A ​vadon szava 509 csillagozás

Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava Jack London: A vadon szava

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Londonnak ​ez a regénye a legnagyobb sikert elért és máig is a legmakulátlanabb alkotása. Főhőse, Buck, a bernáthegyi- és juhászkutya keverék, amelyet az északi aranybányászat megindulásakor száz dollárért eladnak. Befogják szánt húzni, majd több ezer mérföld után három ügyetlen aranyásó veszi meg, s a fáradt eb egy idő után nem hajlandó továbbmenni, amiért kishíján agyonverik. Thorthon, a jártas aranybányász menti meg az életét és Buck nagyon megszereti, egy ízben az életét is megmenti. Thorthon és két társa nagyszerű aranylelőhelyre talál, de az indiánok rajtuk ütnek és megölik őket. Buck erdei bolyongásából hazatérve halva találja gazdáját: bosszút áll az indiánokon, és enged a vadon hívásának, beáll a farkasok közé. A regény mondanivalójának lényege az, hogy az állatok természetéből az ember a legnemesebb és a legrosszabb tulajdonságokat is ki tudja hozni. Az embereken keresztül pedig egy-egy pillantást vethetünk a társadalomra, az alaszkai élet viszontagságaira, amelyek… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1903

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jack London életműsorozat, Képes regénytár

>!
Holnap, Budapest, 2019
86 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633492628 · Fordította: Réz Ádám
>!
Kedvenc, Székelyudvarhely, 2014
80 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786069373569
>!
Holnap, Budapest, 2012
96 oldal · ISBN: 9789633466186 · Fordította: Réz Ádám · Illusztrálta: Csala Sándor

16 további kiadás


Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Buck · John Thornton


Kedvencelte 90

Most olvassa 14

Várólistára tette 260

Kívánságlistára tette 131

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Jack London: A vadon szava

Valami rohan a Hold sápadt sugarában, a derengő északi fényben, nagyokat szökken és félelmetes torkát kitátva énekli az ifjabb világ dalát…Az erdőt sötét éj lepi be fekete gyászruhába és ismeretlen erők kiáltásait hallom. Ha jobban belegondolok, mégis ismerősek ezek a hangok. Egy másik életből. Több száz, sőt ezer éve benne van tudatomban, mégsem gondoltam még bele mik lehetnek ezek a hangforrások. Levetem magamról a magány bús köpenyét. Ha tudom…

mandris>!
Jack London: A vadon szava

Abban a kiadásban, amelyet én olvastam a címadó kisregény és az A mexikói című rövidebb kisregény található. A kettő közül engem a címadó fogott meg elsősorban, a mexikói bokszoló-forradalmár története kevésbé.
Buck története izgalmas volt, és általában is nagyon szeretem az ilyen típusú regényeket. Nehéz lehet egy állat szemszögéből regényt írni, még ha hálás is (ha jól sikerül). A magyar irodalomban Fekete István regényei nagy népszerűségnek örvendenek, és méltán. Valami hasonlót éreztem Jack London kisregénye kapcsán. Nehéz dolog lehet úgy írni egy állat szemszögéből, hogy ne tűnjön túl emberinek, de mégis olyan nézőpontkarakter legyen, akibe az olvasó bele tudja magát élni. Főleg, mivel a kisregény maga éppen arról szól, hogyan spoiler
Sok mindenről szól ez a rövidke történet: a kanadai élet keménységéről, arról, milyen alapvető fontosságú az alkalmazkodókészség, az emberek és állatok részéről egyaránt, az ember és a kutya lehetséges kapcsolatának sokszínűségéről. Ugyan az 1001-es listán való szereplését kicsit túlzásnak tartom, alapvetően megértem, hogy ilyen népszerűségnek örvend.
Ezzel szemben az A mexikói nem tudott labdába rúgni. A földrajzi értelemben, és témáját tekintve is elég távoli kisregény az A vadon szava után sokkal kisebb hatást gyakorolt rám. Különösebb bajom ugyan nem volt vele, de különösebben emlékezetes sem volt.

sztinus>!
Jack London: A vadon szava

Valószínűleg soha nem olvastam volna el, ha nincs a film. Nekem az is nagyon tetszett, a könyv pedig elvaràzsolt. Nagyon jó írás.

