Martin ​Eden 151 csillagozás

Jack London: Martin Eden Jack London: Martin Eden Jack London: Martin Eden Jack London: Martin Eden Jack London: Martin Eden Jack London: Martin Eden Jack London: Martin Eden Jack London: Martin Eden Jack London: Martin Eden Jack London: Martin Eden

„Az ​ebéd elején folytonosan azzal a kérdéssel küszködött: hogyan viselkedjék? Ezért nem is szólalt meg. Nem tudta, hogy ezzel a csöndes viselkedésével meghazudtolja Arturt. Ruth bátyja ugyanis előző nap azt mondta családjának: meghív ebédre egy vadembert, de ne féljenek, majd meglátják, milyen érdekes vadember. Martin Eden most semmiképpen sem tudta volna feltételezni, hogy ennek a lánynak a bátyja ilyen árulást kövessen el vele szemben, amikor épp Martinnak köszönheti, hogy ép bőrrel szabadult egy igen kellemetlen bonyodalomból. Őt e pillanatban csak a maga ügyetlensége zavarta. Minden egyéb elragadtatással töltötte el. Először tapasztalta életében, hogy az ember nem csak azért eszik, mert éhes. Eddig nem törődött vele, mit eszik. Az étel az étel, gondolta. Ennél az asztalnál azonban az étkezésnek esztétikai szerepe is volt, itt szépségigényét is kielégíthette az ember. Emellett elmemozdító hatása is volt itt az étkezésnek. Ebéd közben olyan szavakat hallott Martin, amelyeket… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1909

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jack London életműsorozat · A Világirodalom Remekei Európa · Horizont könyvek Kriterion

>!
Kossuth, Budapest, 2016
382 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630983464 · Fordította: Bernát Pál
>!
Európa, Budapest, 1983
388 oldal · ISBN: 963073107x · Fordította: Bernát Pál, Görgey Gábor
>!
Kossuth, Budapest, 1977
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 963090747X · Fordította: Bernát Pál · Illusztrálta: Kass János

5 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Martin Eden


Kedvencelte 38

Most olvassa 11

Várólistára tette 96

Kívánságlistára tette 45


Kiemelt értékelések

KingucK P>!
Jack London: Martin Eden

A matróz életből íróemberré válás nem egy egyszerű folyamat, főleg a főhősünk korában.
Martin fejlődéstörténete nagyon érdekes és elgondolkodtató volt számomra. A viszontagságok, a tanító út, amelyiken végig kellett küzdenie magát minden ember életében elérkezik, csak általában nem ennyire szélsőségesen. Megbirkózni a környezet elítélő, beskatulyázó szemléletével, megtanulni a hogyant és hinni a képességeinkben és a fejlődés lehetőségében.
Ajánlom mindenkinek!

brigi11 P>!
Jack London: Martin Eden

Tudtam, hogy teljesen más lesz, mint, amit Jack Londontól ismerek vagy megszoktam, és még így is lenyűgözőtt. Nagyon szép történet, az adott kor szereplőinek tökéletes bemutatása. Talán kicsit fiatalabban kellett volna olvasni, ez pont az a történet, ami egy önmagában kételkedő fiatalnak nagy lökést adhat. Nagyon szépen van végig vezetve ez az út, hogy honnan és merre, van értelme küzdeni, fel szabad-e adni a reményt? Én Ruthot nem szerettem, a végén se lepett meg a viselkedése. Az, hogy a történetnek ilyen vége lett, az meglepett, de nem érzem azt rossz befejezés lenne. Egy csillag levonás, mert a szociálisták, republikánusok annyira nem fogtak meg.

KBCsilla P>!
Jack London: Martin Eden

Nehéz dolog értékelni ezt a könyvet.
Egyrészt, mert teljesen más, mint az összes többi Jack London könyv, másrészt pedig azért, mert folyamatosan bolyongtak közben a gondolataim.
Magamban hol büszke voltam Martinra, mert keserves munkával érte el, amit elért, máskor meg szántam szegényt, mert úgy éreztem, hogy bolondot csináltak belőle.
Ruth nem volt egy egyenes jellem, nem is tetszett, ahogy viselkedett.
A jellemfejlődés hatalmas volt, tanulságos, és követendő példaként állítható – lenne – sok kevésbé kitartó ember elé.

