A ​hetedik pecsét (Tomás Noronha 3.) 93 csillagozás

A világvége elkezdődött
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

A neves szerző műveiből világszerte több, mint 1 000 000 példányt adtak el!
A magyarul 2010-ben megjelent Az isteni formula – Einstein utolsó üzenete című, nagy sikerű, lebilincselő regény után itt a következő…
Meggyilkolnak egy tudóst az Antarktiszon, és az Interpol kapcsolatba lép Tomás Noronhával, a portugál történésszel, hogy segítsen megfejteni egy több mint ezeréves rejtélyt, egy bibliai titkot, amit a tettes fölírt egy lapra és otthagyott a holttest mellett…
Az Antarktisztól Ausztráliáig röpít minket a magával ragadó regény és bepillantást nyerünk az emberiség túlélését fenyegető változásokba. A hetedik pecsét napjaink tudományos tényein alapszik és szerzője egy olyan felfedezést tár elénk, amely alapjaiban változtathatja meg bolygónk és az emberiség jövőjéről alkotott elképzelésünket.

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Kossuth, Budapest, 2012
ISBN: 9789630972789
>!
Kossuth, Budapest, 2011
410 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630966559 · Fordította: Nagy Viktória

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

prostituált · geológus


Kedvencelte 3

Most olvassa 5

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Maya>!
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Az első két részt fordított sorrendben olvastam. Azt gondoltam, hogy nem fogom folytatni ezt a sorozatot. Nem azért, mert nem tetszik, hanem mindig van valami más, valami sürgősebb/érdekesebb/fontosabb. Most feladatként kaptam az olvasást, és nem bántam meg. Talán ez a rész keltette fel legjobban az érdeklődésemet. Krimi? Kalandregény? Ismeretterjesztő irodalom?
Komoly és nagyon aktuális problémát feszeget, alapos kutatás, dokumentálás előzte meg az írást. Mindezt úgy csomagolja, hogy érdekes legyen az olvasónak. Ha még egy történész is nehezen fogja fel néha, amit a többi tudós magyaráz neki, hogy tönkretesszük a saját környezetünket, hogy mi is történik a világban, akkor én sem érzem teljesen bénának magam, hogy nem tudok mindent, hogy nem teszek semmit a bolygó megmentéséért.
Meg kell jegyeznem, hogy a főszereplő – Tomás Noronha – mintha kicsit leépülőben lenne az előző részekhez képest. Felszínes lett a kapcsolata mindennel. Túl sok mindent akar, és egyre kevesebbet tesz. Most már nem voltak annyira érdekesek a kódfejtő munkái, mint a másik két részben. Viszont sikerült felkeltenie az érdeklődésemet a Biblia iránt. Eddig soha nem terveztem elolvasni. Most viszont gondolkozni kezdtem rajta.

NyZita>!
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Aki eljutott ennek a sorozatnak a harmadik részéig, már biztos rájött, hogy ezek a könyvek nem kimondottan és vegytisztán regények, inkább valamilyen többé-kevésbé ismeretterjesztő téma körüljárásáról van szó, kalandregénynek álcázva.

Van ez a megmagyarázhatatlan, már-már aberrált rajongásom a mélytengeri fúrótornyok iránt, így aztán a könyv aktuális fő szála, a kőolajipar külön örömöt jelentett. Noronha tanár úr viszontagságai során nem kevés ismeretet szerezhetünk az olajkitermelés módjairól, a szaúd-arábiai mezőkről – no meg légszennyezésről, globális felmelegedésről, amelyekkel engem személy szerint hatásosabban lehet halálra rémíteni, mint bármilyen baltás gyilkossal.

