Merész (Az elveszett flotta 3.) 67 csillagozás

Jack Campbell: Merész

A súlyosan sérült, kimerült szövetségi flotta folytatja veszedelmes útját hazafelé. Útközben szindikátusi bányákat fosztanak ki nyersanyagokért, és Black Jack Geary flottakapitány csak reménykedhet benne, hogy sikerül egy lépéssel ellenségeik előtt járniuk. Amikor azonban kideríti, hogy egy titokzatos idegen faj olyan hatalommal rendelkezik, amellyel a teljes emberi fajt eltörölheti, már nem csak a szindikátusiak miatt kell aggódnia.

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
GABO, Budapest, 2018
372 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634064022 · Fordította: Tamás Gábor
>!
GABO, Budapest, 2018
372 oldal · ISBN: 9789634066156 · Fordította: Tamás Gábor

Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

>!
Mrs_Curran_Lennart P
Jack Campbell: Merész

Lassan kezdtünk, de a végére tetőzött az izgalom, és átment egy nyomorult függővégbe. A reklámot idézve: de miért? Ki tudja, mikor jön magyarul a folytatás, amit már most azonnal olvasnék, de nem, rághatjuk a körmünket. Amúgy jól látszik a történeten, hogy az író szakmabeli, mert nagyon jól adja vissza a csaták izgalmát. Persze az alap konfliktusok megmaradtak, a kapitányok közül többen is kétségbe vonják Geary képességeit, és minden értekezleten magyarázkodni kényszerül. Nem hiszem, hogy napjainkban ilyen előfordulhatna bármelyik katonai szervnél, de pont a régi idők tisztességét állítja szembe az író a jelenkor vakmerőségével. Geary nagyon szimpatikus főhős, neki nem csak a győzelem vagy a bosszú számít, minél kevesebb áldozattal szeretné elérni a célját. Közben önmagával is viaskodik, hogy ne válljon zsarnokká, mert ilyen tisztek mellett sokszor csak tenné a legjobbat és kihagyná a kellemetlen értekezletet. A titokzatos idegenekről sajnos nem sokat tudni még, de reménykedem a következő részben.
(Vajon angolul mennyire nehéz olvasni? Lehet, hogy megpróbálom.)

>!
pat P
Jack Campbell: Merész

Avagy,
John Geary sorhajókapitány tépelődik.

Tépelődik méghozzá helyileg:
1.) a parancsnoki hídon (a regény 95%-ában);
2.) a kapitányi kajütben, mintegy pihenésképpen.

Technikailag a tépelődés zajlik:
1.) monológok formájában (90%);
2.) két további szereplővel folytatott un. párbeszédek formájában (10%).

Tematikailag kissé összetettebb a tépelődés:
1/a.) képes-e megoldani a feladatot;
1/b.) milyen kellemetlen ez a blackjackgearyzés;
1/c.) spoiler ;
2. a női lélek rejtelmei.

A könyv története pedig, dióhéjba foglalva, így néz ki:
spoiler
Ha véletlenül összekevertem a sorrendet, elnézést.

Egyébként még mindig nagyon szeretem, és Black Jack Geary a kedvencem, és harcérintkezés!
Csak ezt a részt nagyon hányattatottan olvastam, meg szerintem különösképpen ki is ütközött rajta a koncepció összes gyengesége és buktatója. (Például, a Legfelsőbb Vezetőnek valószínűleg tényleg az a dolga, hogy üljön a székében, nézze, amit mások csinálnak, és közben aggódjon és gondolkozzon. E tekintetben a sorozat tehát bízvást hiperrealistának mondható. De ezt olvasni n köteten keresztül? :)
Egy kalandosabb, pörgősebb negyedik részre fel! Harcérintkezés!

17 hozzászólás
>!
Wiggin77 P
Jack Campbell: Merész

Azt a betyárját, micsoda befejezés! Most szálltam le a vonatról, de nem bírtam ki hazáig, ezért az utcai lámpa alatt olvastam el az utolsó 5 oldalt. :)
Ötcsillagos szórakozás! Mikor jön már a folytatás?

9 hozzászólás
>!
csartak MP
Jack Campbell: Merész

Jól szórakoztam, John Black Jack Geary felváltva harcérintkezik és testérintkezik.. Szerintem mindegyiket kellemesnek találja. De azért közben viaskodik önmagával és a többi kapitánnyal is.. hajrá valamikor csak hazajut ez a flotta. És mi van már azokkal a manipulatív idegenekkel?

