A ​szem 6 csillagozás

Jaan Kaplinski: A szem

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Jaan Kaplinski (1941), kiemelkedő alakja az észt irodalomnak. Köteteiért több jelentős hazai és külföldi díjban részesült, Nobel-díjra is fölterjesztették. Magyarul Meztelen juharfák címmel jelent meg verseskötete 1999-ben.

„… Természetesen tudni akartam, mi módon észleli Isten kutató tekintetét. Azt mondta, nehéz elmagyarázni, Isten szemét nem látja, hanem érzi. Hogy ez fizikailag hogyan lehetséges, nem tudott rájönni, bár megpróbált fizikakönyvekben választ találni a kérdésre. Még arra is gondolt, Isten vajon nem olyannak teremtett bennünket, hogy hiányozzanak bizonyos érzékszerveink és képességeink. Talán eleve kísérleti állatoknak szánt minket…”

>!
Kijárat, Budapest, 2002
188 oldal · ISBN: 9639136875 · Fordította: Segesdi Móni

Enciklopédia 12


Kedvencelte 3

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

Chöpp >!
Jaan Kaplinski: A szem

Íme az új kedvenceim:
A SZEM:
Imádom!
HEKTOR:
Hasonlóképpen.
Mindenkinek ajánlom sok szeretettel!

„Csak egy vagyunk a sok közül, része az egésznek, és nem normális, ha a rész jobbnak és fontosabbnak tartja magát az egésznél.” (176. oldal, Hektor)

Morpheus>!
Jaan Kaplinski: A szem

Nagyon örülök, hogy sikerült megszereznem ezt a könyvet. Chöpp kívánságlistájáról lestem el. :)
Két különböző történetet találunk benne, látszólag semmi közös nincs a történetekben, mégis úgy illenek össze, mint egy érme két oldala, melynek pereme az ember. Az első történet az A szem, amely az Isten(ek) és az ember, a másik a Hektor, amely az ember és az állatok (természet) viszonyáról szól.
Sokszor hallani olyasmit, hogy ha Isten lenne, nem engedné ezt a sok gonoszságot. Ugyan miért nem? Hiszen pont ugyanezt tesszük az állatokkal, a természettel. Jó Isten / istenek csak jó emberiségnek járnak, gonosz emberiségnek gonosz és őrült Isten / istenek dukálnak. Így igazságos, nemdebár ugyebár?
Van egy történet, amelyben a férjet megalázza a főnöke, a férj hazamegy, megveri az asszonyt, az a gyereket, a gyerek meg belerúg a kutyába… Csakhogy a kutya ezt már nem sokáig fogja tűrni, és… hát igen.

legrin P>!
Jaan Kaplinski: A szem

Két kisregényt tartalmaz, de azok mind szerkezetükben, mind témájukban annyira összecsengnek, hogy lehet nem is jelentek meg külön. :)

Az első történetben, A szem-ben első pillanatra meglepett a vallás, nem vagyok hívő, és hirtelen nem tudtam, mit várjak a könyvtől. Jó, hogy nem torpantam meg, igazán érdekes fejtegetéseket olvashattam a teremtésről, istenekről és a felelősségvállalásról. Néhány mondat igazán nagyon jó volt.
A kerettörténete más miatt tetszett, legalább valami keveset megtudhattam Észtország történelméről, elég szegény ismeretekkel rendelkezem sajnos az északi országokról.

A másik kisregényről, a Hektor-ról nehezebb írni. Itt egy biológus kutató teremtéséről olvashatunk, a teremtménye ír róla. A felelősségvállalás, az erkölcsi kérdések itt is ugyanúgy megjelennek, nekem kicsit könnyebb formában.

A teremtés vajon… szeretet… vagy téboly?… A teremtő… szereti-e… teremtményét… vagy… csak… önmagát?

Ismét köszönöm @Rebane-nak, nagyon tetszett a könyv!