A témaválasztás és a rengeteg magyarázat mellett a főszereplő miatt is nagyon szeretem ezt a sorozatot. Még mindig hatalmas kedvencem az ügyefogyott történész az elfuserált nőügyeivel. Már másodjára hálózza be egy hivatásos szajha, ilyen béna ember tényleg nincs még egy :D A kódfejtésben, szimbólumokban és a saját kis szakterületén otthon van, de továbbra is meglepetésként érik olyan információk, hogy miből alakul ki az olaj, vagy hogy ki az a Dzsingisz kán. Összekeveri a Kremlt a Vaszilij Blazsennij székesegyházzal, és kénytelen végigolvasni (6 napon át) a teljes Bibliát, mert nem esik le neki egyből, hogy a „feltörte a hetedik pecsétet” szakasz jó eséllyel a Jelenések Könyvében keresendő. Egyem meg! És persze a marcona akcióhősöktől eltérően őt nem a bátorsága vagy az ügyessége húzza ki a legkomolyabb veszélyekből, hanem a nyúlszívűség és a mázli optimális kombinációja. Így menekül meg végül a kalasnyikovos üldözőktől a Bajkál-tó partján, vagy éppen cselezi ki az orosz maffiózókat az ausztrál vadonban. Hatalmas figura! Alig várom, mibe keveredik legközelebb!

anesz P>!
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Megint sokat tanultam. Ezúttal a klímaváltozásról, a globális felmelegedésről és a kőolaj – bizniszről. A kép nagyon riasztó, de sajnos ezt eddig is tudtam, mert már olvastam tanulmányokat a témában.
A kalandregény része ezúttal izgalmasabb volt, mint Az ördög kezében. A helyszínek pedig ritkák és egzotikusak. Tomás viszont sokkal teszetoszább.
Ismeretterjesztőként olvasom inkább ezeket a könyveket, mint regényként.

Szencsike P>!
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

A legkézzelfoghatóbb történet Tomás életéből eddig és a elolvasott könyvből ez a kedvenc. Talán azért mert a téma is közel áll hozzám (környezetszennyezés és kapcsolódó területek) és olyan infókat mondott, amelyek ma már igencsak aktuálisak lehetnek. Amit az olajkérdésről mondott, hogy előbb-utóbb kimerülnek az igen is fontos, mert számtalan területen fogja befolyásolni, ha nem tönkretenni az életünket az olaj hiánya, mert valljuk be, a jelenlegi világunk szinte minden téren kőolajfüggő, és ha nem állunk át időben valami másra, ha nem teszünk semmit, akkor cudar világ lesz és nagy esélye van annak, hogy ha mi nem, de az unokáink ezt látni, átélni fogják.

Miyako71 P>!
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

A szerző első könyvének (Az isteni formula) olvasása után elhatároztam, végigolvasom az egész Noronha-sorozatot. Na most ennek a könyvnek az olvasása után úgy érzem, nem szeretnék több dos Santos könyvet a kezembe venni (jó, ez elég sarkos kijelentés, és még egy esélyt biztosan kap a szerző; de jól mutatja, mekkora csalódást okozott ez a könyv).
A történet rendben van. Megvan a valós alap, ami még izgalmasabbá és elgondolkodtatóvá teszi a történetet. Rendben van a cselekmény is, a fordulatok is. Amivel baj van, méghozzá . szerintem nagy baj, az az írásmód. Onnantól kezdve, ahol spoiler megjelenik a könyvben, rettenetesen szájbarágós, és ettől idegesítő lesz. A szereplők próbálják megértetni Noronha-val, milyen érdekek feszülnek egymásnak, amiknek az eredményeként akár gyilkosságok is történhetnek, de ezt úgy teszik, hogy folyamatosan ismételgeti a szerző ugyanazokat a dolgokat, több szereplő is szinte szó szerint ugyanúgy mondja el, ráadásul, hogy nyomatékosítsák a mondanivalót, rengetegszer hangzanak el: „akkor megismétlem”, „elmondom még egyszer” mondatok, vagy csak egyszerűen „és nyomatékosan megismételte”. Gyakori az „ahhoz, hogy megértsd, tudnod kell” kezdetű részek is, ahol megint csak a már sokszor elmondottakat olvashatjuk újra. Kb. 200 oldalon keresztül ez nagyon zavaró. Ráadásul Noronha professzor mintha értelmi fogyatékos lenne ebben a könyvben. Egy történész-kriptoanalitikus kizárt, hogy ennyire nehezen fogja fel az összefüggéseket, még ha magát a történetben szereplő iparágat nem is ismeri. Ettől pedig még idegesítőbb, bosszantóbb lesz a könyv.

