Középfölde ​formálása (Középfölde Históriája 4.) 31 csillagozás

J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

J. ​R. R. Tolkien nem egyszerűen regényíró volt. Tudományos munkássága mellett élete fő műve egy több mint 50 éven keresztül folyamatosan bővített és javított saját mitológiai rendszer, amelyet átfontak az általa kidolgozott mesterséges nyelvek.
Tolkien halála után fia és hagyatékának gondozója, Christopher Tolkien hozzáférhetővé kívánta tenni a mitológiai ciklus eddig nem publikált részleteit is. A több ezer oldalnyi kéziratot a keletkezés sorrendjében, a lehetőségekhez képest letisztázva, de hiányosságaikat nem titkolva adta közre, sok-sok értelmező jegyzettel. Ez alkotja a Középfölde Históriája című 12 kötetes sorozatot, amelyben Középfölde mítoszainak eleddig rejtett mélységei, soha nem látott kincsei tárulnak az olvasó elé.

Középfölde formálása a legendák időbeli és földrajzi alakulását mutatja be. A legkorábbi „Szilmarilok” és a „Quenta Noldorinwa” fektetik le az alapokat, a teremtett világ egyetlen részletes leírása, az „Ambarkanta”, ábrákkal… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1986

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 2020
532 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632279589 · Fordította: Bonácz Ágnes, Büki Gabriella, Fehér Viktória, Nagy Andrea
>!
Helikon, Budapest, 2019
532 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632279589 · Fordította: Bonácz Ágnes, Büki Gabriella, Fehér Viktória, Nagy Andrea

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Feanor · Melian · Manwe · Finweg

Helyszínek népszerűség szerint

Valinor


Kedvencelte 1

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 147

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Ancalimë P>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Éreztem én, hogy nem lett volna szabad nekiállnom az előző 3 rész újraolvasása előtt. Végül az EMK I. után győzött a kíváncsiságom. Alapból sem könnyű olvasmány, de így még brutálisabb volt. Szóval én azt tanácsolom mindenkinek, hogy az előző könyvek friss olvasata legyen fejben és csak úgy kezdjetek hozzá ehhez, mert nagyon sok visszautalás van.
Végre megkaptuk magyarul a Vázlatot és a Quentát. Nagyon örültem minden új információnak. A kedvenceimmel kapcsolatban is gazdagodott az ismeretem. A világvégéről szóló részt is nagyon szeretem. Nagyon élveztem a krónikákat és a könyv elején lévő prózatöredékeket, sajnálom hogy csak ennyi van belőlük. Viszont az ezekhez tartozó kommentárok a sok visszautalás miatt friss újraolvasás nélkül nagyon nehezek voltak. Vicces, hiszen az előző háromban pont azok könnyítették meg számomra az olvasást. A térképes fejezet valamint az Ambarkanta első olvasásra számomra elég nehéz volt. Zseniális ahogy Tolkien kitalálta és megírta mindezt, viszont néhány újraolvasásra szükségem lesz, hogy mindent felfogjak.
Néhány negatívum, amire mindenképp muszáj kitérnem. Elég sok hiba van a magyar kiadásban. Több helyen vagy rossz a névelő vagy nincs is kitéve, elég sok az elírás, azt meg végképp nem értem, hogy ellenőrzés során hogy nem lehetett észrevenni, hogy „tekineneik” (tekintik lenne). Remélem erre a következő kötetekben jobban odafigyelnek majd. Elég vicces volt az is, hogy még az is le lett fordítva, a térképen melyik szín mit jelöl, de maga a térkép teljesen kimaradt a könyvből, bár ez szerintem inkább a kiadó hibája. Szerencsére kéznél volt az angol verzió is. De hogy pozitív dolgokat is írjak a magyar kiadásról: már magát a fordítást megemlíthetjük itt, Tolkient nem könnyű fordítani, annyi mindent figyelembe kell venni. Ezért is kellene jobban odafigyelni a lektori hibákra, hogy ha már ilyen minőségi fordítást kapunk, ezek ne rontsanak a könyv minőségén. Bele sem merek gondolni, hogy a névjegyzék összeállítása valamint a kommentárokban az előző fejezetekre vagy kötetekre történő visszautalások oldalszámokkal való jelölése mennyi munkával járhatott. Minden elismerésem érte, ilyen szempontból valamennyire érthető a csúszás.

