Középfölde ​formálása (Középfölde Históriája 4.) 9 csillagozás

J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

J. ​R. R. Tolkien nem csupán regényíró volt. Tudományos munkássága mellett élete főműve egy több mint 50 éven keresztül folyamatosan bővített és javított saját mitológiai rendszer, amelyet átfontak az általa kidolgozott mesterséges nyelvek. E páratlan mítoszciklus legismertebb darabjai A Gyűrűk Ura és A hobbit, illetve a posztumusz szerkesztett, A szilmarilok című gyűjtemény – amely azonban sajnos nem teljes, és nem tükrözi azt, ahogy a Professzor elképzelte a művet.

Tolkien halála után fia és hagyatékának gondozója, Christopher Tolkien hozzáférhetővé kívánta tenni a mitológiai ciklus eddig nem publikált részleteit is. A több ezer oldalnyi kéziratot a keletkezés sorrendjében, a lehetőségekhez képest letisztázva, de hiányosságaikat nem titkolva adta közre, sok-sok értelmező jegyzettel. Ez alkotja a Középfölde Históriája című 12 kötetes sorozatot, amelyben Középfölde mítoszainak eleddig rejtett mélységei, soha nem látott kincsei tárulnak az… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1986

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 2020
536 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632279589 · Fordította: Bonácz Ágnes, Büki Gabriella, Fehér Viktória

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Melian · Finweg

Helyszínek népszerűség szerint

Valinor


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 129

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Ancalimë P>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Éreztem én, hogy nem lett volna szabad nekiállnom az előző 3 rész újraolvasása előtt. Végül az EMK I. után győzött a kíváncsiságom. Alapból sem könnyű olvasmány, de így még brutálabb volt. Szóval én azt tanácsolom mindenkinek, hogy az előző könyvek friss olvasata legyen fejben és csak úgy kezdjetek hozzá ehhez, mert nagyon sok visszautalás van.
Végre megkaptuk magyarul a Vázlatot és a Quentát. Nagyon örültem minden új információnak. A kedvenceimmel kapcsolatban is gazdagodott az ismeretem. A világvégéről szóló részt is nagyon szeretem. Nagyon élveztem a krónikákat és a könyv elején lévő prózatöredékeket, sajnálom hogy csak ennyi van belőlük. Viszont az ezekhez tartozó kommentárok a sok visszautalás miatt friss újraolvasás nélkül nagyon nehezek voltak. Vicces, hiszen az előző háromban pont azok könnyítették meg számomra az olvasást. A térképes fejezet valamint az Ambarkanta első olvasásra számomra elég nehéz volt. Zseniális ahogy Tolkien kitalálta és megírta mindezt, viszont néhány újraolvasásra szükségem lesz, hogy mindent felfogjak.
Néhány negatívum, amire mindenképp muszáj kitérnem. Elég sok hiba van a magyar kiadásban. Több helyen vagy rossz a névelő vagy nincs is kitéve, elég sok az elírás, azt meg végképp nem értem, hogy ellenőrzés során hogy nem lehetett észrevenni, hogy „tekineneik” (tekintik lenne). Remélem erre a következő kötetekben jobban odafigyelnek majd. Elég vicces volt az is, hogy még az is le lett fordítva, a térképen melyik szín mit jelöl, de maga a térkép teljesen kimaradt a könyvből, bár ez szerintem inkább a kiadó hibája. Szerencsére kéznél volt az angol verzió is. De hogy pozitív dolgokat is írjak a magyar kiadásról: már magát a fordítást megemlíthetjük itt, Tolkient nem könnyű fordítani, annyi mindent figyelembe kell venni. Ezért is kellene jobban odafigyelni a lektori hibákra, hogy ha már ilyen minőségi fordítást kapunk, ezek ne rontsanak a könyv minőségén. Bele sem merek gondolni, hogy a névjegyzék összeállítása valamint a kommentárokban az előző fejezetekre vagy kötetekre történő visszautalások oldalszámokkal való jelölése mennyi munkával járhatott. Minden elismerésem érte, ilyen szempontból valamennyire érthető a csúszás.