Süni89>!
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Kezdeném azzal az alapelvvel, hogy bármikor, amikor a kezünkbe veszünk egy regényt, tudatosítanunk kell magunkban, mit várunk el tőle. Itt van például ez a könyv is. Akár besorolhatnánk bűnügyi vagy kalandregényként is és hangsúlyozhatnánk az izgalmait, a mozgalmas cselekményét és ehhez hasonlókat, amikkel nem is lódítanánk, de aki ilyen minőségében vág neki, keservesen fog csalódni.
Le kell szögezni az elején, hogy dos Santos, bár regényeinek hátteréül mindig valamiféle izgalmasnak ígérkező nyomozás, menekülés, kalandot állít, csapnivaló kalandregényíró. Ha csak ezt a vonatkozását nézzük a regényeinek, azok még a papírjukat is alig érik meg.
De szerencsére nem is ez a hangsúlyos. Dos Santos ugyanis tulajdonképpen inkább ismeretterjesztő irodalomban utazik, amit regényes formában tár az olvasó elé. Vagyis, regényei témája mindig valamiféle rejtélyes titok vagy probléma, ami nem ritkán globális méreteket is ölt. Főhőse, Tomás Noronha professzor pedig a regény lapjain ezen kérdésnek jár utána, feltérképezve annak tudományos hátterét.
A stílus könnyed és közérthető, de mindennek ellenére ha nem annak nézzük ezt a regényt, ami, nevezetesen ismeretterjesztő könyvnek, mindenképpen keserű szájízzel fogjuk letenni.
Ismeretterjesztő könyvnek viszont kiváló. Szerzőnk Noronha professzor kalandjain keresztül ezúttal a globális felmelegedés és a fogyó szénhidrogének problematikája köré épülő kérdéskörbe kalauzol el minket, mesterien adagolva a részleteket. Ezért mindenképp jár neki a piros pont.
Tomás Noronha magánéleti száláról igazán nem beszélnék, mert az, az előbb említettek fényében nem meglepő, hogy elég gyenge. Inkább a nyomozás és a kalandok felépítésére térnék ki, mert ha nagyszerű a maga műfajában, ha nem, ez mutatja meg a valódi minőségét dos Santos többi könyve között. Ennek alapján pedig A hetedik pecsét inkább a gyengébb fertájra pozícionálandó. Legalábbis azok közül, amiket én olvastam eddig.
Kifejtem.
Véleményem szerint egy ilyen nyomozós, tényfeltárós regényt alapvetően háromféleképpen lehet felépíteni.
Egyrészt a közönség elé tárhatjuk a nagytudású és kompetens tudóst, aki persze ennek ellenére se mindent tudó és más nagytudású és kompetens tudósokkal beszélget, akiknek más a szakterülete és egymás között jó értelmiségiekként megosztják gondolataikat. Ezt alkalmazta például maga dos Santos is a 632-es kódex című regényében.
Másrészt az alap lehet az, hogy kijelölünk egy „balekot”, aki semmit nem tud vagy ért. Nem azért mert hülye szegény (bár az is egy lehetőség), hanem egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy bármit is tudjon a szóban forgó kérdésről. Ez a megoldás viszont csak akkor hiteles, ha a „balek” tényleg hitelesen balek. Például az Isten haragjában egy fiatal muszlim a társfőszereplő Tomás Noronha mellett, aki fokozatosan beletanul a hitébe azáltal, hogy különböző felfogásokat valló hittanítókkal beszélget. Ezeken a beszélgetéseken keresztül pedig az olvasó is képet kaphat az iszlámról.
Harmadrészt pedig a körülmények alakulásán keresztül is be lehet mutatni a tárgyalt kérdéskört. Ide hozható példaként az Isten haragjából Tomás Noronha szála és fiatal muszlim barátunk szálának bizonyos vonatkozásai, amik a nyomatékosító hátteret szolgáltatják a beszélgetéseknek.
A fentiekből kiderülhet, hogy a 632-es kódex és az Isten haragja szerintem jól össze lett rakva. A hetedik pecsét meg… fogalmazzunk úgy, hogy kevésbé.
A szerző itt is a második megoldáshoz nyúlt, viszont ott követte el a hibát, szerintem, hogy a balek itt maga Tomás Noronha lett. Oké, értem én, hogy hősünk történész, itt pedig alapvetően földrajzi témákról folyik a diskurzus, ami nem az ő szakterülete. Ez még érthető is. Teljesen logikus, hogy az útjába kerülő szakemberek rengeteg olyan dolgot tudnak neki mondani, ami olyan új neki, mint újszülöttnek az összes létező vicc. De vannak olyan dolgok, amik egy történész professzornak, de néha még egy a világ dolgai iránt érdeklődő embernek is minimum cikinek számítanak. Mármint a nem tudásuk. Például azt elnézem, hogy a nagy tiszteletű Noronha professzor úr nem tudja, hogy hány Celsius-fok volt a különbség a pleisztocén jégkorszak és mai korunk átlaghőmérséklete között. Semmi oka nincs rá, hogy tudja. De hogy egy történész professzort a letaglózó újdonság erejével érje, hogy a Kreml nem azonos a Moszkva központjában álló színes kupolás épülettel, az minimum kínos. És más pontokon is hősünk úgy reagál bizonyos megállapításokra, mint egy lázadó kamasz, aki kóstolgatja a tanárát, nem úgy, mint egy felnőtt, ledoktorált tudós.
Mindezek ellenére persze a könyv nem lett rossz. Bőven megérdemli a négy csillagot. Akár még kicsit többet is. Viszont az kétségtelen, hogy dos Santos ezúttal nem igazán erőltette meg magát. Akit a regény témájául szolgáló problémák érdekelnek, azok nyugodt szívvel elolvashatják, akik viszont igazán sziporkázni akarják „látni” a szerzőt, azoknak inkább az Isten haragját javasolnám.

