Nőgyűlölet 8 csillagozás

Jack Holland: Nőgyűlölet Jack Holland: Nőgyűlölet

Apám ​szerette a történelmet, és szerette a nőket. Ez a két tény vezette el őt a nőgyűlölet témájához, mely meglehetősen különbözik attól, amiről a hivatása szólt: az észak-írországi politikai ügyektől.

2002-ben kezdett el dolgozni a Nőgyűlölet. A világ legrégibb előítélete című könyvén. A téma meglehetősen ellentmondásosnak bizonyult. A férfiak, ha meghallották, mivel foglalkozik apám, többnyire azt feltételezték róla, hogy igazolni próbálja a nőgyűlölet jogosságát. Ez a reakció nagyon megdöbbentette apámat. Általában mindenki meglepődött, hogy egy férfi ír erről a témáról. „Miért ne? A nőgyűlöletet férfiak találták ki” – mondogatta.

Írás közben nagyon megrázta azoknak a bűntetteknek a hosszú sora, melyeket férjeik, apáik, embertársaik és uralkodóik követtek el a nők ellen. Anyámmal megborzongtunk, amikor sorolta őket – a boszorkánysággal vádoltak esztelen kínzásától kezdve az észak-koreai börtönökben elszenvedett borzalmakig. Újságcikkeket vágott ki, elolvasott… (tovább)

>!
Bookart, Csíkszereda, 2011
324 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786069247686 · Fordította: Vallasek Júlia

Enciklopédia 40

Szereplők népszerűség szerint

Arthur Schopenhauer · Immanuel Kant · Arisztotelész · Friedrich Nietzsche

Helyszínek népszerűség szerint

Írország · Bajorország


Kedvencelte 2

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 30

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ÁrnyékVirág>!
Jack Holland: Nőgyűlölet

Nőként a nőgyűlöletről olvasni nem könnyű feladat. Jack Holland könyve alaposan körbejárja a témát, az ókori civilizációkon át a viktoriánus korig, a náci Németországig és az Észak-Koreai vagy a tálib diktatúráig, de szó esik benne a rapzenéről, meg a kereszténység vagy az iszlám nőkhöz való ambivalens viszonyáról is. Tetszett, hogy bár nem szépirodalom, hanem publicisztika, de mégis mindvégig olvasmányos, gördülékeny, és próbál a tények mögött meghúzódó ősi jelenség okaihoz és végül a megértéséhez eljutni, több szemszögből vizsgálva a nőgyűlöletet, ezt a rendkívül régi, nagyon kártékony és fantasztikusan sokrétegű előítéletet.
Külön örültem annak, hogy a könyv végén, mintegy utószóként a székelységet vizsgálja ebből a szempontból, bár a csíkszentdomokosi adatközlők eredeti, javítatlan és formázatlan nyilatkozatai még nagyobb hatással voltak rám, hiszen ez egy hozzám sokkal közelebb álló társadalom. A könyv végén megkönnyebbülten súhajtottam fel: jó, hogy vége, jó, hogy itt és most születtem.
Bár nem egy vidám olvasmány, mégis ajánlom a téma iránt érdeklődőknek, alaposan dokumentált, sokrétegű, olvasmányos mű.

13 hozzászólás
Skeletrino>!
Jack Holland: Nőgyűlölet

Nagyon örülök, hogy itt élek és most. Végtelenül sajnálom azokat a nőket, akik ezt nem mondhatják/mondhatták el magukról.
Kedves uraim! Azt az erőt, amitől úgy tartotok, állítsátok magatok mellé, ne küzdjetek ellene. Mert akik maguk mellett tudhatják, boldogok. Akik pedig nem – tekintsetek a múltba, vagy csak nézzetek körül – piszkosul rosszul érzik magukat a bőrükben.