ViveEe P>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Mindig hatalmas boldogságot okoz, amikor egy eddig még magyarul nem ismert kötet megjelenik.
Tudtam, hogy Arda földrajzi átalakulása benne lesz ebben a kötetben és emiatt igazán vártam, mert Tolkien napos előadást már halottam róla, és szerintem rendkívül érdekes ez a téma.
Valamiért azt hittem, hogy ez központi téma lesz, de tévedtem.
Az elején ugyanúgy az első kor egy-egy korai vázlata és annak időbeli fejlődése szerepel, van egy részletes térképelemzés rész, amihez sajnos nem túl jól kivehető a mellékelt térkép szövege.
De aztán jön az Ambarkanta, Középfölde formálása. Nagyon izgalmas és érdekes ez a rész. Fantasztikusan részletekbe menően elképzelt világ. Szépen le van írva Arda kezdeti formájától, ami először lapos és szimmetrikus, hogyan jutunk el a Gyűrűk ura térképéig. Már önmagában ezért megéri kézbe venni. Tartalmazza még Valinor és Beleriand krónikáját ami időrendbe helyezi az eseményeket.
De két plusz kincset is tartogatott számomra ez a kötet.
Az első Mandosz második jóslataként emlegetett világvége/végső harc leírás. Szerintem is kár, hogy Christopher kihagyta a Szilmarilokból.
Nagyon örültem, hogy itt benne van, és bármikor elolvashatom. A másik pedig az idő. Hogy mennyire mást jelentett az idő a fák előtt, a fák alatt, és a Nap és a Hold korszakában. Olvashatunk a Vala évről, ami nekem ha most nem hallgatom végig az idei Tolkien Akadémiát teljesen új információ lenne.
Fantasztikus csemegéket tartogat ez a kötet, abszolút megéri elolvasni.
És ismét nagy köszönet Christophernek a munkájáért és hogy a jegyzeteivel segít kontextusba helyezni az egyes szövegeket.
És minden a magyar kiadáson dolgozónak is nagy hála jár, nagyon remélem, hogy legkésőbb jövő nyáron a kezemben tarthatom a következő kötetet.

korneliak>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Le a kalappal Christopher Tolkien előtt, amiért egy ilyen értékes művet alkotott. Ha az őrült Tolkien-rajongók elvárásainak szeretett volna megfelelni, hogy keretbe foglalja apja nagy életművét és zsenialitását, akkor szerintem túl is teljesített. Iszonyú pontos, precíz, szívós munkát végzett azzal, hogy “felboncolta” előttünk a Tolkien-univerzumot. Részletesen bemutatta a szövegváltozatokat, amiket olvasva eleinte unalmat éreztem, hiszen már olvastam A szilmarilokat, a Gondolin bukását, a Beren és Lúthient, valamint a Húrin gyermekeit. Aztán rájöttem a csavarra: igazából ezzel a könyvvel apját, az író géniuszt hozta közelebb hozzánk: az ő komoly, véget nem érő munkásságát mutatja be, ahogy benne megformálódott Középfölde. A térképes részek annyira nem érdekeltek, a kedvenc részem a Quentából az Ylmir kürtjei a „Gondolin bukásá”-ból (306. oldalon kezdődik).
Azoknak ajánlom, akik Tolkien nagy műveit már ismerik és inkább magát a folyamatot szeretnék látni.
A sorozatnak ez már a 4. része (nem tudni miért ezzel kezdtem), de a folytatás Az elveszett mesék könyve I-II. lesz. :)

FélszipókásŐsmoly P>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Kezdhetném azzal is az értékelésemet, hogy „þis is a wundorful bōc for heard-kore zelotes of Ælfwine” spoiler, merthogy az első alkalommal, amikor találomra kinyitottam a könyvet, épp oldalakon keresztül taglalt teljesen óangolul írt szövegrészleteket, majd hozzájuk fűzött párszavas jegyzetet, hogy egyik vagy másik kifejezés milyen nyelvi alak milyen esete. De szerencsére ilyen csak párszor fordul elő, a fejezetek magyar nyelven, érthető szöveggel szerepelnek.

