A ​bourbon királyai (A bourbon királyai 1.) 248 csillagozás

J. R. Ward: A bourbon királyai

A ​Bradford-dinasztia generációk óta uralkodik a bourbon fővárosában. Vagyonuk tiszteletet és kiváltságos helyzetet biztosít számukra, és életük a kasztrendszer szigorúan lefektetett szabályai szerint zajlik gőgösen terpeszkedő udvarházukban, Easterlyben. Az emeleten él a család, tetteiket a látszat alapján hatalmas vagyonuk és kitűnő ízlésük vezérli. A földszinten pedig a személyzet fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy fenntartsa a kifogástalan Bradford-illúziót. Ez a két szint sosem keveredhet…
Ám Lizzie King, Easterly főkertésze, megszegi ezt a szabályt, és ezzel kis híján tönkreteszi az életét. Kezdettől tudja, hogy nem lehet jó vége, mégis beleszeret Tulane-be, a bourbondinasztia fekete bárányába. Fájdalmas szakításuk is csak azt bizonyítja a számára, hogy nem véletlenül tiltakozott az érzései ellen.
Amikor két év távollét után Tulane hazatér, magával hozza a múlt árnyait, és senki sem vonhatja ki magát a következmények alól: sem Tulane gyönyörű és kegyetlen… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Art Nouveau, Budapest, 2015
430 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155104589 · Fordította: Varga Zsófia
>!
Alexandra, Budapest, 2015
430 oldal · ISBN: 9786155104695 · Fordította: Varga Zsófia

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Tulane 'Lane' Bradford · Edward Bradford · Lizzie King · Jeff Stern · Samuel Theodore Lodge · Shelby Landis


Kedvencelte 25

Most olvassa 13

Várólistára tette 129

Kívánságlistára tette 114


Kiemelt értékelések

loveQhuay>!
J. R. Ward: A bourbon királyai

Hogy én mekkora ökör vagyok!

Amennyire vártam ezt a könyvet, annyira féltem is tőle. Ezt mutatja is az olvasási időm… De most, hogy végeztem vele, csak magamat tudom ismételni; mekkora ökör vagyok

Imádtam. És mégis félbehagytam. Mert mindig ahogy ránéztem /és minden este ránéztem, mert az éjjeliszekrényemen volt!/ elment a kedvem az olvasástól. Mert akkora ez a könyv! De aztán vettem egy mély lélegzetet, és újra a kezembe vettem. És ha én ezt tudtam volna, hogy pont a legizgalmasabb résznél hagytam félbe! Oh! Le se tudtam tenni a kezemből onnantól. És ez el is mond mindent.

Annyira szövevényes, annyira drámai, és izgalmas, vicces, romantikus, cselszövős, Ward-os, tökéletes.

Nem is hiszem el, hogy így lett vége! Kérem a folytatást most azonnal!

Ward továbbra is a leg-leg-leg!

Adjatok egy üveg bourbon-t, és a folytatást, és én boldog ember leszek. ;)

7 hozzászólás
Ms_thebetty P>!
J. R. Ward: A bourbon királyai

ÓhogyaztaBourbonbenúszómindenségitavilágnak!

Az van drágáim, hogy tetszett! Sőt, továbbmegyek: nagyon tetszett! DE! Mondom mi zavart. Leginkább Lizzie. Ami hülyén hangzik, mert ő az egyik fő főszereplő, de még egy ilyen ostoba fehérnéppel nem mostanában találkoztam, pardonnez moi. spoiler. Aztán a másik gondom a hiányos karakterábrázolás. Rettenetesen kevés infót adott nekünk Ward a szereplőkről. Nem ezt vártam volna.

