Salamon ​kulcsa (Tomás Noronha 7.) 52 csillagozás

J. R. dos Santos: Salamon kulcsa J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

Az isteni formula, Az ördög keze és más világsikerek nálunk is népszerű szerzőjének új regényében jó ismerősünk, Tomás Noronha professzor ismét menekülni kényszerül, miközben továbbra is olyan izgalmas kérdések foglalkoztatják, mint a halálközeli élmények vagy az emberi érzékelés.

Eredeti cím: A Chave de Salomão

>!
Kossuth, Budapest, 2015
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630982016 · Fordította: Pál Ferenc
>!
Kossuth, Budapest, 2015
ISBN: 9789630982382

Enciklopédia 2


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 27

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

semmilyen P>!
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

Ez a történet határozottan jobban sikerült, mint az előző. Olvasható. Tényleg!
A kvantumelmélet ismertetése egyenesen fantasztikus volt számomra. Ilyen"konyhanyelven" előadva még nem hallottam, nem olvastam. Nagyon érdekes volt, biztos, hogy bele fogok olvasni még többször is. A végkövetkeztetés azért már sok volt, valószínűleg az már tényleg csak fantazmagória valamilyen szinten. Legalábbis az enyémen.
Maga a könyv egy krimi és egy kis romantika elegye, ami – ahhoz képest, hogy egy tudomyányos magyarázat is egyben – elég gyorsan folyt.
Tomás hozta a formáját és Maria Flor remek társa volt. Azért az örögtől való CIA kicsit sok volt, de valakinek lennie kellett a főgonosznak .

KNW I>!
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

Rettentő sok gondolat és érzés kergetőzött bennem, amíg olvastam ezt a könyvet.
1. Örültem neki, milyen hamar megkapjuk a gyilkosságot, mostanában több olyan könyvet olvastam, aminél csak várni, várni kellett, hogy valóban elkezdődjön.
2. Lehidaltam a szövegben lévő le nem fordított kifejezésektől. Mintha nem lenne magyar szó arra, hogy fuck. Csak most szólok, hogy van, nem is egy: b@ssz@ meg, vazze, b@zmeg… a magyar nyelv ilyen szép színes! És nem természetes, hogy az amerikai szereplő angolul mondja ezeket a szavakat, de lefordítjuk? Az amerikai könyvekben is, a portugélokban is, mindben. Bizony.
A helyzet fokozódott, amikor olyan kifejezések is becsúsztak, amelyek szerintem nem köztudottak. MIÉRT NEM LEHETETT EZEKET LEFORDÍTANI? Gondolom, a portugál szerző így írta meg a könyvet, de nem működik. És hogy az olyan szavakat is idegennek tekintette a kiadó és kurziválta, mint laptop, e-mail, link, és néha ezek mind benne voltak egy mondatban… és nem csak párbeszédben, hanem leírásban is voltak ilyen szavak, néha a bögre helyett volt mug – mintha ez nem ugyanaz lenne? Nem értem. Mindenesetre rettentően idegesített a sok kurziválás meg a sok idegen szó.
3) Azt sem értem, miért kellett dőltté tenni a párbeszédeknél azt a szöveget, amit a telefon stb. másik oldalán lévő ember mondott. Csúnyán szétszabdalja a szöveget, nehezíti az olvasást. (Idegesít. Mintha olyan hülye lennék, hogy nem értem, kettő ember beszélget.)
4) A szerzőnek sikerült új értelmet adnia a „kalapácsom van, mindent szöggel verek be” közmondásnak: „történészem van, hát ő magyarázza el a filozófiai és kvantumelméleti fejtegetéseket”. Mit mondjak, értem, de nagyon weird. Not elegáns :D
5) Az is furcsa, hogy ezen elméleteket mindig a következő emberrel beszéli tovább: a barátnőjével, egy régi kollégájával, egy másik pasassal stb. Persze rosszabb lenne, ha mindig újrakezdené, de így is furcsa. Üldöznek? Beszélgessünk a kétrés-kísérletről. Valaki meg akar ölni? Magyarázd el a Scrödinger-elvet! Vicces.
6) Érthetetlen, hogy a CIA egyáltalán nem nyomoz az igazgató halála ügyében. Semmit. És erről soha senki nem beszél. Miért?
7) Regény közben sikerült nem ismétlésekbe bocsátkozni, de amikor Tomás a CIA-seknek még egyszer mindent elmagyaráz, az azért felesleges. Persze át lehet lapozni, de egyszerűbb lett volna meg sem írni…
8) Nem vagyok egy lángész, de sok mindent kitaláltam, onnan kezdve, hogy a borítón is látható pecsét melyik szoborra utal. Szóval ott még picit lehetett volna alakítani, hogy ne legyen ennyire egyértelmű.
DE!!!
9) Az óriási plusz, hogy sikerül a könyvnek elmagyaráznia rengeteg olyan kvantummechanikai elméletet, amit máshonnan nehéz megérteni. Minden hibája ellenére emiatt szuper és mindenkinek olvasnia kellene!!!
(Ja, és röhögni fogok, ha száz év múlva kiderül, hogy nekem van igazam és Isten meg az ősrobbanás/Higgs-mező stb. egy és ugyanaz :D)

