Harry ​Potter und die Kammer des Schreckens (Harry Potter 2.) 96% 40 csillagozás

Teljesen mindegy, hogy milyen nyelven olvasom, akkor is a legnagyobb kedvencem Harry története oké az Elfújta a szél után, egyszerűen nem tudom megunni. Minden részét már vagy százszor olvastam, de minden egyes alkalommal, mikor újra nekikezdek felfedezek valami kis apróságot, amit az előző 200 alkalommal nem sikerült felfedeznem. Én nagyon örülök az illusztrált kiadásnak, bár el sem tudom képzelni, hogy az ötödik rész mekkora lesz majd, de szerintem nagyon sokat ad az olvasási élményhez, és imádom „csak úgy” is nézegetni a könyvet, mert annyira szépek, és igényesek a rajzok :)

Ismét jó volt feleleveníteni Harryék történetet, ráadásul németül. Most így nagyobb élmény volt, mint amikor anno magyarul olvastam.

Az első részt pár hete angolul hallgattam, akkor a felsőfokúra szerettem volna hangolódni vele, most, a másodikat pedig németül, készülve a holnapi szóbelire. Az elején elég nehéz volt átállni, az angol felolvasás után rettenetesen zavart a német fickó hangszíne, kicsit modoros, lassú, vontatott is volt, felgyorsítottam telefonon a lejátszási sebességet, hogy élvezetesebb legyen. Egy-két óra után így már megbékéltem vele és kifejezetten élveztem a történetet, az első néhány kötete a HP sorozatnak még a mai fejemmel is csodás, JKR hihetetlenül színes világot teremtett itt nekünk. Ilyesmiket kellene olvastatni a gyerekekkel, nem a… és inkább itt el sem kezdem a felsorolást

Obwohl ich diesen Band nicht so sehr mag wie die anderen sechs, verdient er zweifellos 5 Sterne.
Sonst erscheint hier Dobby, der Hauself, am ersten Mal. :) Dasist ein anderer Vorteil des Romans.
Es war so cool, dieses Buch auf Deutsch zu lesen. Die deutsche Übersetzung der „HP” Bücher gefällt mir so sehr.

Elolvasása elég hosszú ideig tartott sajnos… 3.könyvem volt németül.
A borítója felháborítóan szörnyűséges…! A tartalma viszont a már megszokott. Dobbyi és Harry húzása volt a végén a kedvenc jelenetem

Összekötöttem a hasznosat az élvezetessel ezzel a könyvvel, ugyanis a német tanulására használtam. Egy Harry Potter rajongónak szerintem a legjobb, ha a tanulni kívánt nyelven elolvassa a könyveket, nekem az angolomon is segített anno és a HP 1 és 2 elolvasásával a német szövegértésem is sokat fejlődött.
A mi fordítónk viszi a pálmát, az biztos, a németben kevés név/varázslat tér el az angoltól. Azért így is haladós és érthető, még ha az olvasási időm mást is mutat. Nehéz németül olvasnom (egyelőre), de talán a HP7-ig ez változik még sokat. :)

Továbbra is úgy érzem, ez az egyik kedvenc kötetem a Harry Potter-sorozatból: még mindig viccesnek találom a Lockhart-os jeleneteket, és hiába tudom már lassan 20 éve, ki Mardekár utódja és mi rejlik a Titkok kamrájában, még mindig élvezem a nyomozós hangulatát a könyvnek. Nem is beszélve Dobby feltűnéséről, a Fúriafűz-jelenetről, a párbajszakkörről… Szóval na, még mindig megmosolyogtat.
Lassan kezdem megszokni a német fordítást is. Már nem tűnik úgy, mintha az angol nevek, kifejezések elütnének a szöveg többi részétől, és sokkal „otthonosabban” éreztem magam a Varázsvilágban, mint az első kötet alatt.
Izgatottan várom a harmadik részt!

Oh, hát ez egyszerűen csak sokkal jobb volt, mint amire emlékeztem. És most én is kilépek a muglivilágba Harryvel, Ronnal és Herminével együtt, hogy aztán újra visszasétálhassak a varázsvilágba…

Vagy én nem álltam még rá rendesen a németre, vagy szegények németeknek egyszerűen katasztrofális a fordításuk helyenként. off Miután túltettem magam azon, hogy ki se tudnám mondani, hogy Du-weißt-schon-wer, és hogy a Sötét varázslatok kivédését még negyedszer is érthetetlen tagmondatnak minősítettem, majdnem kedélybeteg lettem, ahogy megláttam ezt a csodát: Tom spoiler Riddle. Csakis erős idegzetűeknek.
De ezektől függetlenül a történetet még mindig szeretem, és egyszerűen olyan elképesztő édesek, ahogy spoiler, hogy egyszerűen jár a négy csillag… :)

Annak idején ez volt a kedvenc kötetem, de a német verzió nem jelenti ugyanazt a „hazatérést”, mint a magyar, ami mellett felnőttem. Már az első német kötet után is ez volt a véleményem: hiányzik a bravúros és ötletes és imádnivaló fordítás!