Átutazóban 24 csillagozás

Jack Kerouac: Átutazóban

„Revelációkat akarok papírra vetni, és nem ostoba sztorikat írni, pusztán a pénzért. A lehető legmélyebben le akarok ásni a saját tudatalattimba, mert hiszem, ha ez sikerül, mindenki meg fogja érteni azt, amit mondok, hiszen ott legbelül minden ember egy forma.” – véli Kerouac, Jim Morrison inspirátora.

>!
Cartaphilus, Budapest, 2006
190 oldal · ISBN: 9789637448614 · Fordította: Szántai Zsolt

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Albert Camus · Mao Ce-tung


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 2


Népszerű idézetek

berengar>!

És mi a szív, csak egy lüktető húsdarab, könnyen megsemmisíthető, artériákkal és vénákkal körülvett, kamrás tárgy, ami működik, míg aztán jön valaki, egy késes-villás, gonosz valaki, és röhögve kivágja, megeszi.

111. oldal

berengar>!

– Merre tart?
Az ember nem magyarázkodhat a zsaruknak, nem magyarázkodhat a társadalomnak: „Békét keresek.”
Számít ez?
Várjunk, és majd meglátjuk.

8. oldal

Evione>!

– Mi volt a lényeg az őseink életében?
– A szalonokban való vihorászás – felelte Irwin.

Első rész, Mexikó - 10

berengar>!

Duluoz, neked az a bajod, hogy már évek óta nem volt nőd. Szerinted miért van neked ez a ronda, fekete kezed, ha nem azért, hogy megérintsd vele a csajok csillogó bőrét? Mind azt akarják, hogy szeressék őket, de mindannyian rettegő emberlélekké változnak, mert félnek tőled, mert csak bámulsz rájuk, mert félsz tőlük.

49. oldal

berengar>!

A mennybéli lelkek felkiáltottak: „Ki akarjuk próbálni a halandó létet, ó, Isten, Lucifer azt mondta, pompás dolog!” – Puff, lezuhantunk, ebbe a koncentrációs táborba; gázkamrákba, a szögesdrótokhoz, az atombombához, a tévés gyilkosságokhoz; Bolíviában éheznek, a tolvajok selyembe öltöznek, a tolvajok nyakkendőt kötnek, a tolvajok irodába költöznek, papírt tologatnak, bürokratává változnak; sértések, düh, csalódás, borzalom, iszonyú rémálmok; a csököttek titkos halála, rák, fekély, fulladás, genny; öregség, szeretetotthon;botok, felpuffadt arcok, kihulló fogak, bűz, könnyek, és a búcsú. Valaki más már megírta – nem tudom,hogyan.

110. oldal

berengar>!

A nő rávillant a férfira egy olyan csábos mosolyt, ami többet ér, mint a teste, akár meztelenül is.

140. oldal

berengar>!

Ahogy egyik este végigsétáltam a Baker Streeten, Sherlock Holmes házát kerestem – teljesen megfeledkeztem arról, hogy kitalált alak, aki csak Conan Doyle elméjében létezett.

143. oldal

berengar>!

Az anyám elérhetővé tette nekem a békét és a normalitást – nem szaggatta meg a ruháját, nem rikácsolt arról, hogy nem szeretem, nem borította rám a sminkeskomódot – nem hárpiáskodott, nem próbált visszatartani, hagyta, hogy a saját gondolataimat gondoljam – este tizenegykor már ásítozni kezdett és lefeküdt, vitte magával a rózsafüzérét, mintha kolostorban lakna O'Shay apácafőnöknővel – én meg ott fekhettem a tiszta ágyban, és azon mélázhattam, hogy elmegyek hazulról, és felszedek valami vad kurvát, aki ócska harisnyával köti össze a haját, és semmiben, de tényleg semmiben sem hasonlít anyámra –

152. oldal

berengar>!

Be kellett bizonyítanom, hogy képes vagyok tenni a semmit…

5. oldal

madrugada>!

Amikor az ember fiatal, azért dolgozik, mert azt hiszi, szüksége van a pénzre. Amikor az ember idősebb, már tudja, hogy nincs szüksége másra, csak a halálra, szóval minek melózni? Egyébként is, a munka mindig valaki más munkáját jelenti, az ember taszigálja a ládákat, és közben ez jár a fejében: „Miért nem a tulajdonosuk tologatja ezeket a ládákat?”

Kapcsolódó szócikkek: halál · munka · pénz

Hasonló könyvek címkék alapján

Charles Bukowski: Posta
Lawrence Ferlinghetti: Kicsi Fiú
John Updike: Nyúlcipő
Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
George R. R. Martin: Kardok vihara
Kathryn Stockett: A Segítség
Stephen King: A halálsoron
Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város