>!
NewL P
Jack Campbell: Merész

Még mindig szeretem ezt a sorozatot. A főszereplő vívódása, gondolkodása nagyon szimpatikus, valamint elég hihető. A csaták leírása még mindig nagyon tetszik, szabályszerűen látom magam előtt. Ami nem annyira tetszett, hogy még mindig menekül a flotta, és az idegen fajról nem igazán töpreng többet az író, de van egy olyan érzésem, hogy ez a következő kötetben több szerepet fog kapni. És csak annyit tudok mondani, hogy most azonnal szeretném olvasni a folytatást.

>!
marschlako P
Jack Campbell: Merész

Most egy kicsit csalódtam. Amennyire élveztem a korábbi részeket, ezt annyira untam. A tavaszi szünetre ezt vittem magammal, gondolván, hogy esténként simán bedarálom. Ehhez képest még az egy fejezet/este sem működött, mert mindennap bealudtam rajta. Az első harmada is számomra egy eléggé a hajánál fogva előrángatott probléma köré épült, ami mintha csak az űr kitöltésére szolgált volna. És ha már Campbell elhúzta a mézesmadzagot az előző részben spoiler, akkor nem kellett volna várnia e kötet végéig, hogy ismét bedobja, mert az utolsó 20-30 oldalig bizony nagyon szenvedtem. Már kezd nagyon elegem lenni a parancsnokok közötti civódásokból, mert ezek és a párbeszédek a leggyengébb oldalai szerintem Campbellnek. Az első részt majdnem abbahagytam az első 50 oldal után a suta párbeszédek miatt, aztán valahogy beindult, és magával is ragadott, s ez a lendület eddig ki is tartott. De ez most már kezd kevés lenni. A magánéleti kavarodás meg az örökös tépelődés is kezd fárasztani. A történet vége persze meghozta a kedvet a folytatáshoz, de ha az is ezt a stratégiát követi majd – mindenféle kitöltések, s a végén újra megjelenik a mézesmadzag –, s nem lesz semmi más, ami felkavarja az állóvizet, akkor nagyon csalódott leszek. Mert azért remélem, hogy a folytatás jönni fog.

>!
Lisie87 P
Jack Campbell: Merész

Fénysebességgel süvítettem az oldalakon keresztül, hogy be tudjam fejezni a kihívásig és megérkezhessek a szövetségi űrbe, vagyis hogy megkapjam a szép kis plecsnimet! :) Közben nagyon jól szórakoztam!
Egyike voltam azoknak, akik örömujjongással fogadták a hírt, hogy jön magyarul a folytatás – miután megszereztem ezt a részt angolul, hm.. akkor beszerzem a következőt is, hátha bevonzza az újabb magyar részt.
A sorozat még mindig a szívem csücske, és lehetnek hibái, kifejthetik az emberek, hogy ezért nem jó, azért, én csak azt nézem, hogy számomra mit nyújtott. Igazi jó kis szórakozást, elmerülést az oldalakban és a történetben. Izgultam, féltem, kíváncsi voltam, sírtam ( igen, mert nagyon megérintett, amikor spoiler ) , örültem a sikereiknek, és átéreztem Geary flottakapitány belső vívódását, mert egy egész flotta sorsa van a kezében.
Az olvasás során párszor elmerengtem, hogy mi fog következni, mi lesz a következő naprendszerben, mit tud az író még csavarként felhozni, hiszen nincs egyszerű dolga, mert ugyanazt nem játszhatja el mindig. Szerencsére eddig remekül keverte a lapokat. Ilyen „függővég” után pedig KELL, KELL, KELL a folytatás!