Mr_Catharsis91>!
Jack Holland: Nőgyűlölet

Durva egy könyv volt ugyanakkor mégis olvasmányos. Az utószóért kár, azt szerintem nem úgy kellett volna megírni, hogy gyakorlatilag egy idézet az egész, hanem úgy ahogyan Holland.

Akár az egyik kézikönyvünk is lehetne arra vonatkozóan, hogyan álljunk férfiakként a nőkhöz és hogy hogyan építsünk egy jobb társadalmat, amiben a nők is sokkal jobban érezhetnék magukat. Ha a kort nem is élem majd meg (vagy ki tudja), remélem a hajnalán ott lehetek. :)

Csupera_Kabara>!
Jack Holland: Nőgyűlölet

Hiánypótló könyv és tele van érdekes tényekkel-történetekkel. Tudott újat adni, értékes gondolatokat ébreszteni. Összességében tetszett.
Emellett önismétlőnek és kicsit a mérleg másik oldalára billenősnek érzem. Plusz nem tetszett, ahogy az Ószövetségről és Istenről fogalmaz, abszolút tényként írja le a szubjektív gondolatait. Az egész írásnak nagyon balos hangulata van.


Népszerű idézetek

ÁrnyékVirág>!

„A feminizmus elvei és az a gondolat, hogy férfiak és nők lélektani értelemben nem egyformák, voltaképpen nem összeegyeztethetetlenek” – írja Pinker. „Megismétlem: az egyenlőségből nem következik, hogy az emberi csoportok egymással felcserélhetőek lennének, az egyenlőség erkölcsi elvárás, hogy egyetlen egyént se ítéljenek meg vagy korlátozzanak csoportjának általános jellemzői alapján.” Tehát ha be is bizonyosodna, hogy legtöbb nő több időt tölt szépségszalonokban, mint a könyvtárban Platón műveinek olvasásával, az sem indokolná, hogy megfosszuk őket szavazati joguktól, éppúgy, ahogy a férfiakkal sem tehetnénk meg ezt, ha történetesen kiderülne róluk, hogy többségük szívesebben néz focimeccset és iszik sört, mintsem hogy mértanfeladványokon törné a fejét.

297.

exceptwhen>!

A leghíresebb női kultusz a Vesta-szüzeké volt. Vesta a tűzhely istennője volt. Ő őrizte Róma szent, örök lángját, mely templomának, a Fórum egyik legszebb épületének rejtekében égett. A legnemesebb családokból válogatott hat Vesta-szűz gondozta a lángot. Egy ősi, mélyen gyökerező hiedelem szerint, ha a láng kialszik, Róma elvész. Korbácsolás várt volna arra a Vesta-szűzre, aki hagyja kialudni a lángot, arra pedig, aki (harminc évre szóló) szolgálatának ideje alatt elveszíti szüzességét, elevenen való eltemettetés. Freud szerint azért bízták nőkre az örök láng őrzését, mert testi felépítésükből adódóan kevésbé volt valószínű, hogy levizelik, és emiatt kialszik.

53. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sigmund Freud
ÁrnyékVirág>!

„Nálunk úgy tartsák, hogy a férfinek nem szégyen. Met oda menyen a ló, ahol a zabos tarisnyát rázzák. A nőnek a szégyen. Úgy valahogy olyan megszokottá is vált, hogy a férfi mehet. Házasság előtt! A nőnek nem szabad, habár nő nélkül nem tudja csinálni. De ha kitudódik, csak a nőnek szégyen.”

(csíkszentdomokosi adatközlő)

307.

15 hozzászólás
ÁrnyékVirág>!

