A ​vadon szava 455 csillagozás

Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Londonnak ​ez a regénye a legnagyobb sikert elért és máig is a legmakulátlanabb alkotása. Főhőse, Buck, a bernáthegyi- és juhászkutya keverék, amelyet az északi aranybányászat megindulásakor száz dollárért eladnak. Befogják szánt húzni, majd több ezer mérföld után három ügyetlen aranyásó veszi meg, s a fáradt eb egy idő után nem hajlandó továbbmenni, amiért kishíján agyonverik. Thorthon, a jártas aranybányász menti meg az életét és Buck nagyon megszereti, egy ízben az életét is megmenti. Thorthon és két társa nagyszerű aranylelőhelyre talál, de az indiánok rajtuk ütnek és megölik őket. Buck erdei bolyongásából hazatérve halva találja gazdáját: bosszút áll az indiánokon, és enged a vadon hívásának, beáll a farkasok közé. A regény mondanivalójának lényege az, hogy az állatok természetéből az ember a legnemesebb és a legrosszabb tulajdonságokat is ki tudja hozni. Az embereken keresztül pedig egy-egy pillantást vethetünk a társadalomra, az alaszkai élet viszontagságaira, amelyek… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1903

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jack London életműsorozat, Képes regénytár

>!
Holnap, Budapest, 2019
86 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633492628 · Fordította: Réz Ádám
>!
Kedvenc, Székelyudvarhely, 2014
80 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786069373569
>!
Holnap, Budapest, 2012
96 oldal · ISBN: 9789633466186 · Fordította: Réz Ádám · Illusztrálta: Csala Sándor

13 további kiadás


Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Buck · John Thornton


Kedvencelte 83

Most olvassa 9

Várólistára tette 222

Kívánságlistára tette 100

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
jehuka P
Jack London: A vadon szava

Kiskoromban láttam a filmet, és annyira belém égett a brutalitása, hogy azóta nem is nézek hasonlókat. Eszemben sem volt kézbe venni a könyvet, de egy kihívás rákényszerített. Rettegtem, hogy a könyv is hasonlóan hat majd rám, de – talán mert már felnőttem, talán azért, mert nem jelentek meg az események vizuálisan előttem – szerencsére nem viselt meg annyira, sőt, kifejezetten tetszett. Érdekes volt egy kutya szemén keresztül átélni ezt a rengeteg kalandot, viszontagságot. Nem tudom megmondani mennyire hiteles az, ahogy megélte a történteket, ahogy a különböző gazdáihoz és a vadonhoz viszonyult, de engem alapvetően meggyőzött.

>!
Sapadtribizli P
Jack London: A vadon szava

A történet szép.
Levetkőzni a civilizáció utolsó morzsáit is, és visszatérni az Őshöz, a kezdetek kezdetéhez, ahhoz, amit az ösztön sugall, nem számít, hány generációnyi „szelídség” tapadt az egyénre. Legalábbis én ezt olvastam ki belőle. Csak az a baj, hogy nekem ez túl véres és túl patetikus volt; ráadásil nagyon de nagyon meg akart győzni arról, hogy csak neki van igaza…
Lehet, az a baj, hogy csak most találkoztam ezzel a történettel először; de nem tudom, hogy a sok véres jelenet miatt én esetleg hány éves kortól adnám majd a gyerekeim kezébe…

1 hozzászólás
>!
ggizi P
Jack London: A vadon szava

Eleinte fura volt egy kutya szemszögéből olvasni az eseményeket, a reakcióit, az érzéseit, túlságosan komplexnek és emberinek éreztem. Mégis ez a mélység tette lehetővé, hogy végigkövethessük Buck szeretett szobakutyából való átformálódását egy igazi ösztönlénnyé. Nagyon érdekes és kalandos utazás volt nemcsak Bucknak, de nekem, az olvasónak is.

>!
Blissenobiarella
Jack London: A vadon szava

Nagyon meglepett ez a könyv, és nagyon tetszett. Nm hittem, hogy egy elsősorban kamaszfiúk kezében járó, ráadásul kutyás könyv nekem tetszhet.
Ennek ellenére rögtön magával ragadott, és így is maradt a végéig, aminek nem csak rövidsége az oka. Szerettem, hogy Buckot kutyaként mutatta be, nem tulajdonított neki emberi tulajdonságokat, ami miatt általában nem szeretem az állattörténeteket. Az embereket sem egysíkúan mutatja be, megjelenik a dolgozó jószágot megbecsülő, a kutyát igazi társként kezelő ember is, de az is, aki az állatot birtoktárgynak tartja, és életét semmibe veszi.
Különösebb mondanivalója a vadon hívó szavával kapcsolatban nekem nem igazán jött át, de a történet, az alakok és a regény stílusa nagyon tetszett, szerettem.

