Lover ​Mine (The Black Dagger Brotherhood 8.) 89% 14 csillagozás

John és Xhex nagyon jók együtt, időszerű volt már megkapnunk az ő történetét.
Nem lesz egyszerű a kettejük viszonya, de pont ettől ilyen tüzes.
Lash egy kis szemétláda, de tartok tőle, hogy még viszont látjuk az Omega jóvoltából.
A mellékszálak nagyon érdekesek, szokás szerint, Thor történetét már nagyon várom, remélem megnyugtatóan alakul az ő élete is.

Ez egy különleges könyv a számomra mert egy nagyon jó barátomtól kaptam ajándékba és még nem volt szerencsém eredetiben olvasni Ward köteteit. Még „élőbbek”, mint a fordítások. John-ért nagyon szorítottam, már nagyon kijárt neki ez a happy end. Életfilozófiája átjárta az egész könyvet és én is egy kicsit ilyen akarok lenni. Túlélni ha valami rossz ér és nem nézni vissza, hanem előre menni. Pozitívan előretekinteni, bármi történjék is odatenni magad és nem meghátrálni. Érdekes volt, hogy összefolytak a szálak a történet végén. Egyik kedvenc szereplővé lépett elő Quinn. Ő lepett meg legjobban, kíváncsi vagyok hogy alakul a kapcsolata Blay-jel.
Most, hogy történt, ami történt a fő gonoszunkkal mit eredményez ez a rossz oldalon még nem tudni. Erre nem kaptunk utalást se. Olyan érzésem volt, mintha Ward lezárt volna valamit és valami új jönne a folytatásban. Majd kiderül.

Van néhány hiba a könyvben, de hát a rajongó elnézi ezeket. Próbálok spoilermentesen írni, mert ugye még nincs fordítás. John Matthew volt a legszerethetőbb karakter a sorozatban, ez most is áll. A Darius kérdés nekem még mindig nyitva maradt. Xhex lágyabb oldalát mutatja, néha talán túlságosan is lányos. Lash horrorfilmbe illő, Xhex múltja úgyszintén. Murhder előkerül, de a hozzá vezető út felesleges jelenetek sora. A Qhuinn /Blay szál nagyon szomorú, de Tohr végre kezd a régi önmaga lenni. Néha kiszámítható, néha óriási meglepetés. A vége természetesen nyáltenger, U2-val fűszerezve, de egyelőre ezt is megbocsátottam Wardnak.

Idegtépően lassan bontakoztak ki a cselekményszálak és az egyiket (a szellemes-TVshow-sat) sokáig nem is tudtam hová tenni, de a végére minden szépen összefutott. :) Azért még vannak elvarratlan szálak bőven, pedig John furcsa identitását illetően nem bántam volna ha legalább az ő könyvében valamiféle megfejtést kapnak a szereplők, de legalább maga John. Xhex amúgy remek karakter, a végére sajnos talán kicsit túl feminin lett, de az utolsó fél oldal majdnem sikeresen eloszlatja az olvasó ilyen jellegű aggályait. Payne szálát élveztem, DocJane is still da best, Blay meg cukipofa és ANNYIRA próbálkozik, ő és Saxton sokkal jobbat érdemelnének… Qhuinn meg egy fafej. Tohr visszatérése a sztoriba szintén pluszpont volt, csak Rehvenge irreálisan kevés szerepe zavart be nagyon a képbe.
Összességében kifejezetten szerettem, csak a számomra elfeledettnek tűnő szálak és kiaknázatlan lehetőségek, no meg persze a pár OOC megnyilvánulás miatt nem kapott többet 4 pontnál.