Beren ​és Lúthien 119 csillagozás

J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

A Beren ​és Lúthien Tolkien legszemélyesebb története, melyet felesége iránt érzett szerelme ihletett. Talán éppen ezért nem adatta ki élete végéig. Most, 100 évvel a mű születése után, végre nyomtatásban olvashatjuk fiának, Christophernek köszönhetően.

Az ember és a tünde közötti szerelem történetén túl azt is megismerjük, hogyan változott Beren és Lúthien legendája Tolkien élete folyamán. Egy része már megjelent A szilmarilok-ban, de megírta próza, elbeszélő költemény, vázlat formájában is. Egy kötetben összegyűjtve viszont most találkozhatunk először a történettel, amit Edith Tolkien tánca ihletett a yorkshire-i erdőben, és amely életük végéig elkísérte őt és férjét.

A legenda szerint Berennek egy szilmarilt kell szereznie Morgoth, a gonosz szellem vaskoronájából Thingol királynak, a lánya kezéért cserébe. Lúthien pedig követi szerelmét, és segítségére siet a küldetés végrehajtásában.

De Beren ember, Lúthien pedig tünde, így választania… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2018
328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634058786 · Fordította: Gy. Horváth László, N. Kiss Zsuzsa · Illusztrálta: Alan Lee

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

J. R. R. Tolkien · Lúthien · Sauron · Beren · Celegorm · Christopher Tolkien · Curufin · Edith Tolkien


Kedvencelte 15

Most olvassa 6

Várólistára tette 85

Kívánságlistára tette 144

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Belle_Maundrell >!
J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

Tolkien nem tudott rosszat írni. Mivel már olvastam A szilmarilokat és az Elveszett mesék könyvét, ezért nem ért meglepetésként, hogy mennyire tetszett ez a könyv. Mindegy, hány változata van a történetnek, én imádom. Ha már itt tartunk, érdekes volt látni, hogy mennyit változott az évek alatt. Azért örülök, hogy Tevildo száműzetésbe vonult, egy macska főgonoszt nem lehet komolyan venni. Nekem mindig az járt a fejemben, hogy biztos állati hangosan tud dorombolni. :P
Egyébként engem meglepetésként ért, hogy Christopher Tolkien már 93 éves. Valahogy nem esett le, hogy ennyire öreg, pedig gondolhattam volna, főleg, hogy a Karácsonyi levelekből is ki lehet következtetni. Na mindegy, remélem, még jó sokáig él, és megörvendezteti a népet hasonló nyalánkságokkal. Vagy hogy valaki folytatja a munkáját a halála után. Valahogy Tolkien estében nem érzem úgy, hogy egy újabb búr lehúzása lenne kiadni még valamit tőle. Tolkien az Tolkien. Ennyi.
A borító és az illusztrációk csodálatosan gyönyörűségesek, egész nap el tudnám nézegetni őket. Bekeretezném és kitenném a falra, imába foglalnám Alan Lee nevét, meg minden.
És továbbra is fenntartom A szilmarilok utáni véleményemet: Rómeó és Júlia elbújhat Beren és Lúthien mellett, ők a legmenőbb szerelmespár evör. :)

15 hozzászólás
ViveEe P>!
J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

Nagyon szeretem ezt a történetet, igazából mindegyik változatot. Sőt,a végén még kiderül, hogy szeretem a verseket… Na jó, inkább csak az itteniek nagyon megfogtak, élvezetes volt olvasni őket.
Az illusztrációk pedig gyönyörűek.
Még mindig imádom Középföldét, nagyon remélem, hogy a HoME köteteket is kiadják magyarul, mert nagyon szeretem olvasni, miként fejlődött az első kor legendája, mint ahogy itt is szerepel. :)

Dawnofmyth>!
J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

Már ismertem a történetet a Szilmarilokból és az Elveszett mesék könyvéből, de azért adott újdonságot. Gyönyörű kiadás, egyedül csak a rengeteg kommentár zavart talán, nekem kicsit sok, az Elveszett mesék sorozatban is, de ettől függetlenül érdekes volt olvasni. A versek is tetszettek, de minden változatot, töredéket jó volt olvasni. Látni, hogyan lett átírva, tökéletesítve. Szerintem Tolkien alkotta meg az egyik legkomplexebb világot, nagyon szeretem a történeteit.