>!
KingucK P
Jack London: A vadon szava

Szívmelengető és szívszorító történet.
A már elvárt szemléltető és részletgazdag leíró stílusban íródott, bemutatva a gondolatokat és érzelmeket. A cselekmény szála mozgalas és izgalmas. Buck teljesen a szívemhez nőtt.
Akinek van kutyája vagy egyszerűen csak szereti őket, nekik szívből ajánlom!

>!
dokijano
Jack London: A vadon szava

Gyerekkorom egyik kedvenc írója Jack London. Kedveltem a kalandos, kutyás, aranyásós regényeit. Ebben még indiánok is voltak, igaz, csak egy tragikus epizód erejéig, de akkor is. Mi más kellett abban az életkorban egy jó olvasmányhoz? De akkoriban nem jutott a kezembe ez a regény. Lehet, hogy nem volt meg a kis falusi könyvtárban?
Felnőtt fejjel pótoltam a hiányt, már csak az 1001 könyves kihívások teljesítése érdekében is. No meg egy kicsit nosztalgiáztam, dupla élvezet. Muszáj lesz megkeresnem a többi regényét is.

1 hozzászólás
>!
ZsúésKrisz_Olvas
Jack London: A vadon szava

A történet magával ragad, és letehetetlen. A messzi északi élet elvarázsolja az olvasót. Tanulságos történet, hűségről, bátorságról, kitartásról, és az ösztönös erőről, amit meg kell tanulnunk, valami jóra fordítani.
A kötet egyben külön kis elbeszélések gyűjtője is. Többségében nem éppen kedves, sőt, inkább keserű és végletes történetekkel, a zord és kietlen északi vidékek gyilkos természetéről.
http://zsuolvas.blogspot.hu/2016/03/jack-london-vadon-s…

>!
Ibanez MP
Jack London: A vadon szava

Örök kedvenc. Nagyon régen, ifjúkoromban (nem mintha vén nyanya lennék, de azért régen volt már az…) olvastam utoljára, de akkor nagyon sokszor. A szeretetem ez iránt a könyv iránt nem változott. Zseniális könyv, amely nemcsak az alaszkai tájat írja le gyönyörűen, de az ottani élet szomorú és vidám pillanataiba is betekintést ad. Hiszen ki ne emlékezne arra, amikor Buck a hátára fekve, lábait emelgetve kéri a kis mokaszinjait, vagy mikor megvadulva szétszórják a Charles-ék holmiját. És ki ne emlékezne arra, amikor Dolly megőrül avagy Dave halálára (ami mai napig könnyeket csal a szemembe). A könyvben talán egyetlen dolog fura nekem, ez már régen is így volt és most is: Thronton-nal szemben – akárhogy is megmentette Buck életét – nekem mindig is a francia páros, Perrault-ék voltak a kedvenceim. Sokkal kidolgozottabbnak éreztem az ő karaktereiket, jobban megismerhettük őket, vidámságukkal, rátermettségükkel és igazságosságukkal egyetemben. Persze mindettől függetlenül John egy nagyon jó alak, szimpatikus szereplő, de mégse sikerült úgy megjeleníteni az alakját, ahogy a franciákét.

A történet gyönyörű, kalandos, külön plusz, hogy a kutya „gondolatait” is megismerhetjük (és akárki akármit mond, az állatok igenis tudnak „vigyorogni”, igenis külön személyiségek, vannak ravaszok, szemfülesek és csalafinták, a nyulam például egy csalafinta, intelligens, de néha magát süketnek tettető ravasz kis dög). És hát Alaszka (sóhajt egy nagyot). Hát nem csoda, hogy egész életemben oda vágytam? (csak ne lenne olyan fene messze tőlünk) :-D

>!
encus625 P
Jack London: A vadon szava

Egy tikkasztó nyári napon ezt most úgy olvastam el, hogy egyszer álltam fel mellőle, ebédelni. Szép történet, a csodás tájak, mellette pedig megismerjük Buck kalandjait sok jószándékú és néhány kevésbé rendes ember társaságában. Néhol véres, de kalandos és nagyon szerethető történet.

>!
Arión, Budapest, 2004
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639375691 · Fordította: Réz Ádám, Bartos Zoltán, Szász Imre, Tersánszky Józsi Jenő

Népszerű idézetek

>!
Dölfike

Van valamiféle önkívület, amely az élet csúcsát jelzi, s amelynél magasabbra nem emelkedhetik az élet. S mivel a létezés paradox dolog, ez az önkívület akkor tör reánk, amikor életünk a leghevesebben lángol, és ugyanakkor tökéletesen elfeledteti velünk, hogy élünk.

54. oldal [Móra Könyvkiadó, 1963]

>!
eeszter 

Lázad az ősi nomád,
Szokások lánca szakad,
Mély téli álma után
Felébred benne a vad.