A nőgyűlölet ugyanazt a szerepet játssza a tálib mozgalomban, mint az antiszemitizmus a nácizmusban: ez ideológiájuk alapja. Mihelyst a tálibok Kandahartól délre és Kabultól északra megszilárdították uralmukat, a nőket módszeresen kiszorították a közéletből. A törvényerejű rendeletek – a német zsidók ellen hozott Nürnbergi Törvények nőgyűlölő megfelelői – hosszú sora tiltotta meg a nőknek, hogy dolgozzanak, iskolába járjanak, férfi orvoshoz menjenek, ékszert viseljenek, arcukat fessék, hogy férfi kísérő nélkül menjenek ki a házból. És burkát kellett viselniük, mely teljesen elfedi a nő testét, csak a szemeknél levő keskeny nyílás enged be némi fényt ebbe a mozgó sírboltba. A televíziót betiltották, ahogy a zenét, a táncot és a szórakozás minden más formáját is. A rádió imádságokat mormolt a Koránból, és megszorítások meg rendeletek véget nem érő sorát, mint például azt, hogy: "A közszállítás külön autóbuszokat biztosít a férfiak és külön a nők számára… Nőknek és lányoknak tilos színes ruhát viselniük a csador alatt… Nő nem mehet férfiszabóhoz. Lányoknak tilos fiatalemberekkel szóbaállniuk. A törvény megszegése a törvényszegő felek azonnali összeházasítását vonja maga után. Nőknek tilos megszólalniuk a nyilvánosság előtt, mert hangjuk felizgatná a férfiakat. Eljegyzett lányoknak még az esküvői előkészületek idején is tilos kozmetikai szalonokba menni… A kereskedőknek tilos a női alsóneműk árusítása.
A férfiakat sem hagyták békén. Kötelező volt szakállt növeszteniük és turbánt vagy fehér fejkendőt hordaniuk. Senki nem mutogathatott fényképeket, és nem engedhette, hogy lefényképezzék, még esküvőn vagy hasonló ünnepi alkalmakon sem. Fütyülni törvényellenes volt. A tálibok még a fütyülős főzőedények betiltására is találtak igazolást a Koránban. A törvények szó szerinti értelmezése őrületté fajult.

276.

Kapcsolódó szócikkek: nőgyűlölet · tálibok
ÁrnyékVirág>!

Ahogy gyűltek az empiricisták érvei a nők egyenlőségével kapcsolatban, az ellentámadások a természet köréből vett dedukcióra alapozva próbálták meg cáfolni azokat. Nem a természet teremtette-e gyengébbnek a nőt, mint a férfit? Nincs-e a nőknek kisebb feje, ahogy charles Darwin is kimutatta, aki azzal érvelt, hogy emiatt „az agyuk kevésbé fejlett”? Nincs-e menstruációjuk? A tudományos elemzések színvonaláról sokat elmond az a tény, hogy 1878-ban a British Medical Journal hasábjain hat hónapon keresztük folyt a vita arról, hogy egy menstruáló nő érintésétől avassá válik-e a sonka, vagy sem.

214.

Kapcsolódó szócikkek: 1878 · Charles Darwin
2 hozzászólás
ÁrnyékVirág>!

Míg az orvosok többsége elismerte, hogy a nők is átélhetnek némi gyönyört a nemi aktus során, az izgalom vagy a kontrolvesztés legkisebb jelét is az erkölcsi romlás, a szellemi egyensúlyvesztés őrülethez vagy betegséghez vezető, aggasztó tünetének tekintették. […]
A nemiség, különösen a női szexualitás tárgykörében a „betegség” fogalom gyakran súlyos erkölcsi ítéletet hordozott magában.

199.

4 hozzászólás
ÁrnyékVirág>!

Platóntól máig minden totalitárius rendszer célja megtiltani a nőknek a sminkelést.

38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Platón · smink
8 hozzászólás
ÁrnyékVirág>!

