The ​Perfect Game – A hibátlan játék (A hibátlan játék 1.) 407 csillagozás

J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

Nem így és nem ezt akarták.
És mégis…

Két fiatal, Cassie Andrews és Jack Carter kezdi meg tanulmányait a főiskolai előkészítőn. Amikor Cassie megismeri az emelkedő csillagú baseballreménységet, Jacket, határozott szándéka, hogy nagy ívben elkerüli ezt a beképzelt fölényes alakot. Ám Jack egészen másképp képzeli: randizni akar a lánnyal.

Mindketten sérült lelkűek, tele bizalmatlansággal, félnek kitárulkozni a másik (és önmaguk) előtt, és így vágnak bele ebbe az érzelmi utazásba, amely a szerelemről és a megbocsátásról szól. De a hosszú út végén talán meg lehet ragasztgatni az összetört szíveket…

Mert az élet néha durva és kegyetlen, mielőtt gyönyörűvé válna…

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2013
332 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632548302 · Fordította: Balogh Dániel

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Jack Carter · Cassie Andrews · bájgúnár


Kedvencelte 48

Most olvassa 22

Várólistára tette 120

Kívánságlistára tette 90

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

K_A_Hikari I>!
J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

Vannak olyan könyvek, amik élményéhez hozzátesz, és sajnos vannak olyanok, amik élményéből elvesz az újraolvasás.
Sajnos nálam ez a regény most az utóbbi kategória.
Sok volt a huza-vona, a hiszti, a nyavajgás.
A szereplők is csalódások.
Nem hiszem, hogy még egyszer elolvasom.

Bővebben: http://irasaimtarhaza.blogspot.hu/2016/06/j-sterling-hi…

1 hozzászólás
Wello_Book>!
J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

Tetszett! Sőt, szerintem nagyon egyben volt az egész. Voltak karakterek, amelyek kevésbé voltak tökéletesre csiszolva, de a legtöbb dolog rendesen át lett gondolva a történetben. Jack nagyon a szívemhez nőtt, és egyáltalán nem éreztem soknak az egyes dühkitöréseit. Cassie néha nagyon felbosszantott a folytonos bizalmatlanságával, csodálom, hogy el tudta Jack ezt viselni.
Az eddigi értékelések alapján, amelyeket átfutottam gyorsan olvasás előtt, nem erre számítottam. Megszokhattam volna már, hogy ne ítéljek el első látásra egy könyvet, de valahogy mindig beleesem ebbe a csapdába.

Fufukaaa>!
J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

Tudom, hogy nagyon sok embernek nem tetszett ez a könyv, de nekem mégis.
Nekem tetszik az alapötlet és a megvalósítás se lett rossz. Lehet, hogy sablonos, de attól még miért ne lehetne jó?:)
Jack- A baromi jó pasi. Nekem szimpatikus volt, és tetszett, hogy ilyen kitartó. Viszont. Volt egy óriási botlása.. Akkor haragudtam is rá, főleg azért, hogy milyen önfejű volt később. De a könyv legvégén már kezdtem neki megbocsájtani, hiszen a dolog megtörtént és nem lehet már rajta változtatni.
Cassie- Vele se volt gond. Oké, lehet, hogy egy kicsit érzelmes volt, és sokszor sírt.. Nagyon sajnáltam, mikor Jack átverte..De, én is megbocsájtottam volna neki.. Örültem mikor elment New Yorkba. Kellett az a változás:)
Dean-t és Melissat bírtam. Szerintem az embernek pont ilyen barátokra van szüksége.:) Dean-t sajnáltam, hiszen valamennyire választás elé került..
Mamit és Papit nagyon kedveltem. Nagyon szimpatikus volt, mikor a távkapcsolat előnyeit kezdték el sorolni a fiataloknak.:)
És az a szereplő, akit utáltam, vagyis inkább gyűlöltem: Chrystle- borzalmas egy nő. Hazudni, csak azért, hogy egy sportolóval legyek. Szánalmas kis r***** :)
Imádtam mikor Jack Cicusnak szólította Casst. Meg a „pénzes” jelenetek is jók voltak.:)
A kedvenc részem a legvége volt. A nagy békülés. Az ajándékok küldése..:) És persze az egy évvel későbbi jelenet:)
Kíváncsi vagyok a következő részre.:)