>!
Bohemian

Van egy fajta önkívület, amely az élet csúcsát jelzi, s amelynél magasabbra nem emelkedhetik az élet. S mivel a létezés paradox dolog, ez az önkívület akkor tör reánk, amikor életünk a leghevesebben lángol, és ugyanakkor tökéletesen elfeledteti velünk, hogy élünk. Ez az önkívület fogja el a művészt, ez feledteti el vele, hogy él, amikor egész lénye belevész egy láng lobogásába; ezt érzi a katona, amikor a háborútól eszét veszti a véres csatatéren, és nem kegyelmez senkinek; s ezt érezte Buck, amikor az ősi farkasüvöltést hallatva rohant a falka élén az élő táplálék után, amely sebesen menekült a holdfényben. Lényének legmélyéből tört fel az üvöltés, s még annál is mélyebbről, az Idő méhéből. Az élet ellenállhatatlan hullámverése hatalmasodott el rajta, a lét áradása, minden egyes izom, ízület és ín tökéletes gyönyörűsége, az az érzés, hogy összpontosul benne minden, ami nem halál, hogy lobog és száguld, és kifejezi magát a lendületben, és ujjongva röpül a csillagok alatt, a mozdulatlan, holt anyag fölé emelkedve.

63. oldal, 3. Az uralomra vágyó ősi vad c. fejezet (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967)

>!
Dölfike

– Soha még ilyen kutyát nem látott a világ – mondta John Thornton egy napon, társaival együtt Buck után nézve, ahogy kisétál a táborból.
– Miután megteremtették, eltörték a formát – felelte Pete.

128. oldal [Móra Könyvkiadó, 1963]

>!
Dilaida P

– Soha nem volt még ilyen kutya a világon – mondta John Thornton egy napon, társaival együtt Buck után nézve, aki kisétált a táborból.
– Miután megteremtették, eltörték a formát – felelte Pete.
– Az anyja mindenit! Én is azt hiszem – bólintott rá Hans.

87. oldal, A hívó szó elhangzik

Kapcsolódó szócikkek: Buck · John Thornton
>!
Piteka

Így csendült fel benne az ősi dal, mintegy igazolva, hogy bábjai vagyunk csupán az életnek, s ő birtokba vette ősi tulajdonát; és azért vette birtokba, mert az emberek egy sárga fémet találtak északon, s mert Manuel segédkertész volt, akinek éppen csak arra tellett a béréből, hogy eltartsa feleségét és önmaga számos kicsinyített mását.

>!
Dölfike

A férfiak szidták, mint a bokrot, őt is meg az ősapáit meg az ősanyáit, külön- külön, és az ivadékait, akik majd utána következnek, sok- sok nemzedéken át, és minden egyes szőrszálat a testén és az utolsó csepp vért is az ereiben;

63. oldal [Móra Könyvkiadó, 1963]

>!
R_Kingaa 

A kísérteties téli csend tovatűnt, s az ébredő élet nagy tavaszi zsongása vette át a helyét. Mindenünnen ez a zsongás szállt felfelé, az élet örömét hirdetve. Zsongott minden, ami újra élt és mozgott, ami halálos bénultságban feküdt a fagy hosszú hónapjai alatt. A fenyőfák ereiben ismét felszökött a nedv. A fűzfákon és rezgő nyárfákon fiatal bimbók fakadtak. A cserjék és a kúszónövények vadonatúj zöld ruhába öltöztek. Éjszaka tücskök cirpeltek, és nappal ezernyi fajta csúszó-mászó lény tört magának lázasan utat a napfényre. Foglyok és harkályok kurrogtak és kopácsoltak az erdőben. Mókusok fecsegtek, madarak énekeltek, odafönt gágogó vadlibák húztak észak felé, szabályos ékjük kettéhasította a levegőt.
A dombok lejtőin csörgedező patakocskák futottak lefelé, láthatatlan források muzsikáltak. Olvadt, mozgolódott, pattogott az egész táj.

90. oldal, 5. fejezet - Hóban, hámban mindhalálig

Kapcsolódó szócikkek: fenyőfa · fűzfa · harkály · rezgő nyár · vadlúd
>!
R_Kingaa

Amikor megjönnek a hosszú téli esték, s a farkasok lehúzódnak zsákmányuk után a mélyebb völgyekbe, látni őt, amint a falka élén rohan a hold sápadt sugarában vagy a derengő északi fényben, hatalmasabb minden társánál, nagyokat szökken, és félelmetes torkát kitátva énekli az ifjabb világ dalát, a falka énekét.

142. oldal, 7. fejezet - A hívó szó elhangzik


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Vuk
Cécile Aubry: Belle és Sébastien
Philip Pullman: Az arany iránytű
James Fenimore Cooper: A vörös kalóz
Kate Douglas Wiggin: Becky sorsa
Kate DiCamillo: Cincin Lovag legendája
Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
Mark Twain – Oliver Ho: Huckleberry Finn kalandjai
Anna Sewell: Fekete Szépség