1 hozzászólás
medwyn>!
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Újabb ismeretterjesztő publikáció a megszokott arányban: feszesen összerakott tudományos háttéranyag felhígítva érdektelen, gyermeteg és kiszámítható regényelemekkel.
A golobális felmelegedés szakmai diskurzusa miatt mindenképpen érdemes (akár többször is) elolvasni ezt a munkát, segíthet tudatosítani olyan felelősségi területeket, amelyeket könnyedén összemos vagy elhárít az ember a mindennapi élete során.
Aktuális téma, érdekes kérdésfelvetések ezek.
A Tomás Noronha-vonal megint csak egy geg.

Goratrix>!
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Nekem eddig a legjobban tetsző dos Santos regény. Izgalmas, pergő és a szerzőhöz híven tudományos megalapozottságú mű. Érdekes az alaptéma és kiváló történetet kerít belőle, még hihető is, hogy ilyen történik. Pár – a regényben említett – szervezet vezetőjének odaadnám olvasásra, és aztán beszélgetnék velük a Föld jövőjéről.

Rouge_Est_Monté>!
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Szeretem azokat a könyveket, amik tele vannak tudományos tényekkel, ám ami nagyon zavaró volt, hogy Noronha kissé butácska… .

Kimletti P>!
J. R. dos Santos: A hetedik pecsét

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

J. R. dos Santos könyveiben nem csalódtam még, többet olvastam, de ez most nem hozta az elvártat. Nagyon aktuális kérdésről esik szó benne, de számomra túl sokszor ismételte önmagát, így néhol ellaposodott a történet. Érdekes volt, de nem eget rengető..Noronha prof szerepe ebben a könyvben eltörpült és erőltetett volt…remélem, ez az első és utolsó könyve, ami nem tetszik.


Népszerű idézetek

Maya>!