ViveEe P>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Mindig hatalmas boldogságot okoz, amikor egy eddig még magyarul nem ismert kötet megjelenik.
Tudtam, hogy Arda földrajzi átalakulása benne lesz ebben a kötetben és emiatt igazán vártam, mert Tolkien napos előadást már halottam róla, és szerintem rendkívül érdekes ez a téma.
Valamiért azt hittem, hogy ez központi téma lesz, de tévedtem.
Az elején ugyanúgy az első kor egy-egy korai vázlata és annak időbeli fejlődése szerepel, van egy részletes térképelemzés rész, amihez sajnos nem túl jól kivehető a mellékelt térkép szövege.
De aztán jön az Ambarkanta, Középfölde formálása. Nagyon izgalmas és érdekes ez a rész. Fantasztikusan részletekbe menően elképzelt világ. Szépen le van írva Arda kezdeti formájától, ami először lapos és szimmetrikus, hogyan jutunk el a Gyűrűk ura térképéig. Már önmagában ezért megéri kézbe venni. Tartalmazza még Valinor és Beleriand krónikáját ami időrendbe helyezi az eseményeket.
De két plusz kincset is tartogatott számomra ez a kötet.
Az első Mandosz második jóslataként emlegetett világvége/végső harc leírás. Szerintem is kár, hogy Christopher kihagyta a Szilmarilokból.
Nagyon örültem, hogy itt benne van, és bármikor elolvashatom. A másik pedig az idő. Hogy mennyire mást jelentett az idő a fák előtt, a fák alatt, és a Nap és a Hold korszakában. Olvashatunk a Vala évről, ami nekem ha most nem hallgatom végig az idei Tolkien Akadémiát teljesen új információ lenne.
Fantasztikus csemegéket tartogat ez a kötet, abszolút megéri elolvasni.
És ismét nagy köszönet Christophernek a munkájáért és hogy a jegyzeteivel segít kontextusba helyezni az egyes szövegeket.
És minden a magyar kiadáson dolgozónak is nagy hála jár, nagyon remélem, hogy legkésőbb jövő nyáron a kezemben tarthatom a következő kötetet.

korneliar>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Le a kalappal Christopher Tolkien előtt, amiért egy ilyen értékes művet alkotott. Ha az őrült Tolkien-rajongók elvárásainak szeretett volna megfelelni, hogy keretbe foglalja apja nagy életművét és zsenialitását, akkor szerintem túl is teljesített. Iszonyú pontos, precíz, szívós munkát végzett azzal, hogy “felboncolta” előttünk a Tolkien-univerzumot. Részletesen bemutatta a szövegváltozatokat, amiket olvasva eleinte unalmat éreztem, hiszen már olvastam A szilmarilokat, a Gondolin bukását, a Beren és Lúthient, valamint a Húrin gyermekeit. Aztán rájöttem a csavarra: igazából ezzel a könyvvel apját, az író géniuszt hozta közelebb hozzánk: az ő komoly, véget nem érő munkásságát mutatja be, ahogy benne megformálódott Középfölde. A térképes részek annyira nem érdekeltek, a kedvenc részem a Quentából az Ylmir kürtjei a „Gondolin bukásá”-ból (306. oldalon kezdődik).
Azoknak ajánlom, akik Tolkien nagy műveit már ismerik és inkább magát a folyamatot szeretnék látni.
A sorozatnak ez már a 4. része (nem tudni miért ezzel kezdtem), de a folytatás Az elveszett mesék könyve I-II. lesz. :)

FélszipókásŐsmoly P>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Kezdhetném azzal is az értékelésemet, hogy „þis is a wundorful bōc for heard-kore zelotes of Ælfwine” spoiler, merthogy az első alkalommal, amikor találomra kinyitottam a könyvet, épp oldalakon keresztül taglalt teljesen óangolul írt szövegrészleteket, majd hozzájuk fűzött párszavas jegyzetet, hogy egyik vagy másik kifejezés milyen nyelvi alak milyen esete. De szerencsére ilyen csak párszor fordul elő, a fejezetek magyar nyelven, érthető szöveggel szerepelnek.

Ebben a kötetben az eddig megismert történetek (Elveszett mesék, A szilmarilok, Húrin gyermekei, Gondolin bukása, Beleriand dalai) legkorábbi vázlatai kaptak helyet, a megszokott alapossággal összerendezve, jegyzetekkel ellátva. Rengeteg dolog ismétlésnek (vagy átfogalmazásnak, sokadik szövegváltozatnak) tűnt, a korábban megismertek alapjain nem változtatnak, igazán új jeleneteket sem vezetnek be (sőt, valójában nem is beszélik el a történeteket, csak egyes részleteikről szólnak), kiegészítések viszont akadnak. Leginkább egyes kifejezések hátterét bontják ki, egyes ábrázolások kapcsán adnak hozzá új részleteket, magyarázatokat. Hasznos lehet, ha valaki elmélyülten tanulmányozza Tolkien munkásságát és többre kíváncsi egy-egy esemény vagy szereplő kapcsán. Az új történetekre vágyókat nem valószínű, hogy kielégíti ez a kötet – na de majd a következő!