>!
deen
Jack Campbell: Merész

Nem hiszem el! Hogy lehet ekkora függővéget tenni egy könyv végére? Most nehogy azt mondja nekem valaki, hogy nem folytatják magyarul a sorozatot, mert sírva fakadok. Az idei év nagy meglepetése és iszonyatosan nagy kedvence ez a sorozat. Briliánsan megírt cselekmény, összetett karakterek, állandó harcok, külső és belső egyaránt, hatalmas csavarok. Ezek jellemzik ezt a részt is. Geary ezúttal nem teljesít száz százalékosan, bár így is erőn felül próbálja nemcsak összetartani a flottát a szindikátusi űrben, és próbálja a legkisebb veszteséggel venni a következő csatát a Lakotán. És hogy ne legyen unalmas, ezúttal a dolgok nem mennek olyan simán. Nem elég a szindikátusiak hajtóvadászata, még Rione is megmagyarázhatatlanul viselkedik. Campbell bebizonyította, hogy nem csak az űrbéli harcokhoz ért, de a női lélek sem áll messze tőle. Nekem kifejezetten tetszett, hogy Geary kénytelen a nő iránti érzelmeivel is foglalkozni, ráadásul még egy szerelmi háromszöggel is megvádolják! Azt az egyet sajnálom, hogy az idegen faj még mindig nem bukkant fel, viszont legalább Geary felfigyel az esetleges szerepükre az eseményekben. Kérem a folytatást, de azonnal!

2 hozzászólás
>!
Dyta_Kostova IMP
Jack Campbell: Merész

Az egyik kedvenc SF könyvsorozatom, de ezt bizonyára sokan tudják már :)
Hogy mégis miért a fél csillag levonás? Nem, nem azért, mert ne ittam volna Campbell minden szavát, és ne vett volna el értékes, alvással is eltölthető órákat az életemből a pihenést helyettesítő, élvezetes olvasás, hanem mert a széria harmadik részéhez érve óhatatlanul megemelkedik az „igényszint”, és a bevált sémák, minták a történetben már megszokottak (akár pl. a Csillagkapu tévés verziójának 158. részében a kapun való átlépés). Kicsit konkrétabban: a történet szerint a Szövetség flottája immár a hat kötetes sorozat felén is túl keresi a hazavezető utat, miközben a Szindikátus Világok flottája pedig őket keresi. A sok-sok naprendszer, ugrópont, harcérintkezés izgalmas ugyan, de sablonná vált. A Vakmerőben belengetett harmadik fél részvételére továbbra is várni kell, egy fényszázadnyi másodpercnyit halad csak előre a történetnek ez a szála (inkább szálacskája), és akármennyire is szeretem (mit szeretem, imádom) ezt a könyvsorozatot, nem tehetem meg, hogy ezt a szubjektív rajongást most is öt csillagra emeljem, hiszen látható, érezhető, hogy vannak hiányosságok a történetben, még ha szándékosak is ezek.
Viszont akinek hozzám hasonlóan nagyon tetszett az első két rész, ezt is meglehetősen csípni fogja ;)

Azt már csak „szúrkálódásból” biggyesztem még ide, nem is annyira burkoltan a GABO SFF-nek, hogy ugye készül már a folytatás? (Nem lehet itt vége, kitépem a hajam :D )

1 hozzászólás
>!
Zsola
Jack Campbell: Merész

Előre mondom, hogy ha a kiadó nem fogja kiadni a következő részt jövőre, akkor bizonyosan harcérintkezésbe fogok kerülni velük. :)

Nagyon jó ez a sorozat és ellenben a jelenleg futó másik felkapott katonai sci-fivel egyedi is. Az, hogy egy flotta kapitány szemén keresztül láthatjuk az űrcsatákat ráadásul átfogó képet kaphatunk a különböző stratégiákról és mindenféle flotta alakzatokról és flottamozgásokról, még mindig a legnagyobb erőssége ennek a sorozatnak. Ehhez hozzáadódnak még Geary egyéni vívódásai, valamint heves szócsatái Viktóriával. Néhol egész jól megírt párbeszédék ezek, és úgy gondolom, hogy ebben is továbbfejlődött a sorozat. Persze ehhez kellenek azok a plusz, aprónak tűnő történések, mint spoiler

A flotta tehát tovább bolyong a szindikátusi űrben és próbálja pótolni az elveszett nyersanyagokat, mert háborút vívni, de még az ellenséges területről hazajutni sem igen lehet fegyverek és üzemanyag nélkül. Geary egyes kapitányaival megint kisebb nagyobb szóváltásba kerül és az is kiderül, hogy nagyjából háromféle módon gondolkodnak a tisztek Geary-ről:

spoiler

Az utolsó csoport az, aki igazából a mitikus Black Jack Gearyt látja a flottaparancsnokban, aki nem hogy nem tud csatát veszíteni, de közben csak minimális veszteségeket szenved el a flottával. spoiler

A feltételezett harmadik félről (idegen űrlények?) nem tudunk meg szinte semmivel sem többet, mint eddig. Ebben egy kissé egyhelyben topog a sorozat, de valahogy mégsem hiányoztak. Bár az is igaz, hogy három rész után most már igazán nagyobb szerephez juthatnának.