Ebben a kötetben az eddig megismert történetek (Elveszett mesék, A szilmarilok, Húrin gyermekei, Gondolin bukása, Beleriand dalai) legkorábbi vázlatai kaptak helyet, a megszokott alapossággal összerendezve, jegyzetekkel ellátva. Rengeteg dolog ismétlésnek (vagy átfogalmazásnak, sokadik szövegváltozatnak) tűnt, a korábban megismertek alapjain nem változtatnak, igazán új jeleneteket sem vezetnek be (sőt, valójában nem is beszélik el a történeteket, csak egyes részleteikről szólnak), kiegészítések viszont akadnak. Leginkább egyes kifejezések hátterét bontják ki, egyes ábrázolások kapcsán adnak hozzá új részleteket, magyarázatokat. Hasznos lehet, ha valaki elmélyülten tanulmányozza Tolkien munkásságát és többre kíváncsi egy-egy esemény vagy szereplő kapcsán. Az új történetekre vágyókat nem valószínű, hogy kielégíti ez a kötet – na de majd a következő!

A mű velejét az eddigiekhez fűződő legkorábbi történelem-elképzelések (évszámokkal együtt közölt rövid eseményleírásokból álló krónikák, amivel időrendbe lehet helyezni az egyes történéseket), valamint a világ teremtését és a különböző földrajzi területek kialakulását elbeszélő krónikák (beleértve Valinorét is) alkotják. Szerintem ez a legérdekesebb része, hiszen amellett, hogy újdonságokkal szolgál, széles ablakot nyit Tolkien kozmológiájára (idő és tér, a világ és a világűr, Ég és Föld, istenek és halandók). Még a „laposföld-hívők” is találhatnak érdekességeket benne, hiszen Númenor elsüllyedését követően gömbölyítették ki a világot. Mindezt többnyire a mítoszteremtés eszközeivel mutatja be: az angol Ælfwine fordításában közli a tündéktől megismert históriát (hol teljesen óangolul, hol a mai olvasók számára is érthető szöveggel).

Mivel egy teljes fejezet szól a térképek elemzéséről, több oldalon (sajnos a könyv méreteiből adódóan rettentően apró, és gyakran teljesen kivehetetlen szövegezésű) térképeket is közöl a mű. Szerencsére a Magyar Tolkien Társaság Facebook-oldalán egy látogató rámutatott egy részletes és jól átlátható térképváltozatra link, ami érthetően nem fért bele a kötetbe, és ennyi szöveggel nem is működött volna fekete-fehér nyomtatásban: Ezért remek, hogy közösségként működik ez a Tolkien-rajongás. :)

A kötetben szereplő megannyi kifejezés közötti tájékozódást 52 oldalas Névmutató segíti a könyv végén. A magyar változat készítőinek nem lehetett könnyű dolga az apróságokban különböző rengeteg név- és szövegrészváltozat átültetésével. Rendkívüli figyelmességet kívánhatott, hogy a töredékek és az összes többi mű tartalma közötti összefüggéseket szem előtt tartsák, és jól értelmezzék a megjegyzéseket, betoldásokat, átírásokat. Remek munkát végeztek – hatalmas köszönet illeti őket.

WolfEinstein>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Ez a kötet kifejezetten a legelvetemültebb Tolkien-rajongóknak készült – mint amilyen én is vagyok. Új történetet nem ismerünk meg, de a legizgalmasabb szövegek keletkezésébe, alakulásába kapunk bepillantást. Nem találkoztam még olyan szerzővel, akinél a művek formálódása, a puszta alkotó folyamat ilyen mélységű feltárása lenne a könyv kiadásának célja, ráadásul ennyire élvezetesen. Christopher Tolkien legnagyobb érdeme véleményem szerint az, hogy édesapja fellelhető életművének kiadása, kommentárokkal és jegyzetekkel való ellátása során a Tolkien-mitológiának ad egy újabb értelmet is, túl a Középfölde-mitológián: a J. R. R. Tolkien köré szőtt mitológiát. Az alkotás folyamatának nyomon követése csaknem olyan izgalmas, mint a közölt és ismert történetek. De tényleg csak azoknak érdemes belevágniuk, akik elég behatóan ismerik az életművet, és akik Tolkient akarják minél alaposabban megismerni, nem csak a műveit. Azoknak viszont nagyszerű olvasmányélmény lesz!