Vegyük szépen sorra a szereplőket:
Lane szimpatikus volt.
Chantal-t a medencébe tudtam volna fojtani.
Gin érdekes, de érthető. Szerintem még érdekes és izgalmas lesz a szála.
Shelby vagány. Igazi tökös déli csajszi. Bírom.
Miss Aurora! Annyira jópofa asszonság’.
William! Arrghhh! Utálatos. Bár a Ginnel való komoly beszélgetésben volt igaza. Ettől függetlenül egy mocskos shithead!
Edward! Szent Bourbon és Telivér! Szerelmes vagyok! Határozottan! ♥

Összességében véve a sztori nagyon tetszett! Ward hozta a formáját és egy új oldalát is megmutatta. Az igazat akarjátok hallani: le sem tudtam tenni. Tényleg nem! ;)

Egyvalamit szeretnék leszögezni. Ez NEM romantikus-erotikus könyv. Nem kell fülledt szexjeleneteket várni. Vagy hogy fősünk egy két lábon járó olümposzi istenség. Ez egy családregény. Dráma és ármány, ármány és szerelem. ;)

Na, szóval, annyit mondok: OLVASSÁTOK! ;)

P.S.: Meg kell jegyeznem, mert már az FTT-ben is zavart, hogy Ward világában mindenkinek hányni kell ha valami kellemetlen dolog történik. Ez engem zavar. Pont. :D

23 hozzászólás
Pepe0810>!
J. R. Ward: A bourbon királyai

Imádom Ward-ot, az FTT sorozat az egyik kedvencem :) Már vártam, hogy olvashassam ezt a könyvét is :) Sajnos nem tudtam vele gyorsan haladni, elfoglaltság miatt.. Hát az eleje kicsit kusza volt számomra, hogy ki kinek a kije :D De aztán elkezdtek beindulni az események, és minden kép kitisztult :) Összességében tetszett a könyv, várom a folytatását, mert persze kínozni kell az olvasókat ezzel a fránya függővéggel :D Edward nagy kedvenc volt, remélem a következő kötetben több szó lesz róla :))

Brigi89 P>!
J. R. Ward: A bourbon királyai

Imádtam!
Már 30 oldal után éreztem, hogy én nagyon fogom szeretni ezt a sorozatot. Pedig olyan, mint egy szappanopera.
Adott egy nagyon gazdag család, ahol mindenkinek van valamilyen titka. A legroszabb az apjuk, nem is nevezhető annak. Edwardot rettenetesen sajnáltam, de remélem Sutton áthatol a pajzsán és megmutatja neki, hogy tud még teljes életet élni.
Gin törtenetszála nagyon érdekel, szerintem lesznek még nála meglepetések.
Lane-t már a könyv elejétől fogva kedveltem, örültem, hogy a kapcsolata Lizzy-vel végre megoldódott.
A családban viszont vannak még megoldásra váró problémák.
Áldom az eszemet, hogy megvártam mire mind a három könyv megjelent magyarul, jöhet is a következő rész.

Nixii P>!
J. R. Ward: A bourbon királyai

Tetszett is, meg nem is. Eléggé el vagyok bizonytalanodva most, mert mikor belefogtam, az első száz oldal nagyon megvett magának és azt gondoltam magamban, hogy ezt én nagyon fogom szeretni. Aztán pukkant a történet és egy izgalmas, fordulatos sztoriból áttértünk egy nagyon kiszámítható, unalmas, klisés szappanoperába. Mikor jött egy újabb szál, amelynek hozzá kellett volna adnia a cselekményhez, inkább csak elvett, rontott rajta. Nem ezt vártam, pláne nem Wardtól. Az elejét különlegesnek éreztem, a leírások meseszépek voltak, szépen, fokozatosan mutatta be nekünk a felső tízezer mindennapjait, majd egyszer csak fogta és felrántotta a függönyt. Hirtelen már nem fénylett annyira az aranyréteg a szereplőkön, és eltűnt a rengeteg pompa és csillám is. Érdekes görbe tükröt vetít elő nekünk, ez különösen tetszett. Ugyanakkor most mégis csak az jár a fejemben, hogy mennyire el lett rontva. Ez a sztori az ékes példája a „kevesebb néha több” mondásnak. Olyan érzésem volt a végére, mintha Ward beleakart volna passzírozni egy csomó mindent a könyvbe, de végül ő is érezte, hogy nem az igazi, így adott neki egy „drámai” szappanoperás hangvételt. Hát, köszönöm én ebből nem kérek, nem rajongok ezért. Szóval, csak ismételni tudom magam: rendben volt, meg nem is…