A mű velejét az eddigiekhez fűződő legkorábbi történelem-elképzelések (évszámokkal együtt közölt rövid eseményleírásokból álló krónikák, amivel időrendbe lehet helyezni az egyes történéseket), valamint a világ teremtését és a különböző földrajzi területek kialakulását elbeszélő krónikák (beleértve Valinorét is) alkotják. Szerintem ez a legérdekesebb része, hiszen amellett, hogy újdonságokkal szolgál, széles ablakot nyit Tolkien kozmológiájára (idő és tér, a világ és a világűr, Ég és Föld, istenek és halandók). Még a „laposföld-hívők” is találhatnak érdekességeket benne, hiszen Númenor elsüllyedését követően gömbölyítették ki a világot. Mindezt többnyire a mítoszteremtés eszközeivel mutatja be: az angol Ælfwine fordításában közli a tündéktől megismert históriát (hol teljesen óangolul, hol a mai olvasók számára is érthető szöveggel).

Mivel egy teljes fejezet szól a térképek elemzéséről, több oldalon (sajnos a könyv méreteiből adódóan rettentően apró, és gyakran teljesen kivehetetlen szövegezésű) térképeket is közöl a mű. Szerencsére a Magyar Tolkien Társaság Facebook-oldalán egy látogató rámutatott egy részletes és jól átlátható térképváltozatra link, ami érthetően nem fért bele a kötetbe, és ennyi szöveggel nem is működött volna fekete-fehér nyomtatásban: Ezért remek, hogy közösségként működik ez a Tolkien-rajongás. :)

A kötetben szereplő megannyi kifejezés közötti tájékozódást 52 oldalas Névmutató segíti a könyv végén. A magyar változat készítőinek nem lehetett könnyű dolga az apróságokban különböző rengeteg név- és szövegrészváltozat átültetésével. Rendkívüli figyelmességet kívánhatott, hogy a töredékek és az összes többi mű tartalma közötti összefüggéseket szem előtt tartsák, és jól értelmezzék a megjegyzéseket, betoldásokat, átírásokat. Remek munkát végeztek – hatalmas köszönet illeti őket.

WolfEinstein>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Ez a kötet kifejezetten a legelvetemültebb Tolkien-rajongóknak készült – mint amilyen én is vagyok. Új történetet nem ismerünk meg, de a legizgalmasabb szövegek keletkezésébe, alakulásába kapunk bepillantást. Nem találkoztam még olyan szerzővel, akinél a művek formálódása, a puszta alkotó folyamat ilyen mélységű feltárása lenne a könyv kiadásának célja, ráadásul ennyire élvezetesen. Christopher Tolkien legnagyobb érdeme véleményem szerint az, hogy édesapja fellelhető életművének kiadása, kommentárokkal és jegyzetekkel való ellátása során a Tolkien-mitológiának ad egy újabb értelmet is, túl a Középfölde-mitológián: a J. R. R. Tolkien köré szőtt mitológiát. Az alkotás folyamatának nyomon követése csaknem olyan izgalmas, mint a közölt és ismert történetek. De tényleg csak azoknak érdemes belevágniuk, akik elég behatóan ismerik az életművet, és akik Tolkient akarják minél alaposabban megismerni, nem csak a műveit. Azoknak viszont nagyszerű olvasmányélmény lesz!

koppy>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Bár nem ismerünk meg új történetet, ez a kötet rengeteg adalékkal szolgál az eddigi művekhez. Teljesebbé teszi a világot. Le a kalappal J. R. R. Tolkien előtt, hogy ilyen remekművet alkotott és Christopher Tolkien is, aki összeszedte a ezeket jegyzeteket és ilyen rendezett formában kiadta. Itt nem csak egy, hanem két élet munkája van a háttérben. Rajongóknak kötelező darab!

kisssan27 >!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

A korai mitológia több szövegváltozatban, néhány óangolra fordított rész, néhány térképvázlat. Bőséges névmutatóval.

gauntka>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Először egy kicsit tartottam a műtől, hogy kevés leszek hozzá, de csak belevágtam, s egyáltalán nem bántam meg.

A már jól ismert műveinek(Szilmarilok, Húrin gyermekei, Gondolin bukása) „alapkő-letétele”, vázlatgyűjteménye, és Christopher Tolkient is illeti a dicséret amiért édesapja életművét ilyen igényes formában tudta rendbe rakni, jegyzetekkel ellátni, rengeteg tett hozzá Középfölde formálásáért ő is.