Trudiz >!
Jack London: Martin Eden

Felismerés, vágy, igények, tudatosság, tudásszomj, kitartás. Ezekkel a szavakkal lehet jellemezni e regényt.
Felismerés – társadalmi különbségek, melyeket le kell küzdeni.
Vágy – a tudás megszerzésére, mellyel előrébb juthat az ember.
Tudatosság – élete átformálásához. Martin végtelenül kitartó volt mindvégig. Munkabírása is csodálatra méltó. Szomorú, hogy a pénz értéke, megléte és mennyisége mennyire befolyásolja az életünket.
Az biztos, hogy nem ilyen befejezésre gondoltam…

ervinke73>!
Jack London: Martin Eden

Jack London valami olyasmit mond el, viszonylag egyszerűen, ám annál mélyebben, ami irányként, vezérfonalként kellene vezesse életünket. Látom a számtalan útkeresőt, és látom a sok megalkuvót, ki letér, vagy egyszerűen csak leül félúton, feladja, megalkuszik. Tükörbe nézve is. Ha az író korának társadalmából elvágyódik az, aki más, napjaink társadalmát mégannyira is el kell hagyni, ha a felrúgásához már kevés a harci kedv. Nőkről, hírnévről, pénzről, emberről magáról máig érvényesen és megfontolandóan ír egy volt matróz, aranyásó, nincstelen csavargó. Fojtó keménygallér helyett nyitott ingben… szabadon, szabadon, szabadon!

1 hozzászólás
Imre_Szabó_2>!
Jack London: Martin Eden

Ó, Mart, te barom, hallgatnod kellett volna Brissenden-re! De megértelek, öregem, én megértelek…

Kecsüszo_geiko>!
Jack London: Martin Eden

Érdekes, hogy a hsz-elők többnyire tizenéveikben olvasták. Én is.Nagy hatással volt az életemre. Mondhatni: ez a könyv jelentette az úgynevezett klasszikus gyerekkorom végét. És valami más kezdetét természetesen.

2 hozzászólás
btunde >!
Jack London: Martin Eden

Az első oldal után biztosra vettem, hogy csakis öt csillagot adhatok annyira tetszik nekem ahogy ír. Aztán egy idő után, amikor megkezdődött a vegetálás, elkezdtem unni, és ugyanazt éreztem, amit a Mary Westmacott regényeknél, vagyis hogy túlságosan személyes az ügy, amitől nem sikerült elszakadnia. Persze akkor kénytelen voltam kicsit beleolvasni az életébe, és megnyugodtam, hogy most sem tévedtem. Egyszóval szerettem a történetet, értem és meg is értem, de nem vagyok biztos benne, hogy ezeket regényként kellene kiadni, mert a személyes érintettség miatt elveszik az arányérzéke, és szerintem emiatt nem méltó hozzá. Mondhatnám irodalmilag értékelhetetlen. Aztán amikor átbillentünk a holtponton megint nagyon élveztem az egészet, nem csak külön-külön a szép mondatokat.

Eli>!
Jack London: Martin Eden

Jack Londonban most sem csalódhattam. Hihetetlen, ahogy meg tudja fogni az élet különböző területeinek valóságosságát, legyen a polgári családok konvenciói, a szocialista forradalmárok eszméi, a tengerészek vad erői vagy az egyszerű munkás ember (mosodás, eladó) élethez való ragaszkodása…És amit ír milyen igaz ma is: az ér valamit, akinek pénze van. Ha nincs pénzed, akkor nem vagyunk érdemes még arra sem, hogy „meghívjanak bennünket egy vacsorára”…….de ítélkezni bezzeg: azt mindenkit tud! Néhol kicsit túl sok a filozófia, de nekünk pont ezt kell megértenünk, ha már a főhős szereplőtársai nem értették meg. Legalább mi értsük meg! Vagy legalább egy kicsit belőle…Martin Edenből, az ő élethez való viszonyulásából….

Morn>!
Jack London: Martin Eden

Kedves Martin!