A történész némán nézte a kihalt bárt, és nem tudott másra gondolni, mint hogy az életben valóban minden törékeny és mulandó, és hogy a történelem tele volt olyan civilizációkkal, amelyek a maguk korában öröknek és sebezhetetlennek tűntek, de végül egyik pillanatról a másikra tűntek el.

309. oldal

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Kapcsolódó szócikkek: mulandóság
bmgrapes I>!

Az US Geological Survey fel akart venni egy új munkatársat, és három jelentkezőt hívott be interjúra: egy geológust, egy geofizikus, és egy kőolajkészlet-elemzőt. Mindhármuktól megkérdezték: mennyi kettő meg kettő? A geológus azt felelte: négy. A geofizikus azt felelte: huszonkettő. Amikor a kőolaj-készlet-elemzőre került a sor, a férfi félrehívta az interjúztatót a szomszéd szobába, bezárta az ajtót, becsukta az ablakokat, kihúzta a telefont, és nagyon halkan annyit kérdezett: mit akar, mennyi legyen?
Felvették.

298. oldal

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Kapcsolódó szócikkek: geológus
TiszlaviczMarcsi IP>!

– Akié az olaj, azé az egész világ.

90. oldal

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Kapcsolódó szócikkek: kőolaj
Maya>!

Mindannyiunknak fel kell törnünk a magunk hetedik pecsétjét, mindannyiunkra vár egy sors, egy apokalipszis az út végén. Mindegy, mennyi siker, diadal és hódítás áll mögöttünk, a végállomáson úgyis vereség vár ránk. Ha szerencsések vagyunk és teszünk is érte, egészen jól telhet az életünk, és tele lehet boldog pillanatokkal, de a végén, bárhogy kapálózunk, bárhogy próbálkozunk, bármit mondunk, úgyis vereség vár ránk, a legvégső és a legteljesebb vereség.

404. oldal

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

TiszlaviczMarcsi IP>!

– A hidrogén rendkívül reaktív. […] a hidrogén gyűlöli… a magányt. Mivel nem szeret egyedül lenni, könnyen kapcsolódik más atomokhoz. Ha a hidrogén nő lenne, akkor… prostituált lenne.

363. oldal

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Kapcsolódó szócikkek: hidrogén · prostituált
Maya>!

– Az életben mindenért felelősek vagyunk, ami körülöttünk történik.

185. oldal

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Barnus>!

Az emberek azt hiszik, hogy a világ élettelen, és azért van, hogy kihasználjuk. Nem az, és nem azért van.

242. oldal

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

1 hozzászólás
NyZita>!

– Na milyen volt Bécsben? – lihegte Orlov, egy nagy darab húst csócsálva. – Sokat keringőzött?

99. oldal

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött

Miyako71 P>!

Tomás ránézett a táblára, és megvonta a vállát.
– Ne haragudj, Nadja, de én ebből semmit nem értek – mondta, és
haszontalannak, egy nagy nullának érezte magát. – Minden csak cirill betűkkel
van kiírva.
– A fenébe! – dorgálta meg a lány, miközben tekintetével a Huzsir feliratot
kereste. – Mért nem tanultok meg úgy olvasni, ahogy mindenki?

171. oldal

J. R. dos Santos: A hetedik pecsét A világvége elkezdődött


A sorozat következő kötete

J. R. dos Santos: Isten haragja Ha az Al-Kaida megszerzi az atomfegyvert…

Tomás Noronha sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Joseph D. Pistone – Richard Woodley: Fedőneve: Donnie Brasco
Charles Brandt: The Irishman – Hallom, szobafestő vagy
Jules Verne: A rejtelmes sziget
Charles Brandt: „Hallom, szobafestő vagy!”
John Grisham: Az ártatlan ember
Gerald Durrell: A susogó táj
Lucy Hawking – Stephen Hawking: George kozmikus kincsvadászata
„tudós Bob” Pflugfelder – Steve Hockensmith: Nick és Tesla – Az elszabadult robothadsereg
Anne Capeci: Pingvinlesen
Gerald Durrell: Noé bárkáján