Külön fejezet kaptak az első, korai térképek is(sajnálom, hogy itt is a könyv méretéhez kell igazodni, jó lett volna legalább egy kihajtható, vagy egy mellékelt nagyobb méretű térkép/térképek is).

Praetorianus P>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Most akár azt is írhatnám, hogy az unalomig ismételt történeteket kapjuk ismét, kicsit más köntösben. Ugyanis ismét visszanyúlunk a kezdetekig, a világ teremtéséig, szépen végig haladunk a Szilmarilok-on, az óidők összes nagy meséjén, egészen az első kor végéig. A szöveg sok helyen ezúttal mindössze a vázlat szintjén áll, így az olvasása sem túl élvezetes, viszont a sok jegyzet, CT összehasonlítása az Elveszett mesékkel és a Szilmával nagyon komplex anyaggá teszi. Első találkozásom ezekkel a történetekkel őszintén szólva nem volt túl felhőtlen, hiszen a Hobbithoz vagy a Gyűrűk urához képest még az elvileg legjobban kidolgozott „végleges” változat is nagyon gyerekcipőben jár, itt pedig most visszaléptünk néhány szintet, és elolvashatjuk ugyanazt sok tőmondattal megfogalmazva, öles léptekkel robogva át egy olyan cselekményen, amiből teljes kidolgozottság mellett tucatnyi Gyűrűk ura is kijönne. A fél csillag levonás az abszolút élvezhetetlen szövegért jár. Minden mást azonban csak dicsérni tudok.
A HoME kötetek koncepciója nálam továbbra is rejtély, sokkal több értelmét látnám, ha egy-egy kötet kisebb időszakokat ragadna ki a mitológiából, és annak az összes változatát olvashatnám egyben, a legrégibb skiccektől a vázlaton és az egyszer már egész korrekten kidolgozott Meséken át egészen a Szilmában megjelent változatig. Hasonlóképpen gondolom, mint ahogy a három nagy rege (Beren / Húri / Gondolin) kiadásra került, bár én naiv azt gondoltam, hogy azokba már aztán tényleg minden benne van, most meg kiderült, hogy mégse…
A jegyzethalom ismét Christopher munkáját dicséri, de ezek és az összehasonlítások egyszerűen félelmetessé teszik a kötet(ek)et. Biztos vagyok benne, hogy sok kincset is rejt, de így első olvasatra (úgy, hogy a Meséket és a Szilmát is elég régen olvastam) nekem megfeküdte a gyomrom. Sok helyen éreztem azt is, hogy valami abszolút fölöslegesen került a könyvbe, mert tegye már föl a kezét, aki elolvasta óangolul Beleriand legkorábbi krónikáját, vagy átböngészte az 50 (!!!) oldalas névjegyzéket. Mindenesetre döbbenetes mennyiségű infó fekszik előttünk a lapokon, és fel nem foghatom, hogy sikerült ezt annyira összerántani, letisztázni és elrendezni, hogy 12 komplett vaskos kötet kijöjjön belőle. Tettem magamnak egy olyan elhamarkodott ígéretet, hogy ha egyszer a teljes HoME-sorozatot a polcon tudhatom (ami a kiadás sebességéből kiindulva még úgy 6-8 év lesz), akkor nekikezdek elölről az egésznek, de úgy, hogy az összes jegyzetet és kereszthivatkozást elolvasom, tehát váltogatok oda-vissza a kötetek között, ellenőrizve az „odaát” olvasható infókat is. Nem tudom, hány hónapom fog rámenni, de az élmény bakancslistás.
Visszatérve a jelen kötethez, most, hogy már ismertem az itt szereplő cselekményt és a szereplőket is, kezdem egyre jobban átlátni a dolgokat, és így sokkal otthonosabban érzem magam a lapokon. Most már fejből fújom a mitológiai részeket, a Beren-Húrin-Gondolin hármast meg már amúgyis letudtam néhányféleképpen. Elsőre rémítő, de sokadszorra már tényleg élmény. Így a végén azonban nem bánom, hogy végre elérek lassan a GyU-val foglalkozó kötetekhez, mert az azért jóval közelebb áll hozzám, mint a Szilma.

daisyG>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Ez a sorozat igazi kincsesbánya a Tolkien-rajongóknak. Eszméletlenül érdekes látni, ahogy ez a hatalmas mitológia alakult az évek során. Eddig ez volt a kedvenc részem, nagyon tetszett a világ földrajzi leírása, az Ambarkanta és nagyon jó, hogy végre az első kor kronológiája is elérhető (bár itt csak a legkorábbi változat szerepel, azért ez jelentős átalakuláson ment át – mint minden, Tolkien esetében). Az, hogy bizonyos szövegeket óangolul is megírt az író (sőt, volt olyan melyet több dialektusban) egészen elképesztő, és remekül megmutatja, hogy milyen hatalmas tudással rendelkezett, illetve, hogy mennyire élvezte az írást – ezeket a szövegeket szerintem csak magának írta, kedvtelésből.
Végezetül, le a kalappal Christopher Tolkien előtt, aki ezeket az írásokat összegyűjtötte, hatalmas munka lehetett.