jehuka P>!
Jack London: A vadon szava

Kiskoromban láttam a filmet, és annyira belém égett a brutalitása, hogy azóta nem is nézek hasonlókat. Eszemben sem volt kézbe venni a könyvet, de egy kihívás rákényszerített. Rettegtem, hogy a könyv is hasonlóan hat majd rám, de – talán mert már felnőttem, talán azért, mert nem jelentek meg az események vizuálisan előttem – szerencsére nem viselt meg annyira, sőt, kifejezetten tetszett. Érdekes volt egy kutya szemén keresztül átélni ezt a rengeteg kalandot, viszontagságot. Nem tudom megmondani mennyire hiteles az, ahogy megélte a történteket, ahogy a különböző gazdáihoz és a vadonhoz viszonyult, de engem alapvetően meggyőzött.

Blissenobiarella>!
Jack London: A vadon szava

Nagyon meglepett ez a könyv, és nagyon tetszett. Nm hittem, hogy egy elsősorban kamaszfiúk kezében járó, ráadásul kutyás könyv nekem tetszhet.
Ennek ellenére rögtön magával ragadott, és így is maradt a végéig, aminek nem csak rövidsége az oka. Szerettem, hogy Buckot kutyaként mutatta be, nem tulajdonított neki emberi tulajdonságokat, ami miatt általában nem szeretem az állattörténeteket. Az embereket sem egysíkúan mutatja be, megjelenik a dolgozó jószágot megbecsülő, a kutyát igazi társként kezelő ember is, de az is, aki az állatot birtoktárgynak tartja, és életét semmibe veszi.
Különösebb mondanivalója a vadon hívó szavával kapcsolatban nekem nem igazán jött át, de a történet, az alakok és a regény stílusa nagyon tetszett, szerettem.

ggizi P>!
Jack London: A vadon szava

Eleinte fura volt egy kutya szemszögéből olvasni az eseményeket, a reakcióit, az érzéseit, túlságosan komplexnek és emberinek éreztem. Mégis ez a mélység tette lehetővé, hogy végigkövethessük Buck szeretett szobakutyából való átformálódását egy igazi ösztönlénnyé. Nagyon érdekes és kalandos utazás volt nemcsak Bucknak, de nekem, az olvasónak is.

Sapadtribizli P>!
Jack London: A vadon szava

A történet szép.
Levetkőzni a civilizáció utolsó morzsáit is, és visszatérni az Őshöz, a kezdetek kezdetéhez, ahhoz, amit az ösztön sugall, nem számít, hány generációnyi „szelídség” tapadt az egyénre. Legalábbis én ezt olvastam ki belőle. Csak az a baj, hogy nekem ez túl véres és túl patetikus volt; ráadásil nagyon de nagyon meg akart győzni arról, hogy csak neki van igaza…
Lehet, az a baj, hogy csak most találkoztam ezzel a történettel először; de nem tudom, hogy a sok véres jelenet miatt én esetleg hány éves kortól adnám majd a gyerekeim kezébe…

1 hozzászólás
KingucK P>!
Jack London: A vadon szava

Szívmelengető és szívszorító történet.
A már elvárt szemléltető és részletgazdag leíró stílusban íródott, bemutatva a gondolatokat és érzelmeket. A cselekmény szála mozgalas és izgalmas. Buck teljesen a szívemhez nőtt.
Akinek van kutyája vagy egyszerűen csak szereti őket, nekik szívből ajánlom!

dokijano>!
Jack London: A vadon szava

Gyerekkorom egyik kedvenc írója Jack London. Kedveltem a kalandos, kutyás, aranyásós regényeit. Ebben még indiánok is voltak, igaz, csak egy tragikus epizód erejéig, de akkor is. Mi más kellett abban az életkorban egy jó olvasmányhoz? De akkoriban nem jutott a kezembe ez a regény. Lehet, hogy nem volt meg a kis falusi könyvtárban?
Felnőtt fejjel pótoltam a hiányt, már csak az 1001 könyves kihívások teljesítése érdekében is. No meg egy kicsit nosztalgiáztam, dupla élvezet. Muszáj lesz megkeresnem a többi regényét is.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

De legjobban a nyári éjszakák félhomályában szeretett rohanni, éjfélkor, fülelve az erdő fojtott és álmos neszeire, olvasva jelekben és hangokban, ahogy az ember könyvet olvas, és keresve a titokzatos valamit, amely hívta – ébren és álmában is mindegyre csak hívta magához.

eeszter P>!