6 hozzászólás
lind>!
J. R. Ward: A bourbon királyai

Igen, egy szappanopera volt. És milyen jól állt neki!
Nagyon ritkán volt szerencsém ehhez hasonló művet olvasni: valamit, ami egyszerre egy családi dráma, bűnügyi regény, romantikus történet és… egyszerűen egy „reklámkönyv” (sajnos). A gazdag család mérhetetlen drámája nem hozott nagy újdonságot, sokszor feldolgozott téma ez, de azért voltak benne csavaros megoldások, amik feldobták a cselekményt. Itt hangsúlyozom, hogy a mű számomra elsősorban családi intrikák összegabalyodása volt, mint inkább romantikus történet. A romantika, a párkapcsolatiság szintén hangsúlyt kapott, de nem igazán jutottak előre a történetben a felek sehol sem. Nem fogok külön kitérni a párokra, mert nem érzem, hogy hihetetlenül maradandót alkotott volna ezen a téren a szerző. Viszont… Edward karaktere ESZMÉLETLENÜL izgalmas lett! Ő volt az, aki miatt minden reklám feliratot (Gucci, Mercedes, Porsche, stb.) végig lehetett rágni, hogy minél hamarabb találkozhassunk vele újra. Merthogy ilyenből azért elég sok volt, például külön bekezdéseket szánt a szerző leírni azt a vívódást, mikor egy szereplő nem tudta eldönteni, hogy melyik családi luxusjárműbe pattanjon be… „mély húrokat pengettünk”. Értem, hogy a gazdagság tapinthatóvá tételéért voltak ilyen részletek, de a könyv közepefele már csak megakasztották az izgalmas cselekményt. Lane szintén felkeltette néha a kíváncsiságom, de úgy érzem, hogy majd csak ezután lesz igazán „férfiasan” komoly szerepe neki. Lizzie cselekedetei a történet végére érthetetlenek voltak. Fogalmam sincs, hogy a szerző miért akarta újra meg újra belekényszeríteni a szereplőket ugyanabba a szituációba, főleg mert így csak Lizzie karakterével szemben ébresztett bennem ellenszenvet. Egyszerűen a „nagy” tetőpont magától, a semmiből okozott problémát Lizzie fejében, aztán meg pontosan ugyanott, Lizzie fejében oldódott meg az egész. Mintha bekattant majd átkattant volna egy pillanat alatt… Én meg csak kapkodtam a fejem és elvesztettem mindennemű szimpátiámat iránta.
Az alapgondolat kiváló, a kivitelezés már kevésbé, de a karakteralkotásban igazán nagyot tudott csinálni Ward!

kocybaba P>!
J. R. Ward: A bourbon királyai

Ward ismételten kitett magáért. Sikerült olyan formán mást hoznia és félre tennie a fantasy világot, hogy mellette Jessica Bird álnév alatt íródott könyvei árnyékából is kilépett. Merthogy ez azokhoz képest is más volt; leginkább egy családregény, amit rendkívül jól rakott össze, ügyesen épített fel, egy kis romantikával, némi krimis felütéssel, icipici szakmai betekintéssel, rengeteg szálon futó cselekménnyel. Az Easterlyben élő dúsgazdag arisztoktratikus Bradford családban ugyanis jóformán semmi és senki sem az aminek látszik, és szappanoperákat meghazudtoló módon mindig történik valami. Van benne minden, lopás, hazudozás, átverés… és szereplők sem semmik. Szépen sorjában ismerhetjük meg őket és találhatunk köztük a szerethetőtől egészen az "úristen, de megcibálnálak” kategóriáig mindenfélét. Részletesebben pedig nem is merülnék bele, mert az olvasás során mindenki fedezze fel maga ezt a szövevényes, csöppet sem finomkodó bourbondinasztiát, hisz nagyon is érdemes.

