasy klasszikusa.

svindler>!
Jack Vance: Démonpikkelyek

Méltó folytatása A túlvilág szemének. Ravasz Cugel ugyanonnan indítja újra bosszúhadjáratát, mint legutóbb, csak most a másik irányba indul.

Cicamama>!
Jack Vance: Démonpikkelyek

Ez egy nagyon jópofa könyv. Kicsit néha már dühítő Cugel szemétkedése, de azért többnyire tudtam rajta mosolyogni és nevetni. Akkoriban szerintem még nem is nagyon voltak ilyen antihősös regények, pláne nem fantasy-ben. Ez is klasszikusnak számít már. Sok mai könyvet is felülmúl a humora.

atr0p0sz>!
Jack Vance: Démonpikkelyek

Talán még a Túlvilág szeme c. könyvétől is jobb, Vance vitathatatlanul a Fantasy nagymestere.

Eynregiujkonyvek I>!
Jack Vance: Démonpikkelyek

Nem jobb, mint az előzményregény, de hosszabb. Csodálatos élményeket szerzett számomra az olvasása. Tökéletesen kikapcsol és számtalanszor jó újraolvasni. Nagy kár, hogy ezzel befejeződik Cugel története, mert ebből sosem lenne elég számomra. Teljes ismertetőm és értékelésem: http://regiujkonyvek.blogspot.hu/2016/03/jack-vance-dem…


Népszerű idézetek

csartak MP>!

– Ha egyszer kialszik a nap, semmilyen cselekedetnek nem lesz többé jelentősége.

128. oldal

csartak MP>!

Két órányi filozófiai szófosás sem ér fel egyetlen jóízű böfögéssel.

128. oldal

csartak MP>!

Cugel gyakorlatias gondolkodású férfi volt, ezért hamarosan úgy döntött, hogy szitkozódását későbbre halasztja, és sürgősebb feladatához, az éjszakai szállás kereséséhez lát. Még utoljára elmondott egy szitkot Iucounura, miszerint gennyes fekélyek lepjék el testét, azután elindult a tengerparti fövenyen, felkapaszkodott az egyik dűne tetejére, és körülnézett.

5. oldal


A sorozat következő kötete

Haldokló Föld sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Gene Wolfe: A Lictor kardja
Stephen King: A Setét Torony – Varázsló és üveg
Richelle Mead: Vérvonalak
Lois Lowry: Az emlékek őre
Alexandra Bracken: Sötét örökség
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára
V. E. Schwab: Viszály
Lauren Oliver: Káosz
Orson Scott Card: Végjáték 2.
N. K. Jemisin: A megkövült égbolt