Régen nagyon szerettelek. Nem is emlékszem már rád, hogy mi történt veled, hogy miért is, csak arra, hogy nagyon is íróvá akartál válni (mikor először találkoztunk, akkortájt én is ezt terveztem, de én feladtam álmaimat), és itt látom, hogy csak fél csillagot vontam meg tőled. Felnőtt fejjel azonban újra kezembe vettelek, kemény szigorral szanálom a régi könyveimet, főleg, amikről emlék sincs, csak benyomások maradtak meg. A te benyomásod pedig igen erős volt.
Sajnos azonban nem éreztem, nem értettem azt, amit akkor. Kezdetben szívesen olvastalak, figyeltem sorsodat, de egyre inkább zavart a felesleges fájdalom a szerelemért, az írókra jellemző éhes, állhatatos kitartás, a soha fel nem adás. Csodáltalak érte, de őszintén szólva bele is fáradtam, hogy számodra ez az élet ennyire elfogadható.
Később azonban mégis változás történt, de úgy érzem, túl későn. spoiler Keserűséged fájt, ahogy szó nélkül fogadod a hozzád forduló arcokat, kezeket, a pofaviziteket, pedig spoiler. Sajnáltalak érte, mert érezhető volt, mennyire spoiler
Sajnálom, hogy a rólad írt regény nem ér fel az általad írt magasságokig, bár nem ismerhetem azokat a műveidet, de sejtem, hogy igazán jók lehettek, minőségi darabok. Gyászolom kicsit magamban azt is, aki voltam, aki anno úgy szerette Jack Londont, hogy több művét is beszerezte, és sajnos egyre többet tesz ki belőle (három ráadásul újraolvasás nélkül, az egynek elment-érzésre, gondolatra hagyatkozva távozott). Az állatosak talán megmaradhatnak, mert őket éreztem anno igazán kiemelkedőnek.
Sajnálom Martin, hogy ez a találkozás így sikeredett, hogy csillagokat is vontam meg tőled. Nem fogsz többé látni, ezt megígérhetem. Igyekszem, hogy jó helyre kerülj, mint a többiek. Hátha valaki más vesz a kezébe, aki jobban tudja becsülni a történeted.

Szeretettel,
Csilla

>!
Kossuth, Budapest, 1977
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 963090747X · Fordította: Bernát Pál · Illusztrálta: Kass János

Népszerű idézetek

Trudiz >!

Nem állhatsz meg, tovább kell menned. Célod van – tudod.

1 hozzászólás
Trudiz >!

Minden könyvnek minden egyes lapja ablak volt, amelyen át a tudás birodalmába vetett egy pillantást.

csillagka P>!

Én azonban én vagyok, és akkor sem változtatom meg az ízlésemet, ha az egész emberiségnek egybehangzóan más is a véleménye. Ha nekem nem tetszik valami, hát nem tetszik és kész. A világon semmi okát sem látom, miért kellene tetszést majmolnom, csak azért, mert embertársaim többségének tetszik valami, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha tetszenék nekik. Abban, hogy mi tetszik, vagy mi nem tetszik nekem, nem indulhatok a divat után.

Piteka>!

A műveim már akkor is készen voltak!

Kapcsolódó szócikkek: Martin Eden
Nílkantha>!

Inkább legyen az ember csavargó, mint igavonó barom.

150. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983

nabradi>!

…mindenkinek tetszik, ha a saját gondolatait tálalják föl neki, szépen felcicomázva.

Nílkantha>!

A szerelem előbb volt a világon, mint a beszéd, és már a kezdet kezdetén megismert bizonyos utat-módot, amelyet máig el nem felejtett.

160. oldal, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983

Agymanó>!

Nyoma sincs semminek, amit az ember a teremtés óta felfelé ívelő útján, sok kínlódással, évezredek alatt elért. Egyedül a villanyvilágítás jelzi, meddig jutott el az emberiség a nagy kaland során.

117. oldal

Trudiz >!

Ennek a lánynak a teste több, mint lelkének köntöse: lelkének a kiáradása ez – isteni lényének tiszta, szépséges kikristályosodása.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában
Colleen Hoover: Ugly Love – Csúf szerelem
Helen Hoang: Menyasszony rendelésre
Charles Dickens: Copperfield Dávid
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
Christopher Moore: Vérszívó démonok
Barbara Delinsky: Parti út
Philip Roth: Nemezis
Danielle Steel: Fordulópont