„Ha jó szerencsédre gyermeket fogannál, és fiú leszen, hagyd élni, ha lány, szabadulj meg tőle!” – írja Hillarion feleségének, Alisnak, időszámításunk előtt 1-ben, egy olyan szokásról tanúskodva, amely mindaddig élt, amíg a kereszténység nem vált a Római Birodalom uralkodó vallásává. Korábban a nemkívánatos csecsemőket a szemétdombra vetették. Az oda kerülők többsége fogyatékos vagy beteg fiúcsecsemő, vagy „csonka fiú”, azaz kislány volt. Ez annyira bevett szokásnak számított, hogy a kidobott csecsemők sírása minden bizonnyal nem is zavarta a polgárok álmát. Ámde azok az archeológusok, akik az időszámításunk előtti hetedik századi athéni temetkezési maradványokat vizsgálták, megdöbbentő felfedezést tettek: ebben az időszakban kétszer annyi férfit, mint nőt földeltek el. Időszámításunk előtti 18-ra a történetíró Dio Cassus azon sajnálkozik, hogy az uralkodó osztály férfitagjai számára nincs elegendő feleségnek való nő. A nőket „szelektíven megsemmisítették” – írta egy tudós. Ha mindezek mellett figyelembe vesszük a születésekhez és abortuszokhoz kötődő magas halandósági rátát, érthető, hogy a férfiak létszáma jelentős mértékben meghaladta a nőkét.
Nem minden szemétdombra vetett kislány pusztult el. Mivel az elhagyott gyermekek azonnal rabszolgastátusba kerültek, a bordélyház-tulajdonosok kijártak a szemétdombra lánycsecsemőket keresni, akiket prostituáltaknak neveltek fel. Sosem tudjuk meg, Pandóra hány millió lánya végezte a görög vagy római szemétdombokon: egy részük belepusztult a hidegbe és az éhezésbe, a „szerencsésekre” pedig a prostituáltak élete várt.

42.

2 hozzászólás
netsuretsu>!

A történelem a férfiak története volt (és nagyjából az is maradt), annak története, hogy hogyan hatottak a férfiak az őket körülvevő világra, valamennyi – vallási, politikai, katonai, társadalmi, filozófiai, gazdasági, művészi és tudományos – vonatozásban. Számos feminista a patriarchális társadalom nőket félreseprő vagy mellőző termékének tekinti a történelmet, melynek során a különböző korokban különböző formában nyilvánult meg a nőgyűlölet. Egyesek szerint, amit történelemnek nevezünk, valójában nem más, mint a patriarchális rend története, ideológiája a nőgyűlölet, egy hiedelmekből és eszmékből szőtt rendszer, melynek célja, hogy magyarázatot adjon a férfiak uralmára a nők felett.

Kapcsolódó szócikkek: nőgyűlölet · történelem
Grace_Martin>!

A lányok, Freud szerint, észreveszik fiútestvérük vagy játszótársuk péniszét, és nyomban rájönnek, hogy az nem más, mint saját, apró, alig látható szervük magasabb rendű párja, és ettől kezdve a pénisz-irigység áldozatai lesznek,. Világos, hogy, legalábbis Freud számára, a méret a lényeg. Ez határozza meg azt is, hogyan látják a férfiak a nőket, és magyarázatot kínál a nőgyűlöletre:
"A körülményeknek ez az összejátszása kétféle reakcióhoz vezet, melyek rögzülhetnek, és egyéb tényezők mellett végleg meghatározhatják a fiú nőkhüz való viszonyát: a csonka teremtéssel szemben érzett iszonyat vagy a győzelmes megvetés."ű[…] Az elmélet azt sugallja, hogy a nőgyűlölet nem aberráció, hanem voltaképpen a megcsonkított nő láttán feltámadt természetes, egyetemes reakciója mind férfinak, mind nőnek.

Kapcsolódó szócikkek: Sigmund Freud
8 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

B. A. Paris: Zárt ajtók mögött
Mérő Vera: Lúg
Bucsi Mariann: Ébredés
Steve Cavanagh: Vádalku
Fredrik Backman: Győztesek
Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap
Ruby Saw: A rezervátum titka
Khaled Hosseini: Ezeregy tündöklő nap
Belinda Alexandra: Zafír égbolt
Rita Falk: Szilváspite-összeesküvés