Népszerű idézetek

korneliar>!

Azt beszélik, hogy az istenek odahagyták teendőiket, a madarak Valinorban fölhagytak a csicsergéssel, Valmar harangjai nem kondultak, s még a szökőkutak csobogása is elállt, amikor a fények összevegyülésekor Melian dalra fakadt az álmok istenének kertjeiben.

III. A Quenta (124. oldal)

Kapcsolódó szócikkek: harang · Melian · szökőkút · Valinor
loniekaet>!

Az Istenek ítélete szerint Fëanort száműzték Tûnból. De vele ment apja, aki jobban szerette őt többi fiánál, és sok más gnoma.

131. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Feanor · Finwë
korneliar>!

Ott esett el Finweg kardok kereszttüzében, és úgy mondják, lángok csaptak ki sisakjából, amint az széthasadt; testét porba sulykolták, fehér lobogóját lábbal tiporták.

167. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Finweg
loniekaet>!

Attól fogva a tenger hangja és a tenger utáni vágyakozás mindig Tuor szívében és fülében volt; és olykor nyugtalanság fogta el, amely végül Ulmo birodalmának mélyére szólította.

199. oldal

8 hozzászólás
loniekaet>!

Egy Ungoliant szőtte kötélhágcsón Morgoth felkapaszkodott, s lepillantott a ragyogó síkságra, és látta a távolban Valinor kupoláit a fák összeolvadó fényében; és nevetett, miközben száguldott lefelé a hosszú nyugati lankán, szívében a pusztítás ígéretével.

132. oldal

FélszipókásŐsmoly P>!

1. év: Ekkor jelenik meg a Nap és a Hold, melyeket az Istenek készítettek Valinor Két Fájának halála után. Így jött el a mért idő az Innenső Földekre.

414. oldal – Beleriand legkorábbi krónikája

loniekaet>!

Onnan lenézve Tumladin szépséges völgyét látták, amely zöldellő ékkőként csillogott a hegyek ölén; és Tumladin közepén a nagy Gondolint, a hétnevű várost, annak távolból fénylő fehér falait, amelyeket rózsásra festett a pirkadat.

206. oldal

loniekaet>!

Egyedül Manwë ismerte pontosan, hogy mik Ilúvatar szándékai az emberekkel, akikkel ő mindig jó barátságban volt.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Manwe
FélszipókásŐsmoly P>!

Valinor közepén nyílik az Ando Lómen, az Időtlen Éjszaka Kapuja, amely a Falakat átütvén az Ürességbe vezet. Hisz a Világot Kúma, az Üresség veszi körül, amely az alaktalan és időtlen Éjszaka. Ám a hatalmas valákon kívül senki sem lépheti át azt a szakadékot s a Vaiyával telt leget, amely a Kapuhoz vezet. Ők akkor készítették a Kaput, amikor Melkót legyőzték, s a Külső Sötétségbe taszították; és a Kaput Eärendel őrzi.

335-336. oldal – Ambarkanta – A Világ megformálása

FélszipókásŐsmoly P>!

… a bal oldali jegyzet így szól: „A Földet mindig gömb alakúnak írd, de nagyobbnak, mint most. A Keleti és Nyugati hegyek megakadályozzák, hogy bárki is a Rejtett Féltekére menjen: Make world always a globe but larger than now. Mountains of East and West prevent anyone from going to Hidden Half.”

342. oldal – Ambarkanta – „I” ábra


A sorozat következő kötete

J. R. R. Tolkien: Az elveszett út és más írások Nyelvek és legendák A Gyűrűk Ura előtt

Középfölde Históriája sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

John Gwynne: Az istenek éhsége
Terry Pratchett: A mágia fénye
George R. R. Martin – Gardner Dozois (szerk.): Zsiványok
Grant Morrison: Klaus: Így kezdte a Télapó
Alyona Crower: Árnyak és csillagok
Andrzej Sapkowski: A végzet kardja
Stian Skald: A lelkek kútja
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem
Greg Keyes: Hollóisten I-II.
China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás I-II.