Petra_Nemes>!
J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

A borítója engem Simone Elkeles: Tökéletes kémia című sorozatára emlékeztetett, és a regény szereplői is illenének Elkeles könyveibe. Különös módon remek könyvnek tartom. Az értékeléseket szomorúan olvastam. Nem mondom, hogy kedvencemmé vált, vagy valami lehengerlő sztoriról van itt szó. Nem, ez a történet is tele van klisékkel, de mégsem válik tőle tömeggyártmánnyá. A negatívumok ellenére tanulságosspoiler mély érzelmekkel teli spoiler,és nagyon életszagúspoiler.
A szereplők nem tökéletesek, de miért kell, hogy tökéletesek legyenek? Ha már a nők sem sírhatnak, akkor miért várunk az ellenkező nemtől érzelemnyilvánítást? Jack és Cassie nagy szócsatáit olvastam a leglelkesebben. Miszerint akármennyire is csökönyösen maradnának a saját álláspontjuk mellett, végül mégis mosolyogva enyhülnek meg a másik miatt.

janka0416>!
J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

Borító: 5/5 – elmegy.
Cselekmény: 5/2.5 – Néhányan mesterien értenek ahhoz,hogy lehet egy könyvet a legjobb módon elszúrni.
80 oldalig úgy voltam vele,hogy „ mi a baj ezzel a könyvvel?" 200 oldalnál.. ez már költői kérdés volt… Amit viszont már tényleg nem értettem,hogy sokan miért hasonlítják a Gyönyörű sorscsapához, vagy akár a Dublin streethez, de amit még inkább nem értek, miért hasonlítják a Soha határához?
Nem egy súlycsoport a 3 könyv. Ennyit erről.
Cicus/ Cassie: Hát.. nem tudom mit mondhatnék. Megalázott, megcsalt, hülyének nézett… és te még ezek után is..??? Rád férne pár óra a „hogyan veszítsünk el egy pasit, főleg akkor ha az 2* nem fekszik le ugyanazzal a lánnyal" .
Jack: Te tutira valami állatkerti gondozó vagy … :D CicusCarter Chrystle: mint mindenki más, te is nagyot álmodtál, ezután jól pofára estél a 150 cm-el.
Melissa: Imádtam! Reméltem, hogy valaki menti a menthetőt.
Dean: Hősszerelmes szerepe neked szerintem jobban állna ;)
* Kaitlyn – Friend* – https://www.youtube.com/watch…

11 hozzászólás
Dombi_Petra>!
J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

A sok negatív értékelés miatt sokáig húztam-halasztottam a könyvet, de nem tudtam, mit olvassak, ezért húztam egyet – és ő volt a szerencsés.
A történet nagyon hamar beindult, s végig bővelkedett párbeszédben, aminek személy szerint nagyon örültem. A végkifejletet a könyv fülszövegéről ki lehetett számítani, de úgy érzem, erre a regényre szükségem volt! Egy délutáni olvasmánynak tökéletes volt.
Cassie-t már a történet elején megkedveltem, s vártam, mikor adja be végre a derekát. spoiler.
Jack-et is elég hamar megtudtam szeretni, bár a sok hülyesége és dühöngő kirohanása nekem néha sok volt. A nyáltenger szövegeiről meg hát ne is beszéljünk.
Amiért nekem ez a könyv nem lett kedvencem, és nem 5 csillagot adtam rá, az – amint már említettem – Jack borzasztóan nyálas szerelme, illetve az, hogy Cassandrát fotlyon cicusnak szólította, ami már a 200 oldal után nálam kiverte a biztosítékot. És még egy dolog: Jack. Miért pont Jack? Annyira nem illik hozzá ez a név. Sokkal inkább eltudnám képzelni hozzá pl. az Adam-et.
Összességében nagyon tetszett a könyv, abszolúte átéltem a két fiatal érzelmeit.

