Beleriand ​dalai (Középfölde Históriája 3.) 26 csillagozás

J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

J.R.R. ​Tolkien nem egyszerűen regényíró volt. Tudományos munkássága mellett élete fő műve egy több mint 50 éven keresztül folyamatosan bővített és javított saját mitológiai rendszer, amelyet átfontak az általa kidolgozott mesterséges nyelvek. E páratlan mítosz-ciklus legismertebb darabjai A Gyűrűk Ura és A hobbit, illetve a posztumusz szerkesztett, A szilmarilok című gyűjtemény – amely azonban sajnos nem teljes, és nem tükrözi azt, ahogy a Professzor elképzelte a művet.
Tolkien halála után fia és hagyatékának gondozója, Christopher Tolkien hozzáférhetővé kívánta tenni a mitológiai ciklus eddig nem publikált részleteit is. A több ezer oldalnyi kéziratot a keletkezés sorrendjében, a lehetőségekhez képest letisztázva, de hiányosságaikat nem titkolva adta közre, sok-sok értelmező jegyzettel. Ez alkotja a Középfölde Históriája című 12 kötetes sorozatot, amelyben Középfölde mítoszainak eleddig rejtett mélységei, soha nem látott kincsei tárulnak… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1985

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 2018
540 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632278575 · Fordította: Nagy Andrea, Ábrahám Zsófia, Bonácz Ágnes

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Maedhros · Feanor · Fingon · Beleg Cúthalion


Kedvencelte 3

Most olvassa 4

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 116

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

ViveEe P>!
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

Ahogy életrajzokat, úgy verseket se szoktam olvasni, de Tolkien miatt mindkettőt megtettem, és ráadásul még piszkosul élveztem is. Nagyon jól sikerült ez a kötet, és megértem miért tartott ilyen sokáig a kiadása.
Részemről eszméletlen nagy koncentrációt igényelt mindkét történet verses formában történő olvasása, és sokszor hamar el is fáradtam, de igazán tetszettek.
Bár Beren és Lúthien történetét szeretem jobban, mégis, itt, ebben a formában most Túrin tragédiája fogott meg igazán.
Tényleg nem tudnám eléggé dícsérni, szimplán csak végtelenül boldog vagyok, hogy elolvashattam.

NewL P>!
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

Be kell vallanom, hogy a kötetből csak a verseket ovastam el. A megjegyzések, kommentárok annyira nem tudtak lekötni. Nagyon szép, igényes kiadás lett, és most jön a DE.
Ez a könyv elsősorban az elvakult (és ezt nem degradáló módon értem, mielőtt valaki nagyon felháborodna) Tolkien rajongókat fogja megérinteni, és bár én nagyon szeretem a J. R. R. Tolkien: A babó, J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura, J. R. R. Tolkien: A szilmarilok regényeket, ez már nem az én világom. Mert bár nagyon lenyűgöz az író világa, és tisztelem a fia kitartását amivel a jegyzetek alapján még bővebben akarja Középfölde mitológiáját elénk tárni, végig vezetve minket a kialakulás folyamatán, ez számomra lerontja azt az élményt amit a fent említett könyvek adtak számomra.

Ancalimë P>!
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

Nagyon vártam ezt a könyvet, de bevallom kicsit tartottam is tőle. Nem szeretem a verseket, egyedül Tolkien verseit vagyok hajlandó önszántamból elolvasni, de féltem, hogy egy egész könyvnyi még tőle is túl sok lesz. :D Azonban kellemesen csalódtam, zseniális volt mindegyik. De sajnos olyan hamar véget értek, nagyon szomorú vagyok, hogy Tolkiennak nem sikerült befejezni őket. Nehéz olvasmány, de Christopher Tolkien kommentárja nagy segítség szóval megéri őt is végigolvasni. Azt hittem Túrin története a sokadik változatban már nem fog semmilyen plusz dolgot sem adni, de tévedtem, szerintem az érzelmek sokkal jobban átjönnek itt, mint a többiben, nagyon szívesen végigolvastam volna a teljes történetet így. A Leithian-ének is nagyon tetszett, sokkal jobban, mint A szilmarilokban lévő változat. (Már csak azért is, mert ebben még több Curufin és Celegorm van. *-* Oh és tetszett az a korai elgondolás is, hogy Celegorm Nargothrond ura. :3) Az utószó elolvasása után csak még nagyobb hálát érzek a fordítók iránt, hatalmas nagy köszönet a munkájukért. Biztos, hogy még sokszor elő fogom venni ezt a könyvet a csodálatos versek miatt és egyszer – ha elég bátorságom és nyelvtudásom lesz hozzá – megpróbálkozom az eredetivel is.