Dóra_Nagy_6>!
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

A leírás alapján hasonlóra számítottam, a tudományos fejtegetések a végére teljesen belekavartak. Az angol szavak meg egyszerűen idegesítettek olvasás közben. Ezen kívül egy fordulatos, izgalmas regény volt, amely egy olvasást megért.

1 hozzászólás
Damson>!
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

tele van számomra logikátlan dolgokkal, mert ugyan milyen történész van ilyen szinten képben a kvantumelmélettel, és milyen civil az, aki fegyveresek elől menekülve a kvantumelméletről tart az éjszaka közepén előadást?? főleg az elején sokszor olyan stílusú, mintha egy gimnazista írta volna, fölösleges leírásokkal, életszerűtlen párbeszédekkel… és még ráadásul a magyar kiadás is tele van elütésekkel…

1 hozzászólás
vöri P>!
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2015-06…

Röviden:
A cselekmény végre újra kevésbé őrjítően idegesítő, egészen olvasható – Santoshoz képest pozitív változás.
Aki szerette Az isteni formulát, annak javaslom, mert ez a kötet is leginkább a kvantumfizikáról szól, ill. hogy azok a bizonyos felfedezések milyen jelentőséggel bírnak, hogyan szivároghatnak be a hétköznapi ember életébe is bizonyos idevágó gondolatokkal.
Tomás még mindig hihetelenül arrogáns és nagyképű, remekül szórakozom a teljesen elborult gondolkodásmódján :D

Megyjegyzés:
Amikor két karakter a szerepe szerint angolul beszélget, akkor mégis mi a fenéért kell angolul beszúrni bizonyos szavakat, kifejezéseket?! Mert ha más nyelven beszélgetnek, és közben angol kifejezéseket is használnak, azt még megértem, de így?!

David_Kenyeres>!
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

Gyakran dicsérem, de: dos Santos tudja azt, amit Hawking nem. Hawking olvashatatlan nekem, mert szakmai módon magyaráz. Santos életszerűen. Köszöntem!

furtos>!
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

Rendszerint 4-esre értékelem a sorozat könyveit, nagyon tetszenek a tudományos fejtegetések, ez alapján 5-ös, de ha a krimi részt kellene osztályozni ez egy gyenge hármas. Nos, ebben a könyvben a krimi szál alul múlt minden eddig olvasottat, úgy érzem, hogy még a kettes is túlzás lenne. Viszont a tudományos szál annyira tetszett, hogy mégis megadtam a 4-est.