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2013
332 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632548302 · Fordította: Balogh Dániel
kiruu P>!
J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

Hüp-hüp.
Óriásit csalódtam ebben a könyvben. Lehet, hogy én vártam túl sokat, de akkor is. Ekkorát még soha nem csalódtam egy könyvben.
Muszáj megjegyeznem, hogy a borító tökéletes. Gyönyörű az eleje-hátulja! Egyébként ez az egyetlen ok, amiért nem vagyok hajlandó megválni tőle.
A szereplők. A két legnagyobb hiba a könyvben, Cassie és Jack. Kezdjük Cassievel.
Két dolog van benne, amiért tisztelem és egy picit kedvelem. Ez a határozottsága, vagyis, hogy nem adta meg magát teljesen Jack csábításának. A másik pedig, hogy ő is fotós, ami miatt könnyebben tudtam vele azonosulni. Ez csak a könyv elején, és a fényképezős részeknél történt meg. Legtöbbször, csak magára gondolt. Ez nem így működik egy kapcsolatban. Konkrétan a szarban hagyta Jacket, amikor ő semmit nem követett el. Egy régi tulajdonsága miatt, na meg persze a féltékeny ribancok miatt. Nem volt képe felhívni és beszélni vele. És utána még képes volt Jacket hibáztatni. Voltak jó pillanatai és a visszavágásain jót nevettem, de én a helyében már rég elsüllyedtem volna. Nem, csak az a pár rossz tulajdonsága volt, amit fent megemlítettem. Hisztis, problémát kreál, nem érdekli más, nem hallgatja meg a barátja kedvenc sportjáról a dolgokat, és nem is érdeklődik a baseball után. Bevallom engem sem érdekel a legtöbb sport, de ha a barátom profi játékos lenne, az egyikben kívülről fújnám az összes szabályt, csapat nevét, szponzorokat. És szerintem itt kiteszem a pontot.
Jack Carter. Az ő szájából a cicus becenevet még én is elfogadnám! :) Az tuti, hogy külsőre egy újabb álompasit ismerhettünk meg. Egyébként a belső éne sem rossz. Lehet, hogy Cass hibája, részben. A könyv elején őt is imádtam, mert aranyos volt, ahogy megközelítette Casst. Kitartóan harcolt és próbálkozott dolgokkal, amiknek persze meglett az eredménye. Vicces beszólások, cuki becenév, örök hűség, folyamatos őszinteség, komolyan gondolt szavak. Igen ám, csak hogy az élet nem ilyen egyszerű. Az egyik pillanatban egy előre törekvő, erős, határozott férfit láthattunk, aztán lett belőle egy nyuszi, akit simán átbaszott pardon egy hülye picsa. Itt viszont nem Cass volt a hibás. Jack berezelt, egy sötét fal került a szeme elé és csak azt a mittudjaménhogyhívják ribancot látta maga előtt. Félre lépett? Igen. Megeshet? Igen. Helyre lehet hozni? Igen. Ő megtette? Nem. Ennyi! Egy olyan nyilvánvaló hazugságra nem jött rá, hogy a hajamat lett volna kedvem kitépni. Esetleg egy teszt, ami bebizonyítja a dolgokat?! Ááá. Ilyen hülyeség eszébe se jutott. Aztán ott volt az utána következő még nagyobb hülyesége! Hát akkor tényleg azon voltam, hogy én most szépen kivágom az ablakon ezt a könyvet. De, nem tettem, folytattam. Na, jól van ezt abbahagyom, de nagyon felhúzott Jack, annál a résznél. A könyv végére észhez tért és, ahogy visszaszerezte cicust, nagyon cuki volt! :D Itt elég lett volna annyi, hogy ezért nem fogok úgy istenigazából berúgni!
Melissa a tökéletes barátnő és az egyik mindig józan ember a könyvben!
A másik pedig Dean. Imádom, szeretem, rajongok érte. Csodálatos testvér, barát, szülő az lesz, én tudom. Kétségkívül a legjobb szereplő a könyvben.
Mami és Papi! Bárcsak engem áldott volna meg az isten ilyen szülőkkel/nagyszülőkkel! :)) A két legkirályabb arc.
A többiekkel nem vagyok hajlandó foglalkozni, mert annyira nem szóltak közbe.
Arról a ribancról pedig, csak annyit, hogy egy pénzéhes kurva! Arra sem vettem a fáradságot, hogy a nevét megjegyezzem.
A történetről. Ismeritek, az egyszer fent, egyszer lent kapcsolatokat? Na hát ez pont ilyen volt. Néha borzalmas tetszett, néha pedig borzalmasan szar volt.
Nagyon haragudtam azért, hogy az írónő átugrott egy teljes hónapot a könyv elején, miután az a két idióta összejött. Sajnálom, hogy az a rész kimaradt és helyette jött a felesleges hiszti, dráma stb..
Túl sok, vagy túl kevés? Még magam sem tudom eldönteni. Annyira vártam erre a könyvre! Még a nyáron tettem rá félre pénzt és annyira boldog voltam, amikor megláttam, hogy rendelhető. Lelkesen álltam neki, de kevésbé lelkesen fejeztem be. Sokkal többre számítottam, nem ennyire sablonos, egyszerű történetre.
És igen. A másik nagy hiba. Ez túlságosan sablonos volt. Annyira imádom ezt a szót jó lett volna, ha nem jönnek hozzá azok a felesleges hülyeségek, mert tele volt vicces részekkel, jobbnál-jobb poénokkal. Enyhe romantika, némi szex. Minden, ami a női agynak kell egy kis kikapcsolódásra. De nem. Ide kellett, hazugság, hiszti, dráma, becsapás, megcsalás, visszaszerzés, ígérgetés… És még sorolhatnám, de nem teszem, mert már fáj a csuklóm.
Viszont azt még meg kell jegyeznem, hogy volt egy rész, aminél sírni támadt kedvem. SPOILERES rész veszi kezdetét. Az pedig az volt, amikor Casst megtámadták. Borzalmas. Olyat soha senkinek nem kívánok. Ráadásul elvették a gépét, ami én fotós révén, nagyon átéreztem. Szörnyű jelenet volt, de kellett a könyvbe. Mondanám, hogy a kedvenc részem, de az durva lenne. SPOILERES rész vége.
Nem tudom milyen hosszú lett az értékelés, és hogy milyen hülyeségeket írtam le, mert nem fogom visszaolvasni. Azt írtam le, amit éreztem. Egyszeri olvasásra ajánlom, de nem várjatok sokat ettől a könyvtől.