Ez pedig az egyik kedvenc énekesnőm szerzeménye, szerintem gyönyörű, Luthien könyörgése Mandoshoz:
https://www.youtube.com/watch…

NewL P>!
J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

Beren és Lúthien története nem volt ismeretlen előttem, mert már Tolkien más könyveiben is olvastam. Ez a kötet annyiban volt más, hogy több szöveg és történet változat lett benne szép egységes köntösbe szedve. Én mondjuk elfogult vagyok, mert szeretem az író könyveit, de a kedvencem mindig is a Gyűrűk Ura marad.

Ancalimë P>!
J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

Jó volt így egyben elolvasni, hogyan alakult a történet a kezdetektől egészen az utolsó megírt vagy átírt változatig. Sok újdonságot számomra azonban nem tartalmazott, hiszen a könyv tartalmának nagy része olvasható az EMK II.-ben és a Beleriand dalaiban. Mondhatjuk azt is, hogy ez a könyv a HoME kötetek lightosabb verziója. :D Érdekes volt más fordításban olvasni a dolgokat, az első történetet szerintem itt könnyebb olvasni, mint az EMK II.-ben de a Leithian-ének fordítása sokkal jobban tetszett a Beleriandban.
A Tevildos változat nagy kedvencem, mindig sokat nevetek rajta. A Leithian-énekben pedig a párbeszédeket szeretem nagyon, itt sokkal jobban ki tudnak bontakozni bizonyos szereplők, mint A szilmarilokban. Thû egyszerűen zseniális. :D Celegorm és Curufin jelenetei pedig az abszolút kedvencek.
Az illusztrációk pedig gyönyörűek, a könyv borítójával együtt, imádom Alan Lee alkotásait. Csak kár, hogy a méretbeli különbségek miatt nem mutat olyan szépen a színes borítós Húrin mellett…erre ez Európa Kiadó odafigyelhetett volna…

zamil>!
J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

Kezdem megszokni, hogy minden alkalommal, mikor megjelenik egy új Tolkien könyv, mit fogok kapni.
Mit is:
– amit az író nem dolgozott ki komplett történeté
– ami csak egy ötlet, aminek több változati is megíródott jegyzettekben
– amiből a család még több pénzt akar szerezni
– ami azért plusz információkat ad a világhoz
– amiből jobban megismerhetjük a mestert
Szóval egy csipetnyi újdonságot Középföldéről.

Dominik_Blasir>!
J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

Tavaly Kullervo története kapcsán azon morfondíroztam, Tolkien halála után negyven évvel vajon mennyire van még létjogosultsága ilyen sok megjelenésnek – és akkor még nem tudtam, hogy a Helikon idén bele fog vágni a monumentális Középfölde Históriája sorozatba, a Magvető pedig újra elkezdeni kiadni az „alapműveket”…
A Beren és Lúthien ugyanakkor leginkább egy vázlat-gyűjtemény: egy idő után már nem is a konkrét történésekre koncentrálunk (hiszen azt ismerjük gyakorlatilag már az első után), hanem a finom árnyalatokra, a verziók közötti eltérésekre, a fel-felbukkanó részletekre, amik megmutatják Tolkien írásművészetének változását, fejlődését, a fejében élő koncepció gyarapodását. Ami vagy érdekes valakinek (egy darabig nekem határozottan az volt), vagy hát nem igazán (amit azért könnyen el tudok képzelni, főleg az eredetileg óangol alliteráló formában írt vers esetében).
Számomra a legizgalmasabbak ezúttal a történet mitikus vonatkozásai voltak – bár én nem különösebben rajongok a „Tolkien mítoszt vagy fantasy-t írt” kérdés körüli diskurzusért, de itt folyton az jutott az eszembe, hogy milyen monumentális, nagystílű, legendaszerű alkotások is ezek. Mintha egy generációról generációra hagyományozott történetről lenne szó, valami ősi, valami mindenki számára jelentőségteljes, amit csak évszázadok ködén át lehet értelmezni.
Amikor engem elkapott ennek a ritmusa és hangulata, akkor tényleg újra érezni véltem valamit Tolkien zsenijéből – már csak ezért a pillanatért is úgy gondolom, hogy érdemes volt olvasnom.
Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2018-10…