ncsn87>!
J. R. Ward: A bourbon királyai

Fúúú, azt se tudom, hol kezdjem! Lehet, hogy most nem leszek népszerű, de sajnos ez az igazság… Ez egy $@!% szappanopera volt, kérem alássan! :D Szeretni akartam, de nem ment. Bocsi mindenkitől tényleg! Nem volt szörnyű, de fantasztikus sem. Ward asszonyságtól többet várok és jobbat!
Először azon gondolkodtam el, hogy ezt tényleg Ward írta-e egyáltalán, de ahogy a közepére értem, teljesen felimertem a stílusát a FTT-ből, totál ő volt. Bár az meg furcsa volt, hogy szinte alig volt pár erotikus szösszenet benne és ezt sajnáltam. Nálam sokat nyomott volna a latba. :D
Viszont, és ne kövezzetek meg kérlek, de mi a fityfene volt ez a szappanopera??? Olyan volt, mintha a Dallas és a Wall Street farkasa c. film keverékét olvastam volna… Néha már kínomban nevettem ezeken a drámai eseményeken, fordulatokon. :D Ezt @Ms_thebetty és @BeccasBubbles barátnőim is tanusíthatják, akik az érem két oldalán állnak és ettől volt élvezetesebb talán olvasni, ahogy nekik kifakadtam néha. :D Bocsi csajok! :-* ♥ Esküszöm, az volt a csúcspont, amikor kiderült, hogy az egyik szereplőt Rosalindának hívják. Na, ott végem volt! XDDD
Értem én, hogy ezek a vagyonos emberek ilyen szinten így élnek, de nem érdekel. Kiborít, hogy olyan részletesen leírja, hogy ez a gazdag népség milyen luxus környezetben él a virágok állásától az autókig. Haladjunk már a sztoriban, komolyan… Persze ilyet csinált a FTT-ben is, de az a világ annyira rabul ejtett, és lekötött, hogy nem érdekelt.
Ez a világ rohadtul távol áll tőlem. Full gazdag szemétládákról olvasni, hogy azok hogyan szedték meg magukat és akik embertelenek, mocskosak… Lehet, ez rózsaszínnek hangzik, pedig nekem sem volt habkönnyű életem, de ez akkor sem érdekel. Néha rosszul voltam komolyan…
Hogy jót is mondjak, mert azért az is volt persze, mert itt is voltak jó emberek, meg akik változni, változtatni akartak és ezt tiszteltem bennük. Miattuk olvastam végig és kedveltem is meg kicsit az egészet. ;) Határozottan voltak olyan részek is, amik felkeltették az érdeklődésemet. :) Edwardot, Lanet és Miss Aurorát is megkedveltem. Ja, és a könyv borítója csodaszép! *.* A fordítás is remek.
Viszont függővéges, amivel a kedves írónő még egy szöget ütött a képzeletbeli koporsómba. :D
Szóval nem tudom… Igazán nem tudom, hogy akarom-e a folytatásokat olvasni, nagy dilemma előtt állok. De mire megjelenik, talán megszületik bennem ez a döntés. :D
Tényleg nem akartam senkit megbántani. Próbáltam a vicces oldalát is megmutatni, mert néha nagyon jól szórakoztam. Béke poraimra! :D

16 hozzászólás
Madama_Butterfly>!
J. R. Ward: A bourbon királyai

Ward tud írni, nem is akárhogy, ezt eddig is tudtam! És ez alapján nem csak vámpíros fantasy könyveket, hanem olvasmányosan megírt, izgalmas családregényt is. :)
Sztori, karakterek, helyszínek fantasztikus kombinációja a könyv, gyorsan olvasható, pörgős és meglepetésekkel teli is egyben. Kíváncsian várom a következő részt.
Ja, és Kentucky-t most már nem csak a csirkéhez kötöm…

catilde>!
J. R. Ward: A bourbon királyai

Nem hiszem el, hogy ekkora függővége lett a könyvnek. Hát ebben a családban nincs unatkozás az biztos. Ward nagyon jól kidolgozta a Bradford családot. Lane jóindulatú, rendes ember. Lizzie-vel csak a végén kezdtem el szimpatizálni. De aki még is belopta magát a szívembe egy pillanat alatt az nem más, mint Edward. Nagyon várom a folytatást és remélem jó sok Edward rész lesz benne.


Népszerű idézetek

Diana_L I>!

[…] ez volt a bukás kezdete, az első dominó, amely sorra döntötte az összes többit úgy, hogy már képtelenség volt leállítani a folyamatot.

185. oldal

loveQhuay>!

Lane a kőr dámát a kőr király mellé rakta. A bubit a dáma mellé illesztette. A műcsöcsök gazdáját legszívesebben arccal lökte volna a padlóra.

15. oldal 1. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Tulane 'Lane' Bradford
loveQhuay>!

– Az olyan emberek, mint ti, Bradfordok, nem tudják, hogy kell pénzt csinálni; arra neveltek benneteket, hogy elköltsétek.