WolfEinstein>!
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

A kötetben szereplő mindkét nagy elbeszélő költeménnyel (talán már az eposz határát is súrolja) találkoztam részleteiben. Így, egyben olvasva viszont még nagyobb élményt nyújtott.

A korábbi, Christopher által szerkesztett kötetekben nagyon hasznosnak tartottam a jegyzeteket és kommentárokat, ebben a kötetben viszont kifejezetten zavartak, mert túl gyakran akasztották meg a cselekményt, és annyit nem adtak hozzá a tolkieni világhoz, hogy érdemesnek éreztem volna ennyire feldarabolni a művet. Lehet, hogy ezúttal szerencsésebb lett volna az egészet a végén összegyűjteni. Persze megtehettem volna, hogy ezeket a részeket átugrom és a végén térek rá vissza, de kényszerességem ezt nem engedte. Illetve a szövegben jó lett volna, ha utalás van jegyzetekre, hogy mindkét irányból működhessen a hivatkozás, ne csak a jegyzetek felől legyen visszakereshető a sor, amelyre vonatkozik. A szerkesztői megjegyzéseket eddig ebben a kötetben éreztem leginkább olyannak, hogy tényleg a kutatók számára készültek. Ha valaki egészen mélyen akar Tolkiennel foglalkozni, akkor elengedhetetlenek, de az egyszerű olvasó számára keveset adnak hozzá a mű élvezetéhez. Persze ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy baj lenne, hogy benne vannak a kötetben.

A két nagy történet a két nagy kedvencem Tolkientől, és noha már sokszor, sok kötetben, sok formában olvastam, az elbeszélő költeményekből eddig csak rövidebb-hosszabb részekkel ismerkedtem meg. Így, a teljes elkészült szöveg viszont, még befejezetlenül is, egészen elképesztő hatást gyakorolt rám. A ritmus, a költői nyelvhasználat, a forma valahogy különösen fennkölt és magasztos hatást kelt, ahol érezni, hogy valami egészen különös szöveget, egészen különös történetet olvasok. Nem biztos, hogy maga a történet ebben a formában a legolvasmányosabb, de mindenképpen ez adja a legelementárisabb hatást. Nagyszerű könyv, remek fordításban!

CsonkaSzaboBrigi89>!
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

A Beleriand dalai merőben más, mint A Szilmarilok – sajnos eddig még csak ezt a két művet volt szerencsém az író tollából megismerni –, de abszolút nem bántam meg, hogy elolvastam!
Én és a versek (vagy bármi, ami nem próza) nagyon nem vagyunk jó viszonyban, ez a kötet viszont magába szippantott.
Bár maguk a dalok, illetve a tartalmuk általában nem mondtak újat számomra (A Szilmarilok egy részének történeteit mesélik el), mégis jó volt őket feleleveníteni, ráadásul Tolkien megfogalmazásainál, leírásánál mindig úgy érzem, hogy én is a történet szereplője vagyok, kiemel a valóságból.
A kommentárok és jegyzetek (bár néha untatott és sokalltam, ha túl terjedelmes volt) alapján pedig látja az olvasó, hogy mennyi munka, idő és kreativitás kell ahhoz, hogy valaki felépítsen egy egészen új világot…
A Tolkien által írt művek olvasásában való hiányosságaim pedig igyekszem mielőbb pótolni!