6 hozzászólás
PusKatus P>!
Jaan Kaplinski: A szem

Mindig is szimpatikus volt Kaplinski stílusa, de ezután döntöttem el, hogy a kedvenc íróim közé fog tartozni. Akit egy kicsit is érdekel a filozófia, akkor ez egy kitűnő könyv ahhoz, hogy megismerkedjen az észt irodalommal!


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Úgy gondolom, hogy a lélek minden embernek a sajátja, és csak maga az ember tudja megmenteni vagy pusztulásba vinni.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lélek
Chöpp >!

Vajon az a világ, ahol a gonoszokat gonoszsággal büntetik, nem újabb gonoszságot fog-e szülni, ahelyett, hogy csökkentené azt?

89. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság
Chöpp >!

– Úgy hallottam, nagy melegben jót tesz a forró tea. Igaz ez?
A kínai nevetett:
– Ez teától, hőségtől és embertől függ.

54. oldal

Chöpp >!

A kereszténység megszabadításról beszél, a megváltás a szabadulás. Jézus nem azért jött, hogy fogja a lelkünket, és biztonságos helyre vigye, hanem hogy felszabadítson a rabszolgaság alól: a Mammon, a kötelességek, a parancsok és a tilalmak, a rettegés, a rögeszmék, mindazon mocsok hatalma alól, amit nap mint nap szolgálunk ebben a világban.

55-56. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus · kereszténység
Chöpp >!

Csak egy vagyunk a sok közül, része az egésznek, és nem normális, ha a rész jobbnak és fontosabbnak tartja magát az egésznél.

176. oldal Hektor

Chöpp >!

Arra gondolt, hogy idegenben az új benyomások és ismeretségek valóban darabokra szedik az embert, káoszt teremtenek a lelkében, ezen azonban néha segít egy kis jóga.

54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jóga
Chöpp >!

Ugye jó lenne, ha néhány teológus vagy misztikus írásaihoz is mellékelnénk Isten gondolatait és jegyzeteit?

121. oldal Hektor

Chöpp >!

Egyvalamit megtanultam a történelmetekből. Azt, hogy az emberek nem hagynak ki egyetlen kínálkozó ostobaságot sem, és annak valószínűsége, hogy a mások által elkövetett ostobaság segít az egyes embereknek elkerülni az újabb ostobaságot, közel nulla. Vagyis az emberi faj csak nagyon lassan válhat bölccsé. Annak a valószínűsége viszont, hogy a bioszférával való kapcsolatában valamilyen totális és visszafordíthatatlan ostobaságot művel, már így is nagy és egyre csak nő. Így hát logikailag az ember saját ostobaságán keresztül az önmegsemmisítés felé tart.

138. oldal Hektor

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság
2 hozzászólás
Chöpp >!

Jézus viszont szerintem azért jött, hogy megszabadítson a terhünktől. És ezt szeretném mindenkinek eszébe juttatni. Azt, hogy nem vagyunk elhagyatva, nem feledkeztek el rólunk, hogy várnak ránk valahol. Hogy Isten hisz bennünk – akkor is, ha most talán épp dühös ránk –, ezért mi is hihetünk őbenne.
– És nem kötelező hinni?
– Nem. Azért nem, mert ő hisz bennünk.

56. oldal

Chöpp >!

Nincsen ellentmondás nélküli magyarázat erre a világra, egyetlen filozófia, egyetlen teológia, egyetlen tudomány sem állja meg teljes mértékben a helyét.

103. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Krasznahorkai László: Az utolsó farkas
Mart Kivastik: Breviárium
Mehis Heinsaar: Härra Pauli kroonikad / Pál úr krónikái
Mirko Kovać: Malvina Trifković életrajza
Vjacseszlav Ar-Szergi: Уй вадьсын – Бубылиос / Lepkelelkek
Milan Kundera: Lassúság
B. E. Belle: A telepi lány
Olga Tokarczuk: Az elveszett lélek
Eddie Jaku: A világ legboldogabb embere
James Norbury: Az utazás