11 hozzászólás
nypiro P>!
J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

Tetszik a borító, szeretem a sportolókról szóló könyveket.
Hát ez nem lett kedvenc, sőt. A fordíással nagyon sokat rontottak az állapotán (szex közbe hörög :( :(, meg sokat fogalmazhatott volna máshogy nem veszi el az "ízét" ).
Az alaptörténet tetszik, nagyon kedvec öccse van Jacknek, Melissa is aranyos, segítőkész barátnője Cassie-nek. Aranyos volt a Cica, bár magyarul nekem nem annyira jön át ez a fajta becézgetés. Azért a közepe, erősre sikeredett, nagyon erősre. Megértem, az író fejéből pattant ki, de nekm meg ez a véleményem erről. Nem spoilerezem el, bár több vélemény nyilvánító megtette. Megértem, hogy Jack miért nem jelentkezett fél évig, nem hagyhatta a karrierjét, hogy aztán Cassie tartsa el, ha nincs csapata. Aranyos és ötletes volt a kibékülési rész is.
Megnéztem a többi részt miről szól. A 2,3 róluk. Felesleges. Ezt a sztorit itt kellett volna abbahagyni, ebből ennyi bőven elég is volt. Legalább megmarad az illúzió, hogy jól el vannak együtt.

4 hozzászólás
turanett P>!
J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

Iszonyatosan régóta halogattam ezt a könyvet. Az értékelések miatt nemigazán akartam belevágni. Aztán úgy voltam vele,hogy ha tényleg olyan pocsék, akkor félbehagyom. Valószínűleg a nulla elvárás miatt tudtam végig olvasni. Az alap történet nem is olyan rossz, bár a rengeteg huzavona kissé bosszantó volt. Cassie iszonyatos hisztijével sem tudtam nagyon mit kezdeni. Jacket megértettem a döntése miatt, de könyörgöm, miért nem lehet ezeket a dolgokat megbeszélni??? A könyv tényleg tele van hibákkal, ami elvesz az elveszhetőségéből, és voltak benne balgaságok, de nem volt olyan rossz, mint vártam.

Aveline>!
J. Sterling: The Perfect Game – A hibátlan játék

Bajban vagyok az értékeléssel… A könyv eleje egészen jól indult, végül inkább szenvedés, mint szórakozás volt olvasni… Nem lesz kedvenc, sőt újraolvasni sem fogom. Hemzseg a helyesírási hibáktól és a nyakatekert mondatoktól. A történet elég gyengécske, gyakorlatilag előre kitalálható, hogy mi lesz a következő „fordulat”, illetve a sztori vége. Gyenge hármaska. :/


Népszerű idézetek

pingvin1>!