padamak>!
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

Ez most nem annyira fogott meg. Szép-szép maga a két elbeszélő (hős)költemény.
De amikor három-ötféle változatban, és mindenféle aprólékos megjegyzéssel tarkítva vettem a kezembe, kicsit elrettentett. Ha csupán magát a véglegesnek ítélt művet ki lehetne adni (amit az Utószóból megértettem, hogy nem lehet ám akárhogy), akkor még kedvvel is kezdene hozzá az ember…
Én emiatt úgy határoztam, hogy a jegyzeteket, magyarázatokat és minden egyéb sallangot kihagyva olvasom el Tolkien mester művét. Nos, így szép-szép volt e két „eposz”. Gyűjtőknek és rajongóknak ajánlatos!

koppy>!
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

Egyszerűen nem lehet ennek a kötetnek sem 5 csillagnál kevesebbet adni. Eléggé meggyűlt vele a bajom, ugyanis a versolvasás elég nehezen megy, de a végére egészen belejöttem. Christopher jegyzetei néhol nagyon sokat segítettek, de még így is azt érzem, hogy majd saját jegyzeteket kell készítenem, hogy igazán átlássam a dolgokat. Ez azonban sajnos még nem mostanában lesz. Hihetetlen, hogy mennyi idő és energia egy ilyen világot megalkotni és én hálás vagyok Tolkiennek, hogy ezt megtette. Kíváncsian várom a következő részeket.

FélszipókásŐsmoly >!
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

Nem könnyű értékelni e művet, mert azt hiszem, nem mezei olvasóknak való. Aki önálló és teljes, netán új történeteket keresne, az csalódhat benne, mert ez nem olyan könyv. Mégis, rengeteg kincset gyűjt össze ez az egyszerű, de a tolkieni művekhez méltóan szép kivitelű, gondos figyelemmel készített kötet.

Akik olvasták a Beren és Lúthient, felismerhetik, hogy merít onnan is szövegrészeket. Ám mások fordították magyarra, így többféle változatban is eltűnődhetünk az óidők versbeszőtt mondáin. Számomra itt, a Beleriand dalaiban jobban működtek a rímek, az alliteráló szerkezetek úgyszintén. Ezen kívül a szerkesztői megjegyzésekben olyan részletekre is fény derül, amelyek hozzátesznek az alapszövegekhez. Érdekesség: a borítón és a gerincen Lúthien címere látható.

Ami Christopher Tolkien rendkívül alapos és aprólékos szerkesztői jegyzeteit (főleg a névváltozatokat) illeti, azok nem nyújtottak igazán élvezetet – azt hiszem, ezek már inkább a tolkien-kutatók csemegéi. De tény, hogy (jobbára) átlátható, tiszteletre méltó munka.

A lektori vélemények, a szerző válasza azokra, C. S. Lewis érző s értő megjegyzései, változtatási javaslatai viszont már megérintettek, mert az emberi párbeszéd közvetlenül világít meg jellemvonásokat, megbecsülendő értékeket. Különösen tetszett még a kötet végén a névmutató, valamint a Magyar Tolkien Társaság utószava a fordítási kihívásokról és áthidaló megoldásokról. Ez utóbbi alapján csak még jobban becsülöm a készítőket és hálálkodom a magyar kiadás megszületéséért.

Remélem, rendszeresen kaphatunk köteteket, évente legalább egyet, ahogy eltervezték.

