A thriller tavasz kihívás miatt került fel ez a könyv a radaromra, viszont májusban már nem fért bele, így nem is lett meg a kihívás, de mégsem akartam olvasatlanul visszavinni a könyvtárba. És milyen jól tettem. Ez egy elképesztően pörgős túszejtős sztori, ami többféle, érdekes szemszögből mutatja be ezt a helyzetet. És annyira jól fenntartja a feszültséget, annyira visz előre a rövid fejezetekkel, annyira kíváncsivá tesz, hogy hová fog ez kifutni, ki sem lehet bírni, míg eljut addig az ember. Én nem is bírtam, az utolsó 60-70 oldalnál hátralapoztam, utána tudtam csak végigolvasni. Ilyesmi nem sokszor fordul elő, úgyhogy ezt mindenképp jól csinálta a könyv.
Los Angeles egyik menő éttermében járunk, ahol a hírességeknek lehetőségük van elbújni a paparazzik elől, merthogy nincsenek ablakok. Van viszont kilométeres várólista, így meg kell becsülni, ha asztalt kap az ember. Történetünk idején is teltház van, amikor is besétál egy öngyilkos merénylő robbanómellényben és túszul ejti az ott lévő vendégeket és személyzetet. Teljesen kiszámíthatatlanul viselkedik és mindenféle beteg játékokat talál ki. spoiler
Vajon tényleg egy öngyilkos merénylő, vagy van valami konkrét célja? Azért gondolom, mindenki meglepődne, ha az előbbire futna ki a történet. :) És vajon sikerül megmenekülni a túszoknak, vagy nem lesz mindenki olyan szerencsés? spoiler
A túszok közül kettő szemszöget követünk: JJ-t, a PR szakértőt, aki konkrétan a túszok közt van, illetve Alexet, a nemrég befutott akciószínészt, aki épp a mosdóban van, mikor bejön a túszejtő és el tud bújni. JJ hatalmas csalódás volt, mert csak arra volt jó, hogy lássuk, mi történik odabent, de az ő személye semmit nem tett hozzá a sztorihoz. A fülszöveg becsapós, mert arra enged következtetni, hogy JJ elkezd tárgyalni a túszejtővel, de erről szó sincs. Csak ül ott megijedve és néha visszagondol a múltjára. spoiler
Alex sem volt egy hű de szerethető karakter, viszont az ő helyzete önmagában érdekes volt. Meddig tud elrejtőzni? Mit tud csinálni? Persze, jó, hogy el tudott bújni, de ha őt megtalálja a túszejtő, akkor azonnal kinyírja, míg “normál” túszként lenne esélye, hogy túléli. Mennyire idegörlő az is, hogy csak ott üljön és várjon, hátha megmentik. Teljesen emberi volt, mikor mondta a rendőröknek, hogy őt nem érdeklik a többiek, csak őt vigyék ki. spoiler
Alex és JJ mellett érdekes módon nem a rendőrség, hanem a média szemén át látjuk még a történéseket. Ez egy nagyon nagy plusz volt ebben a könyvben, mert ilyet nem sokszor látni. Egy kisebb hírcsatornát követünk, akik mindent megtesznek, hogy ők tudósítsanak először az újabb és újabb fejleményekről. Látjuk, hogyan derítik ki az infókat, zsarolnak, megvesztegetnek, trükköznek. Ahogy a hírolvasó üvdöske szóról szóra olvassa fel, amit a nagyfőnök mond neki, vagy ahogy bedühödik a főnök, amikor a meghívott szakértő nem azt mondja, ami jól illene a sztoriba. Vagy ahogy visszatartja a nagy infót, mert az egész órás híreket többen nézik. Elképesztő, én élveztem ezekbe belelátni és nem borított ki annyira, milyen gátlástalanok és érzéketlenek. Ilyen ez a popszakma. spoiler
Ami durva volt, hogy az emberek elkezdtek fogadásokat kötni, ki milyen eséllyel hal meg vagy éli túl, na az jobban elképesztett. Tényleg ilyenek vagyunk sajnos.
Megértem, hogy az író nem a rendőrségre akart fókuszálni, mert olyat már láttunk ezerszer, de nem tudok elmenni amellett, mennyire gyengekezűnek állította be őket. Konkrétan semmit nem csináltak, csak vártak, meg néha a túsztárgyaló telefonált, de abban sem volt sok köszönet. spoiler
A vége korrekt volt, de hiányoltam pár dolgot. spoiler
spoiler
Nem volt egy tökéletes könyv, de baromi izgalmas volt és bemutatott egy egyedi nézőpontot, amivel nem sűrűn találkozni, hogy hogyan zajlik egy túszdráma a média szemszögéből. Ilyen túszejtős történetet amúgy is szerintem csak filmben láttam eddig, könyvben nem olvastam, de működik így is. Aki az ilyesmit szereti, vagy egy jó thrillert keres, annak tudom ezt ajánlani.