bmgrapes I>!
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

Amikor a lányom meglátta ezt a könyvet a kezemben, megkérdezte, hogy sátános-e. Mondtam, hogy nem. Én a borító alapján A 632-es kódexhez hasonló történelmi nyomozásra számítottam, és mivel nem az volt, nagyon csalódtam.
Kicsit sok volt nekem így egyben kvantumfizika meg az emberi tudat.
Mellesleg ha két amerikai beszélget, akkor azt tuti angolul teszik, tehát a magyar nyelvű fordításban a káromkodásoknajk is magyarul kellene lenniük, nem angolul. Persze az nem a fordító hibája, hogy az eredeti portugál szöveg tele volt tűzdelve angol nyelvű káromkodásokkal.
Na dehogy ez a Noronha történelemtudós létére tökéletesen érti a kvantumfizikát…. óóóóó… kicsit hihetetlen.

2 hozzászólás
Manawydan>!
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

Fizikusok előnyben! Sajnos én nem mindig voltam a helyzet magaslatán, amikor ütköztette a szerző a 20. század kiemelkedő fizikus elméinek hadakozásait arról, hogy a megfigyelés hozza létre a valóságot, avagy az már az előtt is létező volt. Elég hangsúlyos benne az Einstein-Bohr vita: de Feynman megnyugtatott, hogy „biztosan állíthatom, hogy senki nem érti a kvantummechanikát.”
Mindenesetre mély nyomokat hagyott bennem a gondolat. Kár, hogy nem születtem fizikus aggyal, mert egyébként érdekes lehet úgy beszélni róla, hogy értik is a felek.
A krimi szál az klasszikus volt, semmi felkavaró nem volt benne, de a tudományos tézisek tényleg érdekesek voltak, végülis az üldözéses vonal adta mindennek a keretét.
A fordítás hagy kívánni valót maga után, angol nyelvű furcsaságok keveredtek benne.
Nem olvastam előtte más Santos regényt, lehet kellene még.

Krisia>!
J. R. dos Santos: Salamon kulcsa

Az elején nagyon jól induló,a vége zavarosan záródik,de ez már megszokott az írótól.Aki szereti az írót,annak jó választás,de első könyvnek az írótól szerintem csalódást okozna.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

nemleh>!

[…] az élet nem több, mint egy rövidke sóhajtás az örökkévalóságban, egy lepke kósza szárnycsapása, egy apró villanás, amely máris kialszik a mélységes sötétségben, olyan győzelem, amely magában hordozza a vereséget, egy olyan út, amely bármennyit tekereg is, végül elkerülhetetlenül a szakadékba torkollik, olyan mosoly, amely könnyekbe fullad.

41. oldal, V. fejezet (Kossuth, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: élet
nemleh>!

[„a Világegyetem legkülönösebb, legelbizonytalanítóbb és legmélyebb” természete:]
     – A valóságos megteremti a tudatot, és a tudat megteremti a valóságost.

168. oldal, XXXI. fejezet (Kossuth, 2015)

nemleh>!

     – A valóság nem az, amit gondolunk róla, vagy amit szeretnénk hinni róla, hanem az, ami. Amikor érzékelni véljük a valóságot, de a megfigyelés és a matematika valami mást mutat meg nekünk, akkor mindig a megfigyelés és a matematika kerül ki győztesen. Reggelenként látjuk a Napot, ahogy fölkel a horizonton, egész nap látjuk, ahogy lassan végigmegy az égen, és este látjuk, ahogy lenyugszik a másik oldalon. Mit mond erre az érzékelés és a józan paraszti ész? Hogy a Nap forog a Föld körül. De csillagászati megfigyelések és matematikai számítások révén Kopernikusz arra a következtetésre jutott, hogy a Föld forog a Nap körül. Azaz, a tudományos megfigyelés és a matematikai számítások legyőzték az érzékelést és a józan észt.

166. oldal, XXXI. fejezet (Kossuth, 2015)

nemleh>!