A repülőtér mozgólépcsőjén lefelé menet észrevettem Jacket egy nagy táblával a kezében, amelyen ez állt: KI LÁTTA A CICUSOMAT?

186. oldal

Nilla I>!

Nem az a kérdés, hogy mi a franc vonz engem a seggfejekhez, hanem inkább az, hogy mi a francért seggfej a legtöbb pasi.

kiruu P>!

– Szóval már hallottál rólam, cicus?
[…]
– Nem hiszem el, hogy éppen lecicusoztál. Szerinted valami sztriptíztáncosnőnek nézek ki?
Végigmért tetőtől talpig. Aztán még egyszer.
– Hát, most, hogy mondod…
– Seggfej.
[…]
– Ötven centet fizetsz, ahányszor hozzám érsz. Ilyet ne csinálj még egyszer.
– Á, szóval nem sztriptíztáncosnő vagy, hanem kurva?
– Á, szóval nemcsak seggfej vagy, hanem egy díjnyertes köcsög is egyben? – vágtam vissza, […]
– Tetszel – kiáltott oda a hátamnak.
– Szóval még kretén is vagy – vettetem oda komoran hátrapillantva. – Majd felírom a dicséretes erényeid hosszú listájára.

Nilla I>!

Komolyan mondom, kurvára angyalnak nézett ki. És én akartam az ő ördöge lenni.

Kapcsolódó szócikkek: Jack Carter
4 hozzászólás
cassiesdream>!

– A sebhelyeink nem azt mutatják, Cass, hogy merre kell menni. Csak arra emlékeztetnek, hogy merről jöttünk.

284. oldal

Nilla I>!

– Csak azt mondom, néha az elengedés az egyetlen, ami megmutathatja, ki az, akihez igazán ragaszkodnod kell.

Szilvika01>!

Észrevetted már valaha, milyen szépek meg csinosak tudnak lenni a szavak? Hogy milyen könnyű azt mondani, amit szerintünk valaki hallani szeretne? És hogy mennyire meg lehet változtatni valakinek az egész napját pár rohadt mondattal? – ekkorra elmúlt a félmosolyom is. – De ha aztán nem követi tett a szavakat, akkor semmi értelmük. Akkor csak hangok meg szótagok. És baromira semmit nem jelentenek.

K_A_Hikari I>!

Nehéz elengedni valakit, akinek odaadtuk a szívünket. Megtartani néha őt még nehezebb.

297. oldal

Nilla I>!

Akartam, hogy akarjon engem. Szükségem volt arra, hogy szüksége legyen rám.

ggizi>!

– Mire gondolsz? – nyúlt át, és egy ujjával a kézfejemre koppintott, felriasztva a tűnődésből.
– Őszintén?
– Őszintén.
– Hogy nem bízhatok magamban melletted.
– És miért? – fonta karba a kezét.
– Mert nem tudom eldönteni, komolyan gondolod-e, amiket mondasz.
Erre kibontotta a karját, és újra az asztalra támaszkodott.
– Mit mond a szíved?
– Kit érdekel? A szívem hülye. Az akármit elhinne – mondtam a mellkasomhoz kapva a bal mellem fölött.
Tekintetével a kezemre tapadva elnevette magát.
– Oké. Akkor mit mond a fejed?
– A fejem mindent megkérdőjelez, és semmit sem hisz el.
– Szóval a fejednek bizonyíték kéne, a szívednek meg biztatás? – jelent meg egy kis ránc Jack szemöldöke között.
– Valahogy úgy.
– Asszem, most sikerült ezerszeresen megnehezítened az életem – szorította a fejét a két keze közé.


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarina Bowen – Elle Kennedy: Us – Mi
L. J. Shen: A szégyentelen
L. J. Shen: Scandalous – A Néma
Penelope Douglas: Szívatás
Vi Keeland: Érzéki játék
Emma Chase: Taníts meg szeretni!
Vi Keeland: A kemény főnök
Vi Keeland: Nagy játékos
Vi Keeland: A játszma
Abbi Glines: Te vagy nekem a remény