Lunemorte P>!
J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

Nagyon jól indult a történet, egészen lebilincselően. (Leszámítva a sok „magyarázatot", amit nem is Tolkien írt)….Amikor eljutottam a 90. oldal környékére, téptem a hajam kb.
Miért jelentek meg ilyen formában ezek a könyvek?
Tippjeim:
– nagyobb oldalszám --> nagyobb bevétel
– az átlagember Tolkien írásaira kíváncsi, nem a 100 oldalas magyarázatokra és az 1-2 oldalas vázlatokra, de örül, hogy meglátja „új Tolkien könyv, de jó!" = megveszi az ember

Engem érdekelt volna tovább Beren és Lúthien története, de valami egészen mást kaptam egy idő után. Mintha egy másik íráshoz nem értő ember írt volna pár sort erőlködve, izzadságcseppeket csalva a homlokára közben.

krlany IP>!
J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

Ez a könyv, ez csemege a javából. Tolkien imádóknak meg pláne. Bár én nem tartom magam kifejezetten annak, annak ellenére, hogy szeretem a műveit, és magát az írót a legnagyobbak közé sorolom, de itt most akkor is beleszerettem volna, ha amúgy nem értékelném a nagyságát.
Egyszerűen gyönyörű ez a lírai költemény, úgy olvastam volna még, akár ezer változatban is. A történetet ismerem, olvastam A szilmarilokat, ami mondjuk úgy legendák, elbeszélések gyűjteménye. Amit itt kapunk az teljesen más; ez költészet… és ennek én nagy rajongója lettem… és a finom árnyalatoké is, amelyek a különböző változatok között fellelhetők. A nyelvezet, a nyelvezet… imádnám hangos könyvben hallgatni…
Nagyon érdekesek voltak számomra a történethez kapcsolódó életrajzi morzsák, a vázlatok, a jegyzetek, a papírszélre írt megjegyzések, gondolatok, a kiadóhoz írt sorok, amely mögött egy picit kirajzolódott az ember. Nem egy életrajz, de a személyiség mindenképpen körvonalazódott, amely a költeménnyel együtt valamiféle egységet alkot. Ritka az olyan könyv, ahol a mű és alkotója egyszerre van jelen ebben a formában, és én ezt nagyon élveztem. Jó a könyv szerkezete is, hogy összekapcsolja a mitológiai háttérrel, és ahogy el is helyezi azt a történetek útvesztőjében rengeteg utalással, kapcsolódási ponttal más művekhez.
Ami még zseniális, az Alan Lee egész táblás színes illusztrációi. Bárcsak több lenne belőle ebben, akár egy egész könyvnyi!
Szóval igen… ez a könyv egy csemege.

Zsoofia>!
J. R. R. Tolkien: Beren és Lúthien

A könyv sokkal inkább koncentrál arra, hogyan keletkezett a mű többféle változata, mint magára a műre, ami egyrészt eszméletlenül érdekes, másrészt egy kicsit elvesz a legenda igazi átérzéséből és a történet egészéből. Viszont ha valakinek többször beletört már a foga a Szilmarilokba, annak ez egy jó felvezető / ízelítő lehet. Az illusztrációk nagyon szépek, a verses forma fordítása valami varázslatosra sikeredett, a rajongóknak kötelező darab.


Népszerű idézetek

shadowhunter1975 P>!

Anyámról írott levelében, amit egy évvel anyám halála után intézett hozzám, amikor már neki is csak egy éve volt hátra, elviselhetetlen gyászáról beszél, és hangot ad kívánságának, hogy anyám síremlékén a neve alá írják oda ezt is: Lúthien.

16. oldal, Előszó

Belle_Maundrell >!