18. oldal 1. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Tulane 'Lane' Bradford
Nixii P>!

Eddig a pillanatig azt hitte, családja pozíciója kőből rakott alapokra támaszkodik.
Most attól tartott, homokból épült az egész.

188. oldal; 20. fejezet

Amren>!

– Húha – mormolta. – Azt hittem, csak kitalálta magát.
– Ha megbocsát, még sok dolgom van.
– És most már azt is értem, miért nem érdekelte senki más két éven keresztül.
Ne kérdezd meg, mondta magának Lizzie, ne kérdezd …
– Hogy mondja? – hallotta a saját hangját.
Hülye.
– Két évig semmi. Vagyis, tudja, mi együtt jártunk kollégiumba, úgyhogy első kézből tapasztalhattam, hogyan szerezte a hírnevét. De az elmúlt két évben a közelébe sem ment egy nőnek sem. Azt hittem, buzi lett. Még meg is kérdeztem,hogy nem buzi-e. – A férfi védekezőn emelte tenyerét Lizzie felé. – Nem mintha azzal bármilyen baj volna!

Ms_thebetty P>!

– Milyen idős maga? Tizenkettő?
– Huszonkettő.
– Jézusom, nagyon fiatal.
– Ügylejen a szájára, ha velem beszél!

111-112. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Edward Bradford · Shelby Landis
EditVagyok>!

– Sírsz? – suttogta a férfi.
– Nem – nyögte ki Lizzie egy kis idő múlva. – Nem sírok.
– Most hazudtál?
– Igen. Igen, hazudtam.

125. oldal

KATARYNA>!

– És mihez kezdesz most?
[…]
– Kezdetnek arra gondoltam, hogy felviszlek az emeletre.
Lizzie újra elpirult.
– És mit csinálsz velem az emeleten?
– Segítek neked összehajtogatni a kimosott ruhákat.
A lányból kitört a nevetés.
– Nem szeretnélek elkeseríteni, de azzal már végeztem.
– Akkor beágyazzak?
– Bocs, de az is megvan.
– Milyen átkozottul szorgalmas vagy! Megstoppoljam a zoknijaidat? Esetleg visszavarrjak pár gombot?
– Azt akarod mondani, hogy ügyesen öltögetsz?
– Gyorsan tanulok. Szóval…
– Attól tartok, semmi ilyesmivel nem állhatok szolgálatodra.
– Akkor van esetleg valami egyéb, amiben segíthetek? […]
– Várj csak, tudom már. Mi lenne, ha felvinnélek az emeletre, és összetúrnánk az ágyadat. Aztán újra bevethetnénk.
Amikor a lány végre újra ránézett, a szemhéját félig leeresztette, tekintete csak úgy tüzelt.
– Tudod mit… ez a terv tökéletes.
– Imádom, amikor egy véleményen vagyunk.

Nixii P>!

Az ember néha figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető jeleket, tövig nyomja a gázpedált, és csak sikoltozik, amikor hajtűkanyarhoz ér.

76. oldal; 7. fejezet

Nixii P>!

– Tudom, hogy csak barátodnak akarsz engem, és el is fogadom. Egyetlen kikötéssel azért tisztában kell lenned.
– És mi lenne az? – lehelte Lizzie.
Lane egészen mély hangon szólalt meg.
– Kész vagyok arra, hogy a végletekig türelmes legyek, ha rólad van szó. Meg foglak győzni, bármilyen sokáig tartson is. Adok neked teret, ha arra van szükséged, vagy olyan szorosan követlek, mint az árnyékod, ha hagyod. – Egyenesen a lány szemébe nézett. – Egyszer már eljátszottam az esélyeimet veled kapcsolatban, Lizzie King, és ez nem fog még egyszer megtörténni.

243. oldal; 26. fejezet


A sorozat következő kötete

A bourbon királyai sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jessica Sorensen: The Coincidence of Callie & Kayden – Callie, Kayden és a véletlen
L. J. Shen: Vagány
Vi Keeland: Vonzó hagyaték
Jennifer Probst: Elhibázott házasság
Amy Harmon: Arctalan szerelem
Jenny B. Jones: Tiéd leszek!
L. J. Shen: Az ördög feketét visel