A világmindenség elemi szinten a valóságos és a tudati kettősségéből épül föl, amely addig bonyolódott, hogy létrejött a fizika, amely addig bonyolódott, hogy létrejött a kémia, amely addig bonyolódott, hogy létrejött az élet, amely addig bonyolódott, hogy létrejött a tudat, amely mind bonyolultabbá válva létrehozta a… a valóságot.

168. oldal, XXXI. fejezet (Kossuth, 2015)

nemleh>!

[…] a különböző kísérletek, a határozatlansági elv és Schrödinger egyenlete világosan arra utal, hogy a dolgok megtörténtét nem determinisztikus szükségszerűség határozza meg, hanem a valószínűség, a valóság lényege pedig véletlenszerűség, és a természete attól függ, miképpen figyelik meg.

241. oldal, XLIX. fejezet (Kossuth, 2015)

nemleh>!

Regényem (portugál eredetijének! – a ford.) lapjain elrejtettem azokat a szavakat, amelyekkel az antik bölcsesség meghatározta a körülöttünk lévő világmindenséget. Ha az olvasó összeolvassa a fejezetek első betűit, a prológustól az epilógusig, megnyithatja a kaput, amely a létezés nagy titkára nyílik.*

*A világ csak álom, és kincsei káprázatok, a dolgok nem valóságosak, olyanok, mint egy meleg köd. (Buddha)

412. oldal, A szerző utószava (Kossuth, 2015)

Szelén>!

– Először is, tisztában kell lenned azzal, hogy bizonyos szempontból nem egy agyunk van, hanem több.Ezek egymásra épülnek, egybe kapcsolódtak és összeszerveződtek. Másképpen szólva örököltük távoli őseink, mint például a rovarok vagy a csúszómászók agyát, amely az evolúció során nem tűnt el,hanem beleépült egy nagyobb méretű agyba. Maria Flor méltatlankodott.

nemleh>!

[…] a tudat nem több, mint olyan szülemény, amelyet az agy azért hozott létre, hogy felügyelje az agy biokémiai számításait, és tökéletesebben tervezzen.

82. oldal, XIII. fejezet (Kossuth, 2015)

nemleh>!

     – Maga Einstein is fáradhatatlanul hirdette, hogy a világmindenség nem működhet különböző törvények szerint: mikroszkopikus szinten az indeterminista és véletlenszerű kvantumfizika, a makroszkopikus szinten pedig a determinista és objektív hagyományos fizika törvényei szerint. Számtalan fizikus szerette volna egyesíteni az elméleteket, és létrehozni az úgynevezett „mindenségelmélet”-et. Nem tudni, miért működhetnek az atomok bizonyos törvények szerint, mi pedig, akik atomokból állunk, miért működünk más törvények szerint. A mindenség-elmélet, amely egyesítené a makroszkopikus univerzumot és a kvantikus univerzumot, a fizika szent Grálja. De máig senkinek nem sikerült létrehoznia.

252. oldal, LI. fejezet (Kossuth, 2015)

nemleh>!

Amilyen az emberi test, olyan a kozmikus test.
Amilyen az emberi elme, olyan a kozmikus elme.
Amilyen a mikrokozmosz, olyan a makrokozmosz.

(Upanisadok)

413. oldal (Kossuth, 2015)


A sorozat következő kötete

J. R. dos Santos: Vaticanum Az ősi prófécia

Tomás Noronha sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Joseph D. Pistone – Richard Woodley: Fedőneve: Donnie Brasco
Charles Brandt: The Irishman – Hallom, szobafestő vagy
„tudós Bob” Pflugfelder – Steve Hockensmith: Nick és Tesla – Az elszabadult robothadsereg
Charles Brandt: „Hallom, szobafestő vagy!”
Gerald Durrell: A susogó táj
Lucy Hawking – Stephen Hawking: George kozmikus kincsvadászata
Anne Capeci: Pingvinlesen
Jules Verne: A rejtelmes sziget
Gerald Durrell: Noé bárkáján
Györfi András: Atlantisz és a kézirat titka