Sytix>!
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

A Tolkien által megalkotott világ nagy hatással volt rám, melyet korábbi olvasásaimban – Hobbit, Gyűrűk ura, Szilmarilok, Befejezetlen regék, Húrin gyermekei – alaposan megismertem és megszerettem. A Középfölde históriájának első két része ezért is vártam, hogy megjelenjen a Beleraind dalai. Meglepetésemre ezúttal egy verseskötetet kaptam kézhez, mely stílus nem igazán áll közel a szívemhez.
Bár kissé idegen nekem ez a műfaj, azért töretlen lelkesedéssel kezdtem hozzá. Az új forma megismerése után már lendületesen haladtam a könyvvel, és nagy örömmel találkoztam újra a már ismerős történetekkel. Ezzel el is értem a legnagyobb problémámhoz: számomra semmi újdonságot nem nyújtott ez a könyv attól függetlenül, hogy ezúttal nem prózaként olvastam. Elismerem Tolkien fiának erőfeszítését, mellyel megpróbálja rendszerezni, összegyűjteni és a nagyközönség részére elérhetővé tenni édesapja munkásságát, de nekem egy kicsit „becsapásnak” tűnik, hogy különböző könyvekben, eltérő formákban, túlnyomórészt ugyanazokat a történeteket olvashatom el. A könyvekben elhelyezett jegyzeteket nagyrészt átléptem, mivel nem doktori disszertációmra készülök Tolkienből, így annak részletezése, hogy egyes (mondat)részek mikor, miben térnek el egy másik könyvben kiadott változattól számomra nem igazán lényegesek.
Kiváncsi leszek, hogy a sorozat folytatása tartogat-e igazi újdonságot vagy marad ez a tendecia.

Pennmenelien P>!
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai

Mivel a Gyűrűk ura, A Hobbit és a Szilmarilok is nagyon tetszett, örültem, hogy magyar nyelven is megjelenik a Középfölde históriája. Tisztelem Christopher Tolkien munkáját, de a jegyzetek rész szinte élvezhetetlen volt, de legalább is kevés volt az érdekes információ számomra. A Tolkien Társaság utószava viszont már tetszett a fordítási nehézségekről és azok megoldásáról. A versek azonban tetszettek, mind formailag, mind tartalomban, örülök, hogy újra kicsit Középföldén lehettem. A névmutató is nagy segítség volt.


Népszerű idézetek

Ancalimë P>!

Csak egyvalaki volt, kit a tündék     többre becsültek
mint Húrin fia Túrin,     Hithlum bástyáját,
csak egyvalaki volt nála is     nagyobb harcos:
Beleg, a rejtett     birodalom vadásza,
kinek a vadon a szülőapja,     s a sziklák az otthona;

158-159. oldal, I. Húrin gyermekeinek éneke (Helikon, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Beleg Cúthalion
Ancalimë P>!

Erejük végén,     víz és kenyér nélkül
úgy hitték,     a halál vár rájuk,
midőn kürt csengését,     kutyák csaholását
hallották a távolból.     A hírneves Beleg,
a vadász, ki legmesszebb     vándorolt népéből,
űzte a vadat     völgyön és hegyen át.
Mások társaságát     nem tartotta sokra,
magas termetű volt,     minden tagja izmos,
de karcsú és kecses.     Könnyű léptekkel
közeledett az ösvényen,     öltözékét zöldből,
barnából, szürkéből     szőtték: a vadon
fia, ki sem apát,     sem anyát nem ismert.

18. oldal, I. Húrin gyermekeinek éneke (Helikon, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Beleg Cúthalion
Ancalimë P>!

"Barát; ellenség, kit teremt
Morgoth, s halandók gyermeke,
e földön itt másodszülött:
törvény, rokonszenv, sors örök
hatalma, sem pokol, se menny
haragunktól nem védi meg,
fëanorfiaktól azt, aki
szerez, s megtart egy szilmarilt,
háromszor bűvös fényrögöt,
mely végső éjig tündököl."

289. oldal, III. A „Leithian-ének” (Helikon, 2018)

Ancalimë P>!

Fingon merészen egymaga
ment, Maidrost keresni meg,
ki szörnyű kínok közt keze
fejénél láncra verve lóg
magas szirt ormán fenn, ahol
a szem megszédül, hogy lenéz:
Thangorodrim kő-fejdíszén.

290. oldal, III. A „Leithian-ének” (Helikon, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Fingon · Maedhros
WolfEinstein>!