koppy>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Bár nem ismerünk meg új történetet, ez a kötet rengeteg adalékkal szolgál az eddigi művekhez. Teljesebbé teszi a világot. Le a kalappal J. R. R. Tolkien előtt, hogy ilyen remekművet alkotott és Christopher Tolkien is, aki összeszedte a ezeket jegyzeteket és ilyen rendezett formában kiadta. Itt nem csak egy, hanem két élet munkája van a háttérben. Rajongóknak kötelező darab!

gauntka P>!
J. R. R. Tolkien: Középfölde formálása

Először egy kicsit tartottam a műtől, hogy kevés leszek hozzá, de csak belevágtam, s egyáltalán nem bántam meg.

A már jól ismert műveinek(Szilmarilok, Húrin gyermekei, Gondolin bukása) „alapkő-letétele”, vázlatgyűjteménye, és Christopher Tolkient is illeti a dicséret amiért édesapja életművét ilyen igényes formában tudta rendbe rakni, jegyzetekkel ellátni, rengeteg tett hozzá Középfölde formálásáért ő is.

Külön fejezet kaptak az első, korai térképek is(sajnálom, hogy itt is a könyv méretéhez kell igazodni, jó lett volna legalább egy kihajtható, vagy egy mellékelt nagyobb méretű térkép/térképek is).


Népszerű idézetek

korneliak>!

Ott esett el Finweg kardok kereszttüzében, és úgy mondják, lángok csaptak ki sisakjából, amint az széthasadt; testét porba sulykolták, fehér lobogóját lábbal tiporták.

167. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Finweg
korneliak>!

Azt beszélik, hogy az istenek odahagyták teendőiket, a madarak Valinorban fölhagytak a csicsergéssel, Valmar harangjai nem kondultak, s még a szökőkutak csobogása is elállt, amikor a fények összevegyülésekor Melian dalra fakadt az álmok istenének kertjeiben.

III. A Quenta (124. oldal)

Kapcsolódó szócikkek: harang · Melian · szökőkút · Valinor
FélszipókásŐsmoly P>!

1. év: Ekkor jelenik meg a Nap és a Hold, melyeket az Istenek készítettek Valinor Két Fájának halála után. Így jött el a mért idő az Innenső Földekre.

414. oldal – Beleriand legkorábbi krónikája

FélszipókásŐsmoly P>!

… a bal oldali jegyzet így szól: „A Földet mindig gömb alakúnak írd, de nagyobbnak, mint most. A Keleti és Nyugati hegyek megakadályozzák, hogy bárki is a Rejtett Féltekére menjen: Make world always a globe but larger than now. Mountains of East and West prevent anyone from going to Hidden Half.”

342. oldal – Ambarkanta – „I” ábra

FélszipókásŐsmoly P>!

Valinor közepén nyílik az Ando Lómen, az Időtlen Éjszaka Kapuja, amely a Falakat átütvén az Ürességbe vezet. Hisz a Világot Kúma, az Üresség veszi körül, amely az alaktalan és időtlen Éjszaka. Ám a hatalmas valákon kívül senki sem lépheti át azt a szakadékot s a Vaiyával telt leget, amely a Kapuhoz vezet. Ők akkor készítették a Kaput, amikor Melkót legyőzték, s a Külső Sötétségbe taszították; és a Kaput Eärendel őrzi.

335-336. oldal – Ambarkanta – A Világ megformálása


A sorozat következő kötete

Középfölde Históriája sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Alexandra Christo: To Kill a Kingdom – Egy birodalom végzete
Szakács Eszter: A Szelek Tornya
Greg Keyes: Hollóisten I-II.
Santorina Grey: Földsarló
Stephen Lawhead: Taliesin
Joe Abercrombie: Half the World – A harcos
Piers Anthony: Roogna kastély
Mark Lawrence: Az Osheimi Kerék
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem
Adrian Tchaikovsky: Pókfény