Völgy, szurdok varázs hordozója
a fürkész szemen is kifogva,
hacsak nem torony tetejéből,
ahol a sas rikoltva szédül,
véli sejteni, fátyolos
szürkületen csillám poroz,
s tündér ország ott megnyiland:
Beleriand, Beleriand.

103-104. oldal

Belle_Maundrell >!

Sok évvel később (1964. július 16-án) apám ezt írta egy levélben: "Az Óidők legendáit kínáltam nekik, de a lektoraiknak nem kellett. Ők folytatást akartak. Én viszont hősi legendákat és emelkedett románcot akartam. Az eredmény A Gyűrűk Ura lett.

234. oldal

padamak>!

Messzi, messzi táj
a Várás hona, hol a holt
éjben méláz s nem süt a hold.

229. oldal - Beren és Lúthien; A történet a _Leithian-ének_-ben, egészen a végéig (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2018)

FélszipókásŐsmoly >!

Kilencvenhárom éves vagyok, (feltehetően) ez az utolsó könyvem apám életműkiadásának hosszú sorozatában…

15. oldal, Előszó (Európa, 2018)

2 hozzászólás
Ancalimë P>!

"Menjetek – deli Celegorm
süvöltötte. – Messze nagyon!
Jobb pusztában vesznetek éhen,
mint ízlelni, mit tesz dühében
Feanor-sarj! S a bosszum űz!
Se szilmaril, se kincs, se szűz
soká a tiéd nem marad!
Átkunk sújt fellegég alatt!
Átkunk sújt, míg bírjuk magunkat! (…)"

181. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Celegorm
Ancalimë P>!

Sauron felkacagott: "Te beste
csúszómászó féreg, na kelj fel!
Hallgasd csak, mily édes kehellyel
kínállak meg. Idd ki fenékig!
Bolond! Direkt intéztem én igy!
Sauron kreálta fantomot
láttál, epedtél s megfogott!
Sauron-lénnyel a nász hideg!
Rég halott hó Eilineled,
nálad különb férgeknek étke!
De díjad nem marad el mégse!
Eilinelhez térhetsz hamar,
ágyába. Csata nem zavar,
de férfi sem léssz! Vedd jutalmad!"

276. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sauron
1 hozzászólás
FélszipókásŐsmoly >!

oda sem hagyta azokat a helyeket, hátha látja még táncolni a szép tündeleányt, sok napon át az erdőben barangolt magányosan, elvadulva, Tinúvielt keresve-kutatva.

44. oldal

FélszipókásŐsmoly >!

Finwe harmadik fia, Fingolfin öccse és Feanor féltestvére, az első kéziratokban Finrod, a későbbiekben Finarfin volt (105. o.). Finrod/Finarfin legidősebb fiának neve eleinte Felagund volt, majd Finrod, akit megihletett a doriathi Menegroth fensége és szépsége, ezért hozta létre Nargothrond föld alatti erősségét és városát, ezért is kapta a Felagund nevet, amelynek jelentése „Barlangvájó”: tehát a korábbi Felagund = későbbi Finrod Felagund.

23. oldal

3 hozzászólás
Ancalimë P>!

Igaz szavak. Mikor a népnek
pendítette Beren ügyét meg,
s Barahirnak tett esküjét –
pajzzsal, dárdával ki segélt,
s Morgothtól megmentette őket
rég északon –, s szította többek
harci kedvét, szólni akart
Celegorm feltartva a kart,
csillogó hajjal, karddal állt ott,
s a szeme is lángot okádott,
ám arca mily fagyos, merev,
mindennél döbbenetesebb,
meghökkenten lesték szavát,
süket csönd a teremre szállt.

120. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Celegorm

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Terry Goodkind: Az inkvizítor I-III.
Alexandra Christo: To Kill a Kingdom – Egy birodalom végzete
Neil Gaiman: Csillagpor
J. K. Rowling: Legendás állatok és megfigyelésük
Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Stian Skald: Az elveszett aranyváros keresése
Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
Mary E. Pearson: Az árulás szépsége
Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs
Stephanie Garber: Legendary