Lázad az ősi nomád,
Szokások lánca szakad,
Mély téli álma után
Felébred benne a vad.

Dölfike>!

Van valamiféle önkívület, amely az élet csúcsát jelzi, s amelynél magasabbra nem emelkedhetik az élet. S mivel a létezés paradox dolog, ez az önkívület akkor tör reánk, amikor életünk a leghevesebben lángol, és ugyanakkor tökéletesen elfeledteti velünk, hogy élünk.

54. oldal [Móra Könyvkiadó, 1963]

Lunemorte P>!

Az erdő mélyén egy hívó hang szólt, és valahányszor meghallotta ezt a titokzatos, izgató és csalogató hívást, lebírhatatlan vágy fogta el, hogy hátat fordítson a tűznek, a tűz körül letaposott földnek, és bevesse magát az erdőbe, s csak fusson egyre távolabb, maga sem tudta, hova vagy miért, nem is tűnődött rajta, hogy hova vagy miért, csak követte a parancsoló hívást, amely az erdő mélyén szólt.

Lunemorte P>!

Nincsenek játékszabályok. Ha alulmaradtál, véged van. Jó, majd gondja lesz rá, hogy sohase maradjon alul.

Lunemorte P>!

Leszállt az éj, s a telihold magasan fölébe emelkedett a fáknak, és kísérteties fénnyel árasztotta el a földet.

Bohemian>!

Van egy fajta önkívület, amely az élet csúcsát jelzi, s amelynél magasabbra nem emelkedhetik az élet. S mivel a létezés paradox dolog, ez az önkívület akkor tör reánk, amikor életünk a leghevesebben lángol, és ugyanakkor tökéletesen elfeledteti velünk, hogy élünk. Ez az önkívület fogja el a művészt, ez feledteti el vele, hogy él, amikor egész lénye belevész egy láng lobogásába; ezt érzi a katona, amikor a háborútól eszét veszti a véres csatatéren, és nem kegyelmez senkinek; s ezt érezte Buck, amikor az ősi farkasüvöltést hallatva rohant a falka élén az élő táplálék után, amely sebesen menekült a holdfényben. Lényének legmélyéből tört fel az üvöltés, s még annál is mélyebbről, az Idő méhéből. Az élet ellenállhatatlan hullámverése hatalmasodott el rajta, a lét áradása, minden egyes izom, ízület és ín tökéletes gyönyörűsége, az az érzés, hogy összpontosul benne minden, ami nem halál, hogy lobog és száguld, és kifejezi magát a lendületben, és ujjongva röpül a csillagok alatt, a mozdulatlan, holt anyag fölé emelkedve.

63. oldal, 3. Az uralomra vágyó ősi vad c. fejezet (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967)

Lunemorte P>!

Homályosan visszaemlékezett fajtájának ifjúkorára, amikor a vadkutyák falkába verődve kóboroltak az őskori erdőben, és foggal szerezték napi táplálékukat. Nem volt nehéz megtanulnia a farkasok harcmodorát, a gyors ugrást és harapást. Annak idején így harcoltak elfeledett ősei. Ők szólaltak most meg benne az ősi élet szavával, s minden fortélyuk, melyet átörökítettek a fajtára, most az övé lett. Fáradságos kutatás nélkül kapta meg, mintha az övé lett volna mindig. S amikor a csendes, fagyos éjszakákon egy csillagra emelte orrát, és hosszasan, farkas módjára vonított, porrá és hamuvá lett ősei emelték orrukat a csillagra, s Buck torkán át az ő hangjuk vonított elmúlt századok távolából. S hanglejtése az ő hanglejtésük volt, amellyel annak idején elsírták a bánatukat és azt, amit a némaság, a fagy és a sötétség jelentett számukra.

Lunemorte P>!

Mintha emlékeznék mindenre – a fehér fákra, a földre, a holdfényre, a csata izgalmára. Kísérteties nyugalom lebegett a határtalan fehérség és némaság fölött.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai
Fekete István: Tüskevár
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Jules Verne: Utazás a Föld körül
Sheila Burnford: Hihetetlen történet
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
W. Bruce Cameron: Egy kutya négy élete
Fekete István: Vuk
Louisa May Alcott: Négy leány