Remegve tört a hallgatás
ezüst szilánkká. Járta át
halvány vibráló hang, falat,
varázsdombot, s a zárakat,
sötét erőt átszúrta fény.
Beren megérzi nyári éj
csillag-tüzét magán, a lég
illatát, könnyű neszét;
s csalogányszót a fák felett
hegedűn, flótán szép kezet,
a hold alatt, s még szebbet ott
mindnél, ki most van és ki volt,
táncol magányos kőhegyen
ruhája fénylik, Lúthien.

341-342. oldal, A "Leithian-ének" - Beren és Lúthien cselekedetei IX., 2646-2659. verssor (Helikon, 2018)

Ancalimë P>!

"Szerencsétlen ember,     miért szennyeznéd be újra
a boldogtalan kardot     a barát vérével,
kinek szabadságáért Beleg     szembeszállt végzetével,
bár nem ellenség keze     küldte a halálba?
Adj elégtételt     akaratod szerint, de másféle
bosszúval engeszteld     a bemocskolt kardot:
hűtsd le haragját     háromszorosan gyűlölt
vérével Bauglir     vad hordáinak.
Segít tán láncokban     senyvedő atyádon,
ha te is elpusztulsz?     Vagy elül a viszály?
Ne gondold, hogy Morgoth     vagy a Glamhoth gyászolja
majd halálod, és sírodnál     siratót énekel.
Esküdj, hogy bosszút állsz:     eleven gyűlöleted
több bajt okoz nekik.     A bátorság nincs hiába,
ha ritkán is lesz diadal     vagy dicsőség jutalma."

79-80. oldal, I. Húrin gyermekeinek éneke (Helikon, 2018)

WolfEinstein>!

Egy szikra éjszín fákon át
szemébe szúr, csak villanás:
magányosan táncolt a lány
egy fátlan szikladomb fokán.
Fehér ékkő, azúr kabát
gyűjtött fagyos csillagsugárt,
és fénylett, hűvös téli láng,
a dombról hogy táncolt alá,
s figyelte őt, míg elhaladt,
mint csillagláng az ég alatt.
Hópelyhek szálltak lábnyomán,
s egy édes, megkésett madár
trillával kísérte őt.
Fagyott patak buggyant elő,
nevetve énekelt; s a fák
között Beren bűvölten állt.

245. oldal, A "Leithian-ének" - Beren és Lúthien cselekedetei III., 691-706. verssor (Helikon, 2018)

2 hozzászólás
koppy>!

(…) és mocskos lesz, mi tiszta volt,
sötét lesz ott, hogy fény honolt!

313. oldal

WolfEinstein>!

Hangját oly vágy töltötte meg,
felnéz, lesz gyásza csendesebb,
s szívében érte gyúlt ki láng,
ki eljött száz veszélyen át.

347. oldal, A "Leithian-ének" - Beren és Lúthien cselekedetei IX., 2842-2845. verssor (Helikon, 2018)

1 hozzászólás
Ancalimë P>!

Ím, démonok kardja     döfte le atyámat,
csarnoka kapujában     tört rá a halál,
mély termeiben,     hol mindenki elől rejtve
őrizték a Hármat,     melyhez hasonló csodát
nem teremthet soha     sem tünde, sem gnoma,
sem a Kilenc Vala     e világon többé,
nem faraghatja újjá     sem fortély, sem varázslat,
még Finn fia Fëanor sem.     A fény kihunyt,
mi meggyújtotta tüzük,     Tündehon végzetének
komor órája     köszöntött ránk.

181. oldal, II. Korán elvetett költemények (Helikon, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Feanor

A sorozat következő kötete

Középfölde Históriája sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Naomi Novik: Rengeteg
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem
Adrian Tchaikovsky: Pókfény
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Sabaa Tahir: Szunnyadó parázs
Gabriella Eld: Remények Jordan számára
Gabriel Wolf: A napisten háborúja
Robin Hobb: A végzet hajója I-II.
Peter V. Brett: A Rovásember
Terry Goodkind: A könnyek köve I-III.