Ez a rész is hozza a már megszokott szerintem a maga nemében magas színvonalat. Kérem a következőt! :)

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
NewL P

Az ismeretlen. Még mindig az emberi félelmek legtermékenyebb terepe.

>!
NewL P

Igyekezett gyászos hangulata ellenére magabiztosságot sugározni, és úgy tűnt, a többséget, vagy talán mindőjüket sikerült becsapnia. Még kezdő tisztként megtanulta, amikor magasabb rendfokozatú és beosztású tisztekkel volt dolga, ha az ember úgy viselkedik, mint aki tudja, mit csinál, mindenki abból indul ki, hogy ez valóban így van.

>!
Zsola

Azokért, akik számítanak rád, tedd meg mindazt, amire szükség van, vagy cserben hagyod őket.

340. oldal

>!
NewL P

– A szövetségi kormány egészen biztosan nem ezt mondta a lakosságnak. Nem arról van szó, hogy nincs joguk tudni, de a kormányok általában úgy hiszik, joguk van hazudni a rossz hírekről. – Nem sokkal azután, hogy átvette a flotta parancsnokságát, átnézte a háború történetét feldolgozó egyik hivatalos anyagot, és kiderült, hogy hajthatatlanul derűlátó és lelkesítő beszámolóhoz van szerencséje, amely egyik állítólagos szövetségi győzelemről számol be a másik után, de hallgat arról, hogy az efféle győzelmek miért is nem hozták még el a háború diadalmas lezárását. Most ébredt rá, hogy aggasztóan hasonlított ahhoz a sületlenséghez, amivel a foglyul ejtett szindikátusi kereskedő traktálta. Az a kormány, amelyik ezt a történelmet írta, aligha vallja be, hogy a központi flottája eltűnt az ellenséges vonalak mögött, és nagy valószínűséggel megsemmisítették.

>!
NewL P

Amikor Geary először magához tért a Rendíthetetlenen, túlságosan is kába volt, hogy ténylegesen figyelmet fordítson a flottát alkotó emberekre, mindazoknak a leszármazottaira, akiket egykor ismert és akik között az életét élte. Miután átvette a parancsnokságot, gyorsan tudomást szerzett néhány változásról, amit az egy évszázadnyi idő és a csúf háborúság hozott magával, és akkor úgy hitte, idegenek között van, akik többé nem úgy éreznek, nem úgy gondolkodnak, ahogy ő. Teltek-múltak a hetek, és ahogy egyre többet tudott meg a környezetéről, úgy döntött, túlságosan is szigorú volt ezekkel az emberekkel, majd egyre inkább úgy érezte, az alapvető értékekben osztozik velük. Ám most ismét kétely fogta el. A becsület lehet teher és lehet fegyver is. Túlságosan is egyszerű visszaélni vele. És úgy festett, a Szövetségben ma, a saját kora után száz évvel élő emberek maguk ellen fordított fegyverként használták: annyira merev és annyira túlzó lett a kezükben, hogy épp olyan könnyedén ejthetett sebet rajtuk, mint az ellenségen, épp olyan könnyedén támogathatta az igazságtalanságot, mint a tisztességet.

>!
Razor SMP

A Titán ismét találatot kapott. Úgy tűnt, a támogatóegység vonzza a szindikátusi fegyvereket, akár a mágnes a vasat.

336. oldal

1 hozzászólás
>!
BBke

…ha az ember úgy viselkedik, mint aki tudja, mit csinál, mindenki abból indul ki, hogy ez valóban így van.

>!
BBke

…inkább haljunk meg csillagokért nyújtózó harcosok módjára és nem úgy, mint az árnyak között bujkáló egerek.


Hasonló könyvek címkék alapján

John Scalzi: Szellemhadtest
Orson Scott Card: Végjáték
Joe Haldeman: Örök háború
Ann Leckie: Mellékes háború
Orson Scott Card: Ender száműzetésben
Alexander Freed: Battlefront: Alkony század
Aaron Allston: Lidérc osztag
Dan Abnett: Titanicus
Robert A. Heinlein: Csillagközi invázió